kulcsár edina
Ezt mondja a Magyar Alvás Szövetség.
Egy híján ötven éve annak, hogy kitört a világtörténelem első olajválsága, miután az arab olajkitermelő országok embargót hirdettek a jóm kippúri háborúban Izraelt támogató hatalmak ellen. 1973 októberét írtuk, amikor az addigi hordónkénti 3 dolláros olajár hirtelen 5 dollárra emelkedett, azaz egyik napról a másikra 70 százalékkal drágult. Decemberben pedig a kőolaj-exportáló országok az árak további 130 százalékos emeléséről döntöttek.
Hogy elérték-e céljukat, arról a történtek magukért beszélnek: Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban valóságos pánik tört ki, kígyózó sorok alakultak ki a benzinkutak előtt, mire limitálták az egy autós által megvehető üzemanyag mennyiségét, akárcsak a maximális sebességet. Néhány országban további korlátozásokat vezettek be, volt például, ahol betiltották a vasárnapi közlekedést. Az energiatakarékosság jegyében ekkor vezették be az óraátállítást is – elsőként Franciaországban – azzal az indoklással, hogy ezzel 300 ezer tonna kőolajnak megfelelő energia takarítható meg. Magyarországon a politika hivatalosan azt kommunikálta, hogy az olajárrobbanás által előidézett gazdasági krízis nem gyűrűzik be hazánkba, mivel mi nem az OPEC-országokból, hanem a Szovjetunióból importált olajat használtuk. Csakhogy a „nagy testvér” később maga is érvényesítette a világpiaci árakat, így minket is utolért a válság.
Majd fél évszázad elteltével kísértetiesen hasonló a helyzet, csak a szereplők némelyike különbözik. Ezúttal nem Izrael, hanem a Szovjetunió örökébe lépett Oroszország áll háborúban a szintén szovjet utódállamként létrejött Ukrajnával, szankciókat pedig az Európai Unió hirdetett, aminek a következtében az olajár újabb történelmi csúcsot ért el. A büntetőintézkedések ugyanis az agresszornak meg se kottyantak, miközben kitalálóik lassan térdre kényszerülnek: az emelkedő benzinárak miatt az alapvető élelmiszerek ára is a csillagokba szökött. A magyarokat védi ugyan a rezsicsökkentés és a vállalkozások számára nyújtott kormányzati segítség, de az európai gazdasági hatások alól ezúttal sem vonhatjuk ki magunkat.
A nyári és téli időszámítás évek óta tervezett megszüntetése is ezeken az új barikádokon vérezhet el. A Magyar Alvás Szövetség szerint az óraátállítás eltörlését támogató kronobiológiai érveket felülírhatják a jelenlegi energiabiztonsági és gazdasági szempontok.
Talán el kellene fogadnunk, hogy ilyen világkrízisek során a prioritások másként alakulnak, mint békeidőben. Mi mindenesetre azt szorgalmazzuk, hogy a döntéshozók vegyék figyelembe az emberek és a tudomány véleményét is
– hangsúlyozta a Ripost-nak G. Németh György, a Benyovszky Orvosi Központban működő Budapesti Alvásközpont igazgatója, aki szerint a mesterséges beavatkozás bioritmusunkba alvászavarokat, emiatt pedig rosszabb közérzetet, gyengébb teljesítményt, alacsonyabb koncentrálóképességet és csökkenő toleranciát eredményez.
A felvilágosodott – és a nappali világosságot igen kedvelő – uniós polgárok többsége a nyári időszámítást preferálja, arra építve, hogy a korai sötétedést megelőző nappali világosság egy órával való megnövelésével nemcsak a hangulatunk, hanem a napi teljesítményünk is jobb lesz. A téli verzió hívei viszont a kora reggeli sötétség meghosszabbodása miatt tiltakoznak, mivel még az is előfordul, hogy a reggeli iskolai órakezdésre teljes sötétségben kerül sor egyes téli napokon. Feltéve persze, hogy a rezsinövekedés áldozatául eső iskolákban a leghidegebb és legsötétebb napokon is lesz oktatás.
A szakirodalom és a hétköznapi tapasztalat szerint a standard időszámításra való visszatérést könnyebb megszokni és az emberek nagyobb része jobban tud ehhez alkalmazkodni, mint a tavaszi átálláshoz. Ennek az az egyszerű oka, hogy ősszel egy órával ráérősebb napi beosztásra kell áttérni, és késni mindig könnyebb, mint sietni. A másik, ennél talán tudományosabb ok az, hogy a cirkadián ritmus eleve inkább egy kis késésre hajlamos, mint sietésre. Ezzel függ össze az a jól ismert jelenség is, miszerint az időzónák gyors átlépésekor fellépő jet-lag szindróma gyorsabban leküzdhető, ha ez a napirend késleltetésével jár és nem siettetésével.
Annyi bizonyos, hogy idén még hozzá kell nyúlnunk a mutatókhoz: október 30-án hajnali 3 órakor 2-re kell visszaállítani az órát - vagyis egy órával többet alhatunk. Öröm az ürömben, hogy a négynapos ünnep miatt lesz némi időnk regenerálódni.