Egyre durvul az infláció Európában

Újabb történelmi csúcsra, 9,1 százalékra ugrott augusztusban az eurózóna éves inflációja a júliusi 8,9 százalékról. Az árakat továbbra is az energiaköltségek mozgatják elsősorban, de az élelmiszer-infláció is két számjegyűre emelkedett, míg az Európai Központi Bank számára különösen fontos nem energetikai célú ipari termékeknél 5 százalékos emelkedést mértek. 

Az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség országait  40 éve nem látott nagyságú infláció sújtja. Az eurozóna országainak egy részében már a 20 százalékot is meghaladta az infláció mértéke. Az észtek, a lettek, a litvánok, a csehek, a bolgárok, a lengyelek, a románok, a szlovének, a szlovákok, a horvátok, a görögök, a spanyolok, Magyarországhoz hasonlóan az uniós átlagot meghaladó mértékű inflációval küzdenek.

Az Európai Unió 27 tagállamának együttes inflációs indexe is már meghaladja a 10 százalékot. Az inflációs előrejelzések az elmúlt fél évben mindenhol magasan emelkedtek, és a világ gazdasági térségei között az eurozóna  inflációs indexe messze  a  legmagasabb.

Európa sérülékenységét jól mutatja, hogy a háborús körülmények a dollár nem látott mértékű erősödését idézték elő az euróval szemben. A német külkereskedelmi mérleg pedig 1991 óta először lett deficites. Ilyen a második világháború utáni gazdaságtörténetben mindössze kétszer fordult elő. A 70-es évek olajválságai idején és a német újraegyesítéskor. Ez a harmadik.

A pénzügyi piacok is idegenen reagálnak, emelkednek a kamatok, drasztikusan nőnek a hozamelvárások. Mindenhol a fejlett országokban, az Egyesült Államokban is. Az eurozóna is kettészakadni látszik, a mediterrán országokban a német kötvényekhez képesti felárak drasztikusan emelkednek. A Közép-Kelet Európai régió országait mindez messze az átlagot meghaladó mértékben érinti. A régió országaiban a legmagasabb az infláció, itt emelkednek a legjobban a hozamelvárások, a régió jegybankjai markáns kamatemelési ciklusokba kerültek. Az országkockázati felárak is jelentősen felfutottak a régió összes országában, mindenhol nő a költségvetési hiány és növekszik az államadósság.

Szembe kell nézni a ténnyel: Európa egy gazdasági válság küszöbén áll, és ez a várható válság a közép-európai országokat súlyosan érintheti!
Amikor egy válság kirobban, a helyes kezeléséhez tisztában kell lennünk azzal, hogy mi az oka. 2008-ban világszerte, Magyarországon is egy pénzügyi válság volt. A bankrendszer állapota, az eladósodás, a devizahitelek idézték elő. Két évvel ezelőtt az átmeneti gazdasági visszaesést a járvány okozta. A járvány miatt zártak be munkahelyek, a járvány miatt bezáruló határok jelentettek nagy veszélyt egy olyan nyitott, exportorientált gazdaságnak, mint Magyarország.

Magyarország ezt a helyzetet jól kezelte, ám az Ukrajna elleni háború miatt Oroszország ellen meghozott uniós szankciók egész Európában visszavetették a gazdasági növekedést, a megugró energiaárak pedig történelmi csúcsra emelték az inflációt. Aggasztó, hogy Németország is rövidesen is kétszámjegyű inflációval szembesülhet, és az ottani gazdasági visszaesés az EU többi országait még nehezebb helyzetbe hozza.

Egyre nagyobb a bizonytalanság és a düh Németországban – ezzel a címmel közölt cikket a der Spiegel. A lap egy felmérést készített, amelyben arról kérdezték az embereket, hogy milyennek látják a jelenlegi helyzetüket. A többség negatívan nyilatkozott: 42 százalék számolt be bizonytalanságról, 33 százalék tehetetlenségről és alig 5 százalék gondolja úgy, hogy biztonságban van. A portál megjegyzi: a drasztikusan növekvő infláció és energiaárak miatt a németek sötéten látják a jövőt.

Egy másik kutatás szerint a németek 65 százaléka tart attól, hogy tömeges tüntetések és zavargások lehetnek az energiaválság miatt – közölte a Magyar Nemzet. A lap azt írja: az ellenzéki AFD hívhatja utcára az elégedetlen embereket. A jobboldali párt ugyanis az egyetlen, amely ellenzi az Oroszországgal szemben kivetett szankciókat.

Az elmúlt hetekben több demonstráció is volt Németországban. Ezrek tiltakoztak a német kormány elhibázott energiapolitikája miatt Berlinben és Lipcsében is.

„Tiltakozom a magas infláció miatt, szerintem az extraprofitból származó adóval segíteni kellene az egyszerű emberek életén. Ársapkát kellene bevezetni az üzemanyagra és csökkenteni kellene az adókat”

– mondta egy demonstráló.

Németországban egy év alatt 78 százalékkal emelkedett a rezsiszámla, az embereknek pedig már az étkezés és a fűtés között kell választaniuk. A német közüzemi hálózati felügyelet arra kérte a lakosságot és a vállalatokat, hogy csökkentsék a fogyasztást. Csakhogy emiatt több nagyipari cég termelése is jelentősen visszaesett. A Financial Times arról ír, hogy az energiaválság miatt nehéz helyzetbe kerültek a német toalettpapírgyártók. Ezért több higiéniai termék is tartósan hiánycikk lehet.

„Eddig három segélycsomagot, három tehermentesítő csomagot bocsátottak útjára Németországban. De egyelőre az is kérdés, hogy a harmadik csomag esetében a 65 milliárd eurót ki fizesse, a kormány vagy a szövetségi tartományok. Ezzel párhuzamosan a Bundesnetzagentur a hálózati ügynökség vezetője többször nyilatkozta, hogy

télen várhatók gáz- és áramkimaradások Németországban és nem titok az sem, hogy 2023-ra újabb árrobbanásra lehet számítani”

– közölte az M1 Híradóhelyszíni tudósítója.

Németország ennek ellenére továbbra is kitart az Oroszországgal szembeni szankciók mellett, és igyekszik megoldásokat találni az energiaválságra. Olaf Scholz német kancellár az Egyesült Arab Emírségbe látogatott, hogy cseppfolyósított földgázzal pótolja a kieső orosz gázt.

„Fontos kérdésekről tárgyaltunk, szeretnénk elmélyíteni a két ország energetikai kapcsolatait. Szaúd-Arábiából eddig is importáltunk fosszilis erőforrásokat és a jövőben szeretnénk, hogy lehetőség nyíljon a hidrogén nagyarányú felhasználására is Németországban” – fogalmazott.

A Németországba irányuló orosz gázszállítás hetek óta akadozik.

A Gazprom augusztus végén karbantartásra hivatkozva leállította az Északi Áramlat 1-es vezetéket, néhány nappal később pedig Moszkva azt közölte: a szállítás addig nem tud újra indulni, amíg érvényben vannak a nyugati szankciók.

„Az Európai Unió szankciói érvényben maradnak, az EU továbbra is határozottan fellép Oroszországgal szemben, ebből nem engedünk”

– jelentette ki Ursula von der Leyen, múlt szerdán Strasbourgban, az unió helyzetét értékelő éves beszédében.

Csütörtökön Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője be is jelentette, hogy újabb büntető intézkedésekre számíthat Moszkva.

Brüsszel optimizmusát a szankciókról azonban egyre több helyről cáfolják meg. Már a Wall Street Journal is elismerte, hogy az európai energiaválság egyik nagy nyertese az amerikai gazdaság, mert az egekbe szökő gázárak miatt egyre több Európai nagyvállalat dönt úgy, hogy az Egyesült Államokba helyezi át termelését.

A készülő újabb büntetőintézkedés-csomag lenne immár a 8-ik, amivel Brüsszel Moszkvát az ukrajnai háború befejezésére akarja kényszeríteni. A magyar kormány az előzőeket az uniós egység miatt megszavazta.

Szijjártó Péter az amerikai CNN-nek adott szombati interjújában vissza is utasította azt a vádat miszerint Magyarország inkább Oroszország oldalán állna.

Mi, magyarok, már a kezdetektől fogva elítéltük ezt a háborút, és eddig nem vétóztunk meg egyetlen szankciós csomagot sem – mutatott rá a külgazdasági és külügyminiszter.

„Azt azonban egyértelművé tettük, hogy semmiképpen sem fogjuk az ország energiaellátását kockára tenni. Az energiaellátás Európában, különösen Közép-Európában egy földrajzi és infrastrukturális kérdés és jelenleg fizikailag lehetetlen az ország biztonságos olaj- és gázellátását az orosz források nélkül megoldani – tette hozzá Szijjártó Péter.

Azt ígérték, hogy ezek a szankciók Oroszországnak fognak fájni, nem az európai embereknek – jelentette ki Orbán Viktor Balatonalmádiban, a FIDESZ-KDNP frakcióülésén, a Magyar Nemzet tudósítása szerint.

Szankciók nélkül az árak megfeleződnének, az infláció csökkenne, Európa gazdasága újra erőre kaphatna és elkerülhetné a fenyegető recessziót – idézi a lap a miniszterelnököt, aki hangsúlyozta: Ezért a szankciókat minél hamarabb vissza kell vonni.

„Európában a magyarok lesznek az elsők, akik elmondhatják az energiaszankciókról a véleményüket” – jelentette ki Kocsis Maté, a FIDESZ frakcióvezetője Balatonalmádiban.

Továbbá kiemelte: „Tudni fogjuk, hogy mit gondolnak a magyarok a szankciókról, a másik, hogy az európai vitákban, azokban a vitákban, amelyek a szankciók, az energia szankciók megszüntetéséről szólnak majd, vagy a mi szándékaink szerint arról szólnak majd, abban tudunk Európában egyetlenként hivatkozni az európia polgárok esetében a magyar polgárok álláspontjára.”

Elmondása szerint a magyar álláspont világos, és ebben a frakciók is egyetértenek, az őszi ülésszak alatt azon kell dolgozni, hogy ne legyenek energiaszankciók.

Hortay Olivér a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitika üzletágvezetője az M1-nek elmondta, hogy a küszöbön álló nyolcadik szankciós csomag kapcsán az a nagy kérdés merül fel, hogy a gázszállításokat valamilyen módon érinti-e az új intézkedéscsomag.

Hangsúlyozta:

„Az Európia Bizottság már lényegében a háború utáni hetek óta azon dolgozik, hogy teljeskörű energiaembargót vessen ki az Európai Unió Oroszországra. Van néhány tagállam, közöttük Magyarország, ami már nagyon korán jelezte, hogy ennek katasztrofális gazdasági és társadalmi következményei lennének. A vita lényegében azóta tart.”

Az elemző többek között arra is rámutatott: Ursula von der Leyen múlt heti évértékelőjéből kiderült, hogy az Európia Bizottság még mindig nem hajlandó elengedni ezt a javaslatát. Azt mondta: az Európai Bizottság továbbra is azt vizsgálja, miként lehetne bevezetni a gázár-plafont, ami valójában egy közvetett szankció, ugyanazt eredményezné, mint egy gázembargó, az orosz szállítások teljes megszűnését.

Egyre nagyobb gondot okoz a szankciók miatt elszabadult infláció és az energiaárak növekedése a német vállalkozásoknak is. Évszázados múltú cégek kénytelenek bezárni, mert a megnövekedett költségeket már nem tudják a vásárlóikra hárítani. Különösen nehéz helyzetbe kerültek a pékségek, amik az átlagnál jóval több energiát fogyasztanak.

A francia gazdák is szenvednek a szankciók miatt elszabaduló energiaáraktól. Van, aki arra számít, hogy a korábbi tízszeresére nő a rezsiszámlája, amelyet viszont már nem fog tudni kifizetni. Akár több ezer ember kerülhet az utcára. Közben Emmanuel Macron francia elnök arról beszélt: a háború mindent a feje tetejére állított, az energiaválság miatt ezért felgyorsítanák a megújuló energiaforrások telepítését és az új atomerőművek építését – számolt be róla az M1 Híradója.