Durva a helyzet a déli határon

Állandósult a nyomás a határon. A szolgálatot teljesítő rendőrök 2022. szeptember 22-én 0 óra és 24 óra közötti időszakban összesen 549 határsértőt tartóztattak fel és 119 főt megakadályoztak a hazánk területére történő illegális belépésben – közölte a police.hu.

Bács-Kiskun megyében a rendőrök 19 esetben összesen 86 határsértőt tartóztattak fel Bácsalmás, Bácsbokod, Balotaszállás, Budzsák, Bugac, Gara, Homorúd, Kelebia, Kunbaja, Madaras, Petőfiszállás, Sárhát és Vaskút közigazgatási területén.

Csongrád-Csanád megyében a járőrök 39 esetben összesen 404 határsértőt tartóztattak fel Ásotthalom, Kiszombor, Mórahalom, Nagylak. Öttömös, Röszke, Ruzsa, Szatymaz, Szeged és Zákányszék közigazgatási területén.

Pest megyében a járőrök 3 esetben összesen 12 határsértőt tartóztattak fel Inárcs és  Vác közigazgatási területén.

Győr-Moson-Sopron megyében a járőrök 4 esetben összesen 19 határsértőt tartóztattak fel Zsira,  Tőzeggyármajor és Hegyeshalom közigazgatási területén.

A rendőrök Budapesten 8 esetben összesen 19 határsértőt tartóztattak fel.

A rendőrök Komárom-Esztergom megyében 4, Heves megyében 2, Tolna megyében 3 határsértőt tartóztattak fel.

A feltartóztatott illegális migránsok ellenőrzésük során afgán, albán, algériai, egyiptomi, indiai, líbiai, marokkói, pakisztáni, szír, török és tunéziai állampolgárnak vallották magukat, azonban sem személyazonosságukat, sem magyarországi tartózkodásuk jogszerűségét hitelt érdemlően nem tudták igazolni. A rendőrök a hatályos magyar jogszabályoknak megfelelően visszakísérték őket az ideiglenes biztonsági határzárhoz.

Az elmúlt 24 órában Bács-Kiskun megyében 2 esetben, Csongrád-Csanád megyében 4 esetben a rendőrök összesen 119 főt megakadályoztak a hazánk területére történő illegális belépésben.

Magyarország területén az elmúlt 24 órában tiltott határátlépés miatt 1 embert fogtak el, közokirat-hamisítás miatt 1, embercsempészés miatt 5 ember ellen indult büntetőeljárás.

Ruzsánál szeptember 22-én 00 óra 5 perckor járőrök megkíséreltek ellenőrzés alá vonni egy lengyel tehergépkocsit, a jármű vezetője az ellenőrzés megkezdése előtt elmenekült a helyszínről. A jármű rakterében 26, magukat szír állampolgárnak valló illegális migránst tartóztattak fel. Az embercsempész felkutatása jelenleg is folyamatban van.

Ásotthalom közigazgatási területén 2022. szeptember 22-én 2 órakor a járőrök intézkedés alá vontak egy román személyautót, amelyet egy román férfi vezetett. A sofőrön kívül a járműben 14, magukat afgán állampolgárnak valló férfi utazott.

Budapesten 2022. szeptember 22-én 2 óra 15 perckor a járőrök egy magyar honosságú személygépkocsit ellenőriztek, melyet egy török férfi vezetett. A járműben 7, magukat szír állampolgárnak valló férfi és nő tartózkodott.

Inárcs közigazgatási területén 2022. szeptember 22-én 11 óra 20 perckor a járőrök intézkedés alá vontak egy magyar személyautót, amelyet egy magyar férfi vezetett. A sofőrön kívül a járműben 3, magukat szír állampolgárnak valló férfi utazott.

Kelebia külterületén 2022. szeptember 22-én 17 óra 30 perckor a járőrök ellenőriztek egy lengyel személygépkocsit, a hozzákapcsolt lengyel lószállító utánfutóval, amelyet egy ukrán férfi vezetett. A járműben utas nem volt, a vontatmányában azonban 16, magukat szír állampolgárnak valló férfi utazott.

A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Nemzetközi Bűnözés Elleni Főosztály Illegális Migráció Elleni Osztályának jelzése alapján Inárcs közigazgatási területén 2022. szeptember 22-én 21 óra 51 perckor a járőrök intézkedés alá vontak egy szerb férfit, aki egy szerb személyautót vezetett. A sofőrön kívül a járműben összesen 7, magukat indiai állampolgárnak valló férfi utazott.

Valamennyi esetben az utasok sem személyazonosságukat, sem magyarországi tartózkodásuk jogszerűségét hitelt érdemlően igazolni nem tudták, ezért a rendőrök a magyar jogszabályoknak megfelelően intézkedtek az illegális migránsok ideiglenes biztonsági határzárhoz történő visszakísérésére, míg a járművezetőkkel szemben embercsempészés miatt bűntetőeljárás indult.

Az embercsempészés bűntett alapesetben egy évtől öt évig, minősített esetben akár öttől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A magyar határon érzékelhető migrációs nyomás az elmúlt időszakban erősödött, ezért a kormány 2023. március 7-ig meghosszabbítja a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet, az erről szóló kormányrendelet hamarosan olvasható a Magyar Közlönyben – jelezte Kormányzati Tájékoztatási Központ.

Idén már több mint 162 ezer határsértőt fogtak el a magyar határon, míg tavaly az azonos időszakban mintegy 60 ezer határsértőt fogtak el. Ez azt jelenti, hogy egy év alatt majdnem 100 ezerrel több migráns próbált illegálisan Magyarország területére lépni, míg az embercsempészek száma megduplázódott az előző év azonos időszakához képest. A balkáni útvonalon rekedt migránsok egyre erőszakosabban próbálnak bejutni az országba és rendszeresen rátámadnak a határt védő rendőrökre, legutóbb éppen a határkerítést építőket dobálták meg kövekkel és támadtak rájuk baltával. Magyarország számára kiemelten fontos a déli határszakasz védelme, ezért is van szükség határvadászok felállítására és a határkerítés megerősítésére.

A magyar kormány továbbra is nyílt és egyértelmű bevándorláspolitikát folytat: fenntartjuk a  határkerítést, biztosítjuk a határvédelmet, és a brüsszeli vitákban is azt a határozott álláspontot képviseljük, hogy visszautasítjuk a migránsok betelepítését, Európát és Magyarországot meg kell védeni a tömeges bevándorlástól. A nemzeti kormány nem fogja engedni, hogy hazánkból is bevándorló országot csináljanak. A nemzeti konzultáció, a népszavazások és a választások eredménye is azt támasztja alá, hogy a kormány az emberekkel azonos állásponton van, a magyar emberek pedig azt várják el a kormánytól, hogy megvédje az ország határait – fogalmaz a Kormányzati Tájékoztatási Központ.

A rossz idő miatt egyre többen próbálnak meg a szárazföldön eljutni az Európai Unióba, ezért a migrációs helyzet romlására számítanak Szerbiában. A balkáni útvonal pedig egyre népszerűbb a bevándorlók között. A magyar–szerb határ menti városokban aggódnak a helyiek, többször előfordult ugyanis, hogy fegyvereket koboztak el a rendőrök az érkezőktől – számolt be az M1 Híradója.

Az M1 Híradójában bemutatott felvételeken taxival érkeznek migránsok a határövezet szerb oldalára. Miután kiszállnak az autóból, csatlakoznak a társaikhoz, és nagy csapatba verődve haladnak tovább a határkerítés felé. Láthatóan alaposan felkészültek az illegális határátlépési kísérletre. Hátizsákot, hálózsákot, élelmet és vizet is vittek magukkal. A déli határ közelében folyamatos az utánpótlás. Naponta érkeznek újabb csoportok a közeli településekre. Az egyik marokkói férfi csak két napja van itt, de már járt a magyar határnál.

„Tegnap próbáltam meg először átjutni a kerítésen. Nagyon nehéz. Mindannyiunkat rajtakaptak a katonák. Visszajöttünk ide, és újra megpróbálunk átjutni a kerítésen” – mondta egy marokkói migráns.

Bakondi György kiemelte: naponta csaknem ezren próbálnak meg átjutni illegálisan.

A környéken mindenütt lehet találkozni kisebb-nagyobb migránscsoportokkal. Az itt élők tanácstalanok és félelemben élnek.

Azt mondják a bevándorlók egyre agresszívebbek, és attól tartanak, hogy a helyzet csak rosszabbodik a rossz idő beköszöntével.

„A vasútállomásnál is történt egy eset, hogy ott voltak. Kijött a rendőrség, összeszedték tőlük a fegyvereket. Azt pontosan nem tudom, hogy milyen vagy hány darab fegyvert. Az erdő alatt nemrégen, amikor összeszedték őket, akkor egy egész busznyi embert elvittek. Úgyhogy akkor is fegyvereket találtak. Mind hazugság, aki azt mondja, hogy nem veszélyesek, meg nem támadnak” – mondta egy helyi nő.

A szántóföldeken át az erdős részek felé is haladnak az illegális bevándorlók, ahonnan már jól látható a magyar határkerítés. Az autópálya felől közelítik meg a területet, és a közeli elhagyatott épületeket is elfoglalják. Céljuk, hogy mihamarabb eljussanak az Európai Unió területére.

„Németországba vagy Luxemburgba mennék. Mindegy, hogy hova, csak átjussak a határon. Itt már mindenki nagyon türelmetlen”

– mondta egy szír migráns.

A migránsok folyamatos nyomás alatt tartják a magyar határt és az ott szolgálatot teljesítőket, naponta mintegy ezren próbálnak illegális úton az unió területére jutni.

Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója interjút adott a hirado.hu-nak. A beszélgetésben érintettük egyebek mellet az orosz–ukrán háború miatt kirobbant afrikai élelmezési válságot, a dzsihadisták szerepét Európában és a magyar kormány erőfeszítéseit az illegális migráció visszaszorítása érdekében.

Afrikából Európába igyekvő illegális migránsok a Kanári-szigetekhez tartozó Lanzarote szigetén fekvõ Arrecife kikötõjében az érkezésük után, 2022. július 15-én. A spanyol tengeri mentõszolgálat hajója 51 migránst vett fedélzetére, akik gumicsónakkal közelítették meg a szigetet.MTI/EPA/EFE/Adriel Perdomo

– Az ENSZ és Afrikai Unió becslései szerint jelenleg 280 millió ember nem jut hozzá megfelelő mennyiségű élelmiszerhez Afrikában, és 113 millió embert fenyeget közvetlenül az éhínség. Pontosan mely területek érintettek, és mennyire valószínű, hogy a belső migráció helyett a lakosok más kontinensek irányába indulnak el?

– Ezek júniusi adatok, azóta sokkal rosszabb a helyzet, 20-30 százalékkal nőttek a számok. Leginkább a kelet-afrikai térséget sújtja az éhínség, ahol év végéig az ötvenmilliót is elérheti az éhezők száma. S akkor még nem említettük a másik kiemelt válságzónát, Nyugat-Afrikát. Ezeknek az embereknek a kontinens elhagyására nincs igazán lehetőségük, hiszen nincs pénzük az embercsempészekre. Leginkább az figyelhető meg, hogy az aszály sújtotta területekről mennek át a városokba vagy a menekülttáborokba. Ahonnan érzékelhető a migráció – és nem az éhezés, hanem a rossz gazdasági viszonyok miatt –, az Észak-Afrika, ahol a középosztálynak van még pénzügyi tartaléka, hogy az embercsempészeket megfizesse.

– Egyértelmű véleményeket hallani arról, hogy az orosz–ukrán háború felgyorsította a már eleve tragikus folyamatokat, hiszen Oroszország és Ukrajna adja a világ teljes búzaexportjának nagyjából egyharmadát, a kukoricaexport 20 százalékát, valamint a napraforgóolaj exportjának 80 százalékát. Egyre kevesebb ukrán hajó tart a leginkább éhínség által sújtott területek (Szomália, Etiópia, Jemen) felé. Ebben az esetben milyen lehetőségei vannak az afrikai országoknak, és mitől függ, hogy egyes országok ellenállóbbak a krízissel szemben?

– A fő kérdés az, hogy ezek az országok rendelkeznek-e olyan működőképes kormányokkal, tartalékokkal, amikkel pótolni tudják a kieső orosz és ukrán gabonát. Nagyon jó példa Egyiptom, ahol az ország importjának 80 százalékát Oroszország és Ukrajna adta és a lakosság gabonafelhasználásának negyven százalékát fedezte a háború előtt, még sincsen éhínség. Az egyiptomi kormánynak megvannak azok a nemzetközi kapcsolatai és tartalékai, hogy a gabonát más csatornákon szerezze be. Ehhez képest egy Dél-Szudán vagy Szomália – ahol nincsenek pénzügyi tartalékok és alternatív beszerzési források – nagyon rossz helyzet van, hiszen a nemzetközi segélyszervezetekre vannak szorulva ezek az országok. Például az ENSZ kétéves költségvetési tervezettel gazdálkodik, ami azt jelenti, hogy nehezen tud reagálni a hirtelen fellépő válságokra. Ilyenkor donorkonferenciákat szoktak szervezni, viszont most annyi helyen kellene pénzt befektetni, amire nincs kapacitás. Ráadásul a duplájára növekedett a rászorulók száma, s közben az élelmiszerárak is drasztikusan megugrottak

– Közben naponta több tízezren hagyják el Ukrajnát, mozog a Balkán. Európa mire számíthat?

– Az ENSZ és a többi nagy szervezet legutóbbi felméréseiből – amit az ukrán menekültek körében végeztek el – az látszik, hogy többségben vannak azok, akik hosszú távon vissza akarnak majd térni a hazájukba, de a közeljövőt a háború és a rossz gazdasági körülmények miatt nem tudják Ukrajnában elképzelni. Maga az ukrán kormány sem biztatja az embereket a visszatérésre, így ez a probléma még évekig velünk maradhat.

– Az utóbbi időben a migráció már nemcsak egy társadalmi jelenség lett, hanem komoly feszültségforrást jelent országok között, gondoljunk a lengyel–belarusz krízisre, vagy arra, hogy Ankara támogatásért cserébe tartja vissza az országban feltorlódott szír migránstömegeket. A helyzet törékeny, milyen eszközök állnak Európa rendelkezésére?

– Ne legyenek illúzióink, csak politikai alkukkal tudunk védekezni. Ha Erdogan török elnök holnap megnyitja a határokat, valóban százezrek indulnának meg. Ugyanakkor egyre inkább esik azon szírek száma, akik Európa felé vennék az irányt. Minden évben készül egy nagy török közvélemény-kutatás a témával kapcsolatban, és abból az derül ki, hogy míg öt-hat évvel ezelőtt a döntő többsége a szíreknek szívesen vette volna az irányt Európa felé, most a legtöbben azt mondják, hogy Törökországban maradnának. Ugyanakkor az is látszik, hogy ez az, amit a törökök a legkevésbé szeretnének. Ami biztos, hogy Szíriába senki nem akar visszatérni. Nem véletlen, hogy a következő török választás kapcsán az ellenzék jobbról előzi Erdogant, és azt mondják, hogy egy nagy menekülttáborrá tette az országot.

Marsai Viktor, Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója (Fotó: Horváth Péter Gyula/hirado.hu)

A szírek részéről érthető, hogy maradni akarnak, rengeteg, több százezer gyermek már Törökországban született, ráadásul hallják a híreket arról, hogy nem könnyű bejutni már Európába. Ugyanakkor keveset beszélünk a becslések szerint félmilliónál is több afgánról, akik szintén Törökországban rekedtek. Többségük biztosan elindulna Európa felé, ha megnyílnának a határok.

– Míg Afrikában a lakosság száma az utóbbi harminc évben megduplázódott, addig Európa népessége rohamosan csökken. Van annak egyáltalán realitása, hogy ezek a folyamatok visszafordíthatók legyenek?

– Látjuk, hogy az európai országok egy része is realizálta ezt a problémát. Persze nagy kérdés, hogy mennyire lehet ezt a folyamatot befolyásolni. A magyar kormány óriási erőfeszítéseket tesz a kedvezőbb demográfiai adatok elérése érdekében a családok támogatásával. Ezek az óriási erőfeszítések arra voltak elegendők, hogy a nagyjából 1,25 százalékos termelékenységi rátát felvigyék 1,6-1,7 százalékra, ami önmagában nagyon nagy eredmény, ugyanakkor a társadalmi reprodukcióhoz még mindig 2,1-re lenne szükség. Ezt az értéket sehol nem érik el Európában. Ugyanakkor attól óvva intenék mindenkit, hogy azt gondolja, hogy majd jönnek az illegális migránsok és megoldják a munkaerőhiányt. Itt kell éles határt szabni aközött, hogy valaki legálisan vagy illegálisan érkezik egy adott országba. Aki törvényes úton érkezik, általában már egy konkrét állás vagy iskola miatt jön Európába, magyarán, jó eséllyel valóban el tud majd helyezkedni az adott országban. Ugyanakkor az illegális migránsok többségének sem nyelvtudása, sem olyan szakképzettsége nincs, amivel az európai munkaerőpiacon megállnák a helyüket. Ha megnézzük a svédországi vagy német számokat, a 2015 óta érkezett migránsok ötven százaléka sem tudott elhelyezkedni, a hölgyeknél pedig még katasztrofálisabb ez az arány.

– Mivel hozható összefüggésbe az, hogy egyre kevesebbet hallunk sok emberáldozatot követelő terrorcselekményekről Európában?

– Nem arról van szó, hogy „igény ne lenne” rá, hiszen a dzsihadista radikalizmus jelen van a kontinensen. Sokat fejlődött a titkosszolgálatok és a rendőrség közti nemzetközi koordináció, a megfigyelések minősége. Manapság sokkal nehezebb megszervezni egy országhatárokon átívelő, sokemberes terrorsorozatot. Nem véletlen, hogy most magányos farkasokként próbálkoznak, szerencsére sokkal kisebb hatásfokkal. Jól dolgoznak a szolgálatok. Ugyanakkor, ha megnézzük az Europol adatait, jól látható, hogy a letartóztatások száma továbbra is magas, tehát a hatékony elhárítás nélkül továbbra is magas lenne a terrortámadások száma.

– A magyar kormány úttörő politikát folytat számos kérdésben, a migrációs tekintetében is. Az Orbán-kormány Afrikára úgy tekint, mint a lehetőségek hazájára, és a segítségnyújtásra helyezi a hangsúlyt. Ha a globális gazdasági nagyhatalmak összeállnának, hol lenne a leghatékonyabb a segítség, milyen ágazatokban rejlenek potenciális lehetőségek?

– Azt látjuk, hogy amiben Afrika fejlődik, azt leginkább magának köszönheti. A világ nagy része a kontinenst nyersanyag-termelő kosárként használja, és szeretné a jövőben is használni, gondoljunk Kínára, Franciaországra vagy Indiára. Leginkább Európa feladata lenne a térség megsegítése, hiszen a tömeges illegális migráció minket fenyeget leginkább. Afrikából nem fognak tömegek elindulni Kína vagy Amerika felé.

Marsai Viktor (Fotó: Horváth Péter Gyula/hirado.hu)

– Az orosz–ukrán háború háttérbe szorította a mainstream médiából a közel keleti országok (Szíria, Irak) válságát vagy Afganisztán helyzetét. Mi a helyzet most ezekben a térségekben?

– A helyzet nem jó, annak ellenére, hogy a politikai figyelem csökken ezen válságok felé – ami egyébként újabb problémákat generál. Oroszországnak például jóval kevesebb kapacitása van arra, hogy támogassa az Aszad-rezsimet. Annak a megítélése, hogy ez most jó vagy rossz, más kérdés. De látható, hogy a turizmus visszaesése az orosz és ukrán turisták elmaradásával kapcsolatban a vendégéjszakák drasztikus csökkenésével járt például Egyiptomban. Sokszor hangzik el az a progresszív nézet, hogy az ENSZ rasszista módon csak Ukrajnának segít, a többi rászoruló térségnek nem, de ez demagóg gondolat. Ha megnézzük az ENSZ világélelmezési programjának (WFP) oroszlánrészét nyugati államok vagy szervezetek fedezik.

– Pénteken felesküdtek az első magyar határvadászok, Orbán Viktor miniszterelnök pedig az egyre erősödő migrációs nyomásról beszélt. A most felállított új egység elrettentő erőt jelenthet a Szerbiában feltorlódott illegális migránsok tömegének?

– A Nyugat-Balkánon már feltorlódott tömegek nem fognak visszamenni Afganisztánba vagy Kamerunbam, de a határvadászok segítségével még hatékonyabban még több illegális migránst lehet majd elfogni. Illetve, amit a társadalom valószínűleg nem érzékel, hogy a rendőrség és a katonaság extra leterhelést kapott a migráció által az elmúlt években. Ehhez jött még az ukrán krízis, így már két oldalról folyt a leterhelés. S valljuk, be a honvédségnek nem az az elsődleges feladata, hogy illegális migránsokkal foglalkozzon, amikor háború dúl a szomszéd országban. Erre szakosított egységek kellettek, a határvadászok, akik tehermentesítik a katonaságot és a rendőrséget.