Mit is akarnak Gyurcsányék?

Gyurcsány Ferenc a Fidesz 2010-es kétharmados választási győzelme után egy az ATV-nek adott interjúban már sejttette, valamire készül. Akkor arról beszélt, belátható időn belül nem akar a szocialista párt elnöke lenni. Azóta sikeresen leszalámizta az MSZP-t, pártot alapított, és a legutóbbi választáson a DK lett a baloldal vezető ereje a Parlamentben.

Mostanában Gyurcsány ismét aktív. Aktivitása Facebook-bejegyzésekben nyilvánul meg, megüzeni, hogy a kormánynak hamarosan vége, ő pedig készül. Becsmérli Orbán Viktort, a kormányt. A rezsicsökkentés újraszabályozása után, ami szerint a korábbi árak az átlagfogyasztás mértékéig maradnak érvényben, és a családok háromnegyede számára fennmarad az intézkedés, Gyurcsány azt írta. „Ilyen, amikor megérkezik a valóság. Végetek van. Mi meg készülünk.”

A nagyobbik kormánypárt nem hagyta szó nélkül a DK elnökének posztját, arra közleményben reagált, hangsúlyozva, hogy a valóság valójában Őszödön érkezett meg. 

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője közösségi oldalán azt írta: Gyurcsány Ferenc megint kormányozni szeretne.

Gyurcsány tehát készül, de kommunikációjának címzettjei az ellenzéki pártok, és azt sugallja, hogy rajta kívül nem lehet alkalmas kihívója Orbán Viktornak. 

A momentumos Donáth Anna vette a lapot, és közösségi oldalán nekiment Gyurcsány Ferencnek. Azt írta: „Ne készüljünk jövő héten kormányváltásra! Mert nem lesz. És a jövő hónapban sem. Aki ezt sugallja és erre készül, az nem őszinte az emberekkel, és hamis reményekkel hitegeti őket.”

A közvélemény-kutatásokból az látszik, hogy a mostani támogatottságok alapján baloldalon csak a DK-nak és a Momentumnak van reális esélye arra, hogy bekerüljön a Parlamentbe.

Két év múlva önkormányzati választások lesznek, elkezdődött a helyezkedés, a dilemma, Gyurcsánnyal vagy nélküle. A Nézőpont Intézet májusban azt írta: Gyurcsány Ferenc a legnépszerűtlenebb politikus: a választók mindössze 10 százaléka bízná meg őt felelős pozícióval, ugyanakkor több mint nyolcszor annyian nem tartanák ezt kívánatosnak (85 százalék). Őt a legkisebb támogatottsággal rendelkezők rangsorában az akkor még jobbikos Jakab Péter követte 23 százalékos támogatottságával, akit egyúttal az aktív szavazók 62 százaléka nem szeretne.

Gyurcsány Ferenc eltávolítása a baloldalról az elmúlt 12 évben többször is szóba került, legelőször egyből a 2014-es választások előtt, de nem tudtak megszabadulni tőle.

Hogy lehet úgy egymással versenyezni, hogy közben együtt is kell működni, ez a legnagyobb dilemma most a történelmi töredezettségű baloldalon – mondta helyzetértékelésében Nagy Ervin, a XXI. Század Intézet elemzője az M1-en. Ha érvényesülni akarnak, akkor összefogásra mindenképpen szükség lesz, de a Momentum készülhet arra, hogy aki eddig paktumot kötött Gyurcsány Ferenccel, az sosem jött ki jól belőle – hívta fel a figyelmet Nagy Ervin.

Erre a Jobbik és Jakab Péter esete a legjobb példa. Jakab a DK egyik ernyőszervezetévé tette a Jobbikot, és sorra kötötte a pártja számára rosszabbnál rosszabb megállapodásokat, ennek eredményeként a párt parlamenti frakciója közel a harmadára csökkent, míg a Gyurcsány-párt majdnem megduplázta jelenlétét az Országgyűlésben. 

Jakab most a Nép Pártja Mozgalom megalapításával próbál magának politikai jövőt (és megélhetést) teremteni, de két év múlva feltehetően ő sem tehet mást: ismét lepaktál Gyurcsánnyal. És lényegében azt mondja majd, amit a karikatúránkon: „Főnök, vigyetek magatokkal, bárhova is mentek!”

Végezetül álljon itt Orbán Viktor Tusnádfürdőn elmondott beszédéből egy idézet: „Egyetlen feladatunk van a magyar baloldallal szemben, és az egyben kötelességünk is: ellenzékben kell őket tartani, ameddig csak lehet.”

A baloldal az áprilisi választások óta tanácstalan, a politikai tevékenysége lényegében mérhetetlen és kizárólag aktuálpolitikai, pillanatnyi (vélt) előnyök érdekében tett nyilatkozatokban, állásfoglalásokban és tömeg nélküli tömegrendezvények szervezésében mutatkozik meg – nyilatkozta a Magyar Hírlapnak Ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász.

Április 3-án a Fidesz–KDNP pártszövetség történelmi győzelmet aratott, több, mint 3.060.000 szavazatot (a leadott voksok 54 százaléka) és ezzel 135 mandátumot szerzett, így megszakítás nélkül negyedszer kormányozhat kétharmaddal Orbán Viktor miniszterelnök - emlékeztetett Ifjabb Lomnici Zoltán. Az alkotmányjogász hozzátette, a hat ellenzéki párt szövetsége a prognózisokhoz képest alulteljesített, a szavazatok valamivel kevesebb, mint 35 százalékát tudhatták magukénak.

Kiemelte, a jobboldali elhajlással korántsem vádolható brüsszeli Politico szerint a magyar kormánypártok támogatottsága 63 százalék, míg a baloldali Gyurcsány-koalíciónak mindössze 23 százalék. Ehhez az arányhoz a nemzeti és a globalista oldal is tevőlegesen hozzájárul: a polgári, konzervatív kormány békepárti, harcol a háborús infláció, az energiaválság és Brüsszel föderalista törekvései ellen, míg a baloldal fegyverekkel és katonákkal támogatná Ukrajnát, ezzel veszélybe sodorva hazánk területi integritását, valamint a kárpátaljai magyarok életét.

Ifjabb Lomnici Zoltán hozzátette, a DK által dominált baloldal a magyar emberekkel szemben a nemzetközi nagytőkét képviseli és eltörölné a kormány lakosságot védő intézkedéseit, az emelkedő rezsiárak ellen, például, kevesebb fürdést és alacsonyabb fogyasztást javasol, ami egy európai ember esetében felérne a második generációs (ECOSOC) alapjogok megsértésével.

A baloldal az áprilisi választások óta tanácstalan, a politikai tevékenysége lényegében mérhetetlen és kizárólag aktuálpolitikai, pillanatnyi (vélt) előnyök érdekében tett nyilatkozatokban, állásfoglalásokban és tömeg nélküli tömegrendezvények szervezésében mutatkozik meg, ráadásul antagonisztikus belső ellentétekkel is szembe kell nézniük - emelte ki.

A szakember felhívta a figyelmet, mindezek következtében a hatpárti koalíció és annak pártjai szétesni látszanak, ami tovább erősíti a hiteltelenségüket. Ezt bizonyítják az elmúlt hónapok időközi önkormányzati választásai, ahol rendre győzedelmeskedtek a Fidesz–KDNP jelöltjei.

Megjegyezte, az elmúlt időszak legnagyobb vesztese a Jobbik, az egykor Magyarország második legerősebb pártja, amely a 2018-as választások óta a tagjai, illetve a szavazói számában is folyamatos és szignifikáns csökkenést könyvelhet el, és koalíciós partner nélkül esélye sem lenne bejutni parlamentbe – tekintettel az 5 százalékos küszöbre. A pártból kilépett, többek között, Stummer János, Zágráb Nándor nagykőrösi önkormányzati képviselő, a Jobbik Pest megyei elnöke, valamint Jakab Péter is, aki már június elején lemondott az egykor szélsőjobboldali párt vezetéséről, mivel az új elnökség megvonta tőle a támogatást.

A szakember kiemelte, az olyan pártok, amelyek az eredeti célkitűzéseiket, elveiket feladják, és ideológiai, intellektuális kiüresedésen mennek keresztül, a politikai téren megegyeznek egy totális megsemmisüléssel, társadalmi támogatás elvesztésével. Ilyen értelemben vett megszűnésen ment keresztül a rendszerváltás óta az SZDSZ, az MDF és az FKgP is.

A baloldal sok politikai eredményről nem számolhat be az elmúlt időszakból. A háborús infláció elleni küzdelem helyett továbbra is – a népérdekkel szembe helyezkedve – a nemzeti kormány ellen harcoltak, elsősorban tüntetések szervezésével, melyek rendre kudarcba fulladtak - sorolta Lomnici Zoltán, hozzátéve, július 10-én, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtotta be a kata rendelkezésekre vonatkozó módosító törvénytervezetet, melynek hatására már aznap délután tüntetés vette kezdetét Budapesten. A baloldal, tartva magukat a „hagyományaikhoz”, miszerint elvek helyett mindig az aktuális téma mellé állnak, elég csak a BLM vagy a jogállamiság kérdéseire gondolni, július 13-a délutánra tüntetést szervezett (Momentum), 14-én pedig az Magyar Kétfarkú Kutyapárt szervezésében tartottak, építőnek semmiképp sem nevezhető, hídfoglaló pikniket.

A „tüntetésen” néhány száz ember vett részt. Augusztus 17-én a fakivágásról szóló kormányrendelet visszavonásáért szerveztek tüntetést (annak ellenére, hogy továbbra is tiltják a nemzeti parkok és a Natura 2000 területén lévő erdőkben a fakitermelést), ahol nagyjából ötezren jelentek meg (míg a Facebookon 57.000 ember igazolta vissza a jelenlétet). Augusztus 20-ára országos gazdatüntetést hirdettek, 1800 traktoros gazda érkezését várták, de végül mindössze egy traktoros indult útnak - emlékeztetett az alkotmányjogász.