kulcsár edina
Feltárja titkait az Aranyvonat.
Ha azt mondom, Aranyvonat, azt mondod, Szent Jobb. A két fogalom azért kapcsolódik össze, mert a köznyelvben Aranyvonatként emlegetett vasúti szerelvény Szent István halálának 900. évfordulójára készült 1938-ban, és államalapító királyunk természetes úton mumifikálódott jobb kezének ereklyéjével járta az országot.
Ez a vonat a második világháborúban teljesen megsemmisült, csak 2020. augusztus 20-ra támasztották fel a Dunakeszi Járműjavító szakemberei a Nemzeti és a Közlekedési Múzeum segítségével. Azóta nemzeti ünnepeinken és korszakos vasúti évfordulókon láthatjuk a Vasúttörténeti Parkon kívül, most is egy ilyen alkalomból érkezett egy hajdani gőzmozdony vontatásával Szolnokra, ahol 175 éve adták át a magyar vasút második vonalát, amely Pesttel kötötte össze a Tisza-parti várost. Az eseményről a Technológiai és Ipari Minisztérium, a MÁV és a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetségének (MABÉOSZ) szakcsoportja is megemlékezett.
A második világháborúban egyébként két aranyvonat is elindult Magyarországról, hogy külföldre menekítsen kincseket. Az elsőn kalandfilmbe illő körülmények között vitték ki a Magyar Nemezeti Bank (MNB) által őrzött aranytartalékot az érkező Vörös Hadsereg elől. Az Ausztriába szöktetett nemzeti vagyont az MNB munkatársai életüket kockára téve őrizték meg, hogy aztán a hosszas diplomáciai tárgyalások után Magyarországra visszakerülő 30 tonna arany fedezetül szolgálhasson a ma is használt forint bevezetéséhez.
A második egy sokkal dicstelenebb akció volt: az 1944. októberében hatalomra kerülő nyilasok a szisztematikusan összelopkodott zsidó vagyont akarták kicsempészni azzal a céllal, hogy hazai vereségük esetén abból finanszírozzák majd Németországból a náci ellentámadást. A 77 vagonból álló szerelvény a becslések szerint 4 milliárd dollár értékű ékszert, drágakövet, aranyat, ezüstöt, festményeket, szőnyegeket, bútorokat és más műtárgyakat rejtett. A szovjet frontvonaltól biztonságos távolságban, a nyugati határszéli Fertőbozon három hónapig állomásozott a vonat, amíg a zsidóüldözéssel párhuzamosan folyamatosan dagadt a felhalmozott vagyon mennyisége. Bár a náci és nyilas célok szerencsére nem valósultak meg, a kincsek azonban mégsem kerültek vissza eredeti tulajdonosaikhoz, és nemcsak azért, mert közben őket is bevagonírozták, hogy aztán soha többé ne térjenek vissza Auschwitzból és a többi haláltáborból. Az amerikai hadsereg ugyanis hadizsákmányként lefoglalta az ausztriai Tauern-alagútban elbújtatott vonatot, melynek tartalmát előbb a győztes katonák dézsmálták meg, majd a maradékot egy New York-i galériában elárverezték, hogy az Egyesült Államok háborús költségeit enyhítsék.
De jóval régebben is létezett már egy Aranyvonat, ami sokkal kevésbé ivódott bele a köztudatba. Az ország másodikként megépült gőzüzemű vasútvonala ugyanis lehetővé tette, hogy az 1848-as szabadságharc idején ezen keresztül menekítsék el a fővárosból a Szent Koronát és a koronaékszereket az osztrákok elől.
Nézd meg a hősies eseményt is megidéző szolnoki ünnepségen készült videónkat!