Elképesztő titkok: így készíthették a magyarok a Szent Koronát az ötvösművész szerint

Az európai ötvösmunkák között nincs még egy, amelyet annyi rejtély övezne, mint Magyarország Szent Koronáját.

A legenda szerint a koronát az első magyar király, Szent István kapta II. Szilveszter pápától. Ezt azonban Papp László ötvös is valószínűtlennek tartja. Ő négy napig vizsgálhatta a becses tárgyat kollégájával, Péri József ötvösművésszel, Kovács Éva és dr. Lovag Zsuzsa művészettörténészekkel együtt. Először 1989-ben, majd három alkalommal 1991-ben is tanulmányozhatta a szakember a Szent Koronát.

A vizsgálatról és a szakmai észrevételeiről kérdeztük az ötvösművészt.

„Beleképzeltem magam a középkori ötvös helyébe, mintha azokkal az anyagokkal és szerszámokkal rendelkeznék és úgy próbáltam rájönni, mit és hogyan csinálhattak” – mesélte a Ripost7-nek Papp László. „Mindenekelőtt a legelső állapotot szerettük volna meghatározni, amikor a korona alsó része készült a tűzben. Ugyanis miután belefoglalták a zománcokat, gyöngyöket, már nem melegíthették többé” – tette hozzá.

A Ménfői és a Mogyoródi csata között nincs nyoma annak, hogy volt koronánk. Ha nem volt és nem kaptunk, akkor csak meg kellett csinálni. Az ötvösművész szerint nem véletlenül van ez a legenda, hogy két angyal hozta. az égből a koronát a mogyoródi csata után, akkor csinálhatták a koronát.

Csinálni csak úgy lehetett, ha vagy nyersanyagokat készítünk vagy vannak hozzá kész elemek. Ilyen nagy pánt, ami az abroncshoz kell, biztosan nem volt a raktáron, egyéb dolgok, mint zománcok, kövek, gyöngyök, azok lehettek.

„Olyan, mintha az abroncs előbb meglett volna és muszáj lett volna oda illeszteni a keresztpántokat. Az is nagyon érdekes, hogy Jézus mindkettőn ott van. Ha egy ötvösnek boltozott koronát kell készítenie, akkor először a szilárd szerkezetét építi meg és erre kerülnek fel az egységes stílusú építmények. Ilyen tervezettséget azonban a Szent Koronán hiába keresünk. Két, lényegét tekintve markánsan különböző tárgyat illesztettek össze, bármiféle szerves összeköttetés nélkül” – fogalmazott az ötvösművész.

Véleménye szerint a szembetűnően kezdetleges szegecselés, a felesleges furatok, a „latin korona” csonka pántjai, a latin Pantokrátor utólagos átfúrása mind ezt igazolja.

Az abroncs egyetlen összefüggő lemezből készült, abból vágták ki a középrészeket, a beforrasztandó keretező foglalatok helyét – tudtuk meg.

„Valószínű, hogy a koronát az évszázadok során többször is javították, és azt is biztosan tudni lehet, hogy nincs minden rajta, ami eredetileg volt. Például Izabella királynő letörte a keresztet, ezt írott források is bizonyítják” – állítja Papp László. Az ötvös szerint a mostani kereszt a 16. században kerülhetett rá.