Ez az árnyékkormány lényege

GyurcsányFernec árnyékkormányának színrelépésével egyértelművé tette, hogy ő diktál a baloldalon, senkivel nem konzultált az árnyékkormánnyal kapcsolatos terveiről.

Bajban a maradék baloldal

A Momentum szerint  az árnyékkormány bejelentése csak bontja az ellenzéket. A korábbi Momentum-elnök, az EP képviselő Donáth Anna Facebook-bejegyzésében leszögezte: az április 3-i választás egyértelmű üzenete az volt, hogy nem áll választói többség a jelenlegi ellenzék mellett.Üzent is Gyurcsányéknak:  

A Márki-Zay Péter vezette Mindenki Magyarországa Mozgalom szerint árnyékkormány helyett a „tiszták koalíciójára” van szükség.

 (A "tiszták" most éppen a dolláradományok elszámolásával vannak elfoglalva -a szerk.) Márki-Zaynak is feltűnt, hogy Gyurcsány árnyékkormányát "egy DK-s pártkáderekből álló csapat alkotja.” Az LMP az MSZP és a Jobbik sem tapsolt az árnyékkormány megalakulásának, bár a szocialisták EP képviselője, Ujhelyi István pozitívan nyilatkozott Gyurcsányék lépéséről, de hozzátette, saját mozgalmat épít Esély névvel. (Szegény MSZP.)

A kormányoldal sem hagyta szó nélkül a bejelentést. A Fidesz szerint nyilvánvalóvá vált, amit régóta mondtak:  Gyurcsány Ferenc a vezér a baloldalon, és ő akar visszatérni a hatalomba a saját embereivel. 
„Az egész baloldali választási kampány egy színjáték volt, akkor is végig Gyurcsány irányított és Gyurcsány akart visszatérni a hatalomba” – tették hozzá közleményükben.

Gyurcsány mindenkit bedarálna a baloldalon

Magyarországon az árnyékkormány intézménye közjogilag értelmezhetetlen, így megalakulása csupán politikai kampányként értelmezhető. A Demokratikus Koalíció célja, hogy legerősebb baloldali pártként bizonygassa: már nem az összefogásra, hanem az ellenzéki oldal leuralására törekszik. Gyurcsány Ferenc vezető szerepe továbbra is megkérdőjelezhetetlen, a Dobrev Klára által megalakított árnyékkormány összetétele pedig arra utal, hogy a 2010 előtti politikai elit – az európai baloldal segítségével – vissza akar térni a hatalomba,  írja elemzésében a XXI. század Intézet.
Az elmúlt hónapok során megtartott időközi helyhatósági voksolások arra utalnak, hogy a kudarccal végződött parlamenti választások után politikai válságba került baloldali pártoktól a saját szavazóik is elfordultak. A közelmúltban az I. kerületben, majd Újbudán és Zuglóban is nyerni tudott a Fidesz–KDNP-pártszövetség, így az elmúlt három hónapban a tizenkét elnyerhető fővárosi mandátumból tízet a kormánypártok vittek el, de olyan egykori ellenzéki fellegvárakban, mint Szeged vagy Dunaújváros is győzni tudtak. A Demokratikus Koalíció a kormányzóképesség látszatával szeretné ismét maga mellé állítani a csalódott ellenzéki szavazókat, ez az egyik oka az árnyékkabinet felállításának.
Az árnyékkabinet megalapításáról a Demokratikus Koalíció nem egyeztetett a többi ellenzéki szervezettel, sőt Gyurcsány Ferenc világosan utalt is rá, hogy nem fognak arra várni, hogy a baloldali pártok összeszedjék magukat, így a továbbiakban egyedül politizálnak majd.

A történelmi töredezettségű baloldalon egyedül a Demokratikus Koalíció maradt szervezeti értelemben és vezetését tekintve is stabil, habár a népszerűsége továbbra is jócskán elmarad a Fidesz–KDNP-pártszövetség támogatottságától. Jelenleg a Demokratikus Koalíciónak van a legnagyobb frakciója, illetve – a baloldal pártjai közül – egyedül Gyurcsány Ferenc tudta megőrizni elnöki pozícióját, így vezető szerepe továbbra is megkérdőjelezhetetlen.

A Demokratikus Koalíció ellenzéki alapállása továbbra is destruktív, hiszen egyértelművé tették az árnyékkabinet felállításakor, hogy az Európai Parlamentben folytatni fogják azt a munkát, aminek célja, hogy Magyarország ne jusson hozzá az uniós forrásokhoz. Dobrev Klára úgy fogalmazott, hogy az Orbán-kormány „európai alternatíváját” akarják megteremteni, azaz nyíltan vállalják azt, hogy számítanak az európai baloldal támogatására.

Megújulás helyett visszatér a 2010 előtti politikai elit

A nem hivatalos testületben egyrészről a Gyurcsány-kormányok egykori államtitkárai (Arató Gergely, Oláh Lajos, Vadai Ágnes, Varju László), másrészről a Demokratikus Koalíció parlamenti frakciójának ismert politikusai (Barkóczi Balázs, Dávid Ferenc, Gy. Németh Erzsébet, Kálmán Olga, Komáromi Zoltán, Kordás László) foglalnak helyett, illetve Molnár Csaba személyében Gyurcsány egykori minisztere is főszerepet kapott. Az árnyékkormány tagjai között továbbá találhatunk DK-s polgármestereket, alpolgármestereket és önkormányzati képviselőket is (Benedek Szilveszter, Mustó Géza, Szaniszló Sándor, Szitka Péter), ami arra utal, hogy nem a választások előtt hangoztatott „szakértői” csapat jött létre.

A most megalakult árnyékkormány tehát egy olyan politikai kampány eszköze, amivel a Demokratikus Koalíció megpróbálja visszacsábítani a csalódott ellenzéki szavazókat. Összességében elmondható, hogy: 

1) Gyurcsány Ferenc egy külföldről támogatott, „európai alternatívát” kíván felállítani az Orbán-kormánnyal szemben, 

2) a Demokratikus Koalíció nem összefogásra, hanem dominanciára törekszik az ellenzéki oldalon, végül pedig 

3) a 2010 előtti politikai elit akar a hatalomba visszakerülni.

Gyurcsányék szankciópártiak és rezsiemelés mániásak – közölte csütörtökön a Fidesz. Hozzátették, a baloldalt kilóra megvették a külföldi kampánypénzekkel, hogy az Európát tönkre tevő brüsszeli szankciók mellé álljanak.

Gyurcsányék nem befagyasztanák, hanem egy tollvonással a többszörösére emelnék a rezsit, ugyanis szankciópártiak és rezsiemelés-mániásak – közölte csütörtökön a Fidesz. Mint a kormánypárt aláhúzta, a baloldal már kormányzása alatt is sorozatosan emelte a háztartások terheit, s mintegy tíz éve a rezsicsökkentés teljes eltörléséért kampányol. Mindezen túl buzgón támogatja az energiaárak elszabadulásáért felelős brüsszeli szankciókat, és már azt is tudjuk, miért. A baloldalt kilóra megvették a külföldi kampánypénzekkel, hogy az Európát tönkretevő brüsszeli szankciók mellé álljanak.

Az Alapjogokért Központ (AK) szerint Dobrev Klára árnyékkormánya is csak egy gyurcsányi trükk, amellyel Gyurcsány Ferenc vissza akar kapaszkodni a hatalomba.

Az AK hétfői Facebook-bejegyzésében arra reagált, hogy Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció európai parlamenti képviselője, a párt árnyék-miniszterelnöke a nap folyamán bemutatta árnyékkormányának tagjait, az árnyékminisztereket.

A bejegyzésben az áll: Gyurcsány Ferenc az árnyékkormány-alakítás ceremóniájával ismét maga elé tolta feleségét, aki megnevezte „a múlt embereit”, mások mellett Oláh Lajost, Varju Lászlót, Vadai Ágnest, Gy. Németh Erzsébetet, Bodnár Zoltánt és Komáromi Zoltánt.

A központ közleményében úgy fogalmaztak: Dobrev árnyékkormánya is csak egy „gyurcsányi trükk, amellyel Gyurcsány Ferenc és szervezett posztkommunista felvilága a túlélés érdekében vissza akar kapaszkodni a hatalomba”.

Úgy folytatták: Mindenki tudja, hogy „az újabb gyurcsányi hatalomgyakorlásból” mi következne. „Brutális megszorítások, fékevesztett adóemelések, az eredményes családpolitika lerombolása, a nyugdíjak csökkentése, nyílt politikai hazugságok, hatalmi visszaélések, hajbókolás Brüsszel föderalista, központosító akarata előtt, a titkosszolgálatok felhasználása a belpolitika manipulálásra és a demokratikus jogaink lábbal tiprása.” Hozzátették: „A magyarok ismerik ezt a világot, és nem kérnek belőle.”

Dobrev Klára árnyékkormányának emberei a múlt emberei, a múlt politikáját és a múlt reflexeit hordozzák, csak úgy cselekedhetnének a jövőben is, ahogyan a múltban – olvasható a bejegyzésben.

Magyarországon – szemben az úgynevezett westminsteri típusú demokráciákkal – az árnyékkormány intézménye közjogilag értelmezhetetlen, így megalakulása csupán politikai kampányként értelmezhető – derül ki a XXI. Század Intézet legújabb elemzéséből.

A Demokratikus Koalíció célja, hogy legerősebb baloldali pártként bizonygassa: már nem az összefogásra, hanem az ellenzéki oldal leuralására törekszik. Gyurcsány Ferenc vezető szerepe továbbra is megkérdőjelezhetetlen, a Dobrev Klára által megalakított árnyékkormány összetétele pedig arra utal, hogy a 2010 előtti politikai elit – az európai baloldal segítségével – vissza akar térni a hatalomba – írja legújabb elemzésében Nagy Ervin a XXI. Század Intézet elemzője. 

Kiemelte, a westminsteri típusú (Nagy-Britannia után modellezett) demokráciákban olyan hivatalos, közjogilag szabályozott árnyékkormányok működnek, amelyek alternatív kormányzati javaslatokat dolgoznak ki. A legismertebb példa erre az Egyesült Királyság alsóházában funkcionáló árnyékkabinet (Official Opposition Shadow Cabinet), amelynek vezetője a mindenkori ellenzék vezére, ami hivatalos titulus is egyben (Leader of the Opposition), sőt külön honorárium is jár érte.

Magyarországon nincs közjogilag intézményesített árnyékkabinet, így megalakítása csupán politikai kampányeszközként értelmezhető – tette hozzá.

Az elmúlt hónapok során megtartott időközi helyhatósági voksolások arra utalnak, hogy a kudarccal végződött parlamenti választások után politikai válságba került baloldali pártoktól a saját szavazóik is elfordultak. Múlt héten az I. kerületben, most hétvégén Újbudán és Zuglóban is nyerni tudott a Fidesz–KDNP-pártszövetség, így az elmúlt három hónapban a tizenkét elnyerhető fővárosi mandátumból tízet a kormánypártok vittek el, de olyan egykori ellenzéki fellegvárakban, mint Szeged vagy Dunaújváros is győzni tudtak - jegyezte meg. A Demokratikus Koalíció a kormányzóképesség látszatával szeretné ismét maga mellé állítani a csalódott ellenzéki szavazókat, ez az egyik oka az árnyékkabinet felállításának.

Fontos továbbá rámutatni arra, hogy az árnyékkormány zavartalan megalakulása, illetve a sajtóban való megjelenése egyértelműen cáfolja azokat az elmúlt hónapokban megfogalmazott politikai vádakat, miszerint Magyarország nem teljes értékű demokrácia lenne, illetve megszűnt volna a sajtószabadság – írta.

Kiemelte, az árnyékkabinet megalapításáról a Demokratikus Koalíció nem egyeztetett a többi ellenzéki szervezettel, sőt Gyurcsány Ferenc világosan utalt is rá, hogy nem fognak arra várni, hogy a baloldali pártok összeszedjék magukat, így a továbbiakban egyedül politizálnak majd.

Gyurcsány Ferenc az árnyékkormány megalakításával egyértelművé tette, hogy a Demokratikus Koalíció már nem az összefogásra, hanem a baloldal leuralására készül.

Emlékeztetett, a történelmi töredezettségű baloldalon egyedül a Demokratikus Koalíció maradt szervezeti értelemben és vezetését tekintve is stabil, habár a népszerűsége továbbra is jócskán elmarad a Fidesz–KDNP-pártszövetség támogatottságától. Jelenleg a Demokratikus Koalíciónak van a legnagyobb frakciója, illetve – a szivárványkoalíció pártjai közül – egyedül Gyurcsány Ferenc tudta megőrizni elnöki pozícióját, így vezető szerepe továbbra is megkérdőjelezhetetlen.

A Demokratikus Koalíció ellenzéki alapállása továbbra is destruktív, hiszen egyértelművé tették az árnyékkabinet felállításakor, hogy az Európai Parlamentben folytatni fogják azt a munkát, aminek célja, hogy Magyarország ne jusson hozzá az uniós forrásokhoz. Dobrev Klára úgy fogalmazott, hogy az Orbán-kormány „európai alternatíváját” akarják megteremteni, azaz nyíltan vállalják azt, hogy számítanak az európai baloldal támogatására - olvasható az elemzésben.