INSIDER

Szerző Ripost

3 napja

Feljelentés a külföldi kampánypénzek ügyében

Közel kétmilliárd forintnak megfelelő dollárral támogatta egy Soros Györgyhöz köthető szervezet a baloldal közös miniszterelnök-jelöltjének mozgalmát. Alighanem ez volt a tőzsdespekuláns Soros György legrosszabb befektetése.

Nyomozást indított a rendőrség a Mindenki Magyarországa Mozgalomhoz érkezett milliárdos külföldi támogatás ügyében – értesült a Magyar Nemzet. Azt, hogy amerikai pénzek érkeztek Márki-Zay Péter mozgalmához, maga az ellenzék korábbi kormányfőjelöltje ismerte el a sajtóban. A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) sikkasztás és pénzmosás gyanújával rendelt el nyomozást.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a feltételezett külföldi pénzek kapcsán a közérdekű bejelentéseiről elhíresült Tényi István tett feljelentést a Fővárosi Főügyészségen. Ők a dokumentumot a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak (BRFK) küldték meg, tőlük pedig a Nemzeti Nyomozó Irodához (NNI) kerültek az iratok. Az ügyben feljelentéskiegészítést rendeltek el, majd az ORFK hétfőn arról tájékoztatta lapunkat, hogy a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda sikkasztás és pénzmosás gyanúja miatt indított nyomozást ismeretlen tettes ellen.

Ismert, Márki-Zay Péter, az ellenzék egykori közös miniszterelnök-jelöltje a Magyar Hang Gulyáságyú című podcastjében augusztus végén számolt be arról, hogy még június közepén is érkezett több száz millió forintos támogatás az Egyesült Államokból. 

Azt is elárulta, hogy az Action for Democracy nevű amerikai alapítvány egy tételben küldte ezt az összeget, de azt állította, hogy korábban más utalások is jöttek ettől a szervezettől, és a forrásokat a tengerentúlon sokan adták össze. A Magyar Nemzet által korábban közzétett videóinterjúban Márki-Zay már azt magyarázta, hogy rájuk nem vonatkoznak a pártfinanszírozás szabályai, mivel a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) nem párt, és soha nem „viselkedett” pártként. Ezért szerinte elfogadhatnak külföldről érkező pénzeket, azonban azt tagadta, hogy a választási időszakban, választási kampányra fordították volna az Egyesült Államokból érkező összegeket. 

 

Amit mi folytattunk, többek között az Action for Democracy támogatásával, az egy, a magyar kultúra megváltoztatásáért folytatott kampány

 

– hangsúlyozta Márki-Zay, aki úgy gondolja, az nem kiskapu, hogy az összes baloldali párt támogatását élvező miniszterelnök-jelöltként az általa vezetett szervezet a választási időszakban külföldi pénzekből kampányolt. Később kiderült, milliárdos támogatásról van szó. A politikus azt is megerősítette, hogy a szóban forgó összegekből a Bajnai Gordon volt kormányfő nevével fémjelzett DatAdat cégcsoporthoz is áramlott pénz. 

A DatAdat választási kampányban kirobbant, „sajátos” adatkezelési ügyével összefüggésben egyébként a rendőrség szintén nyomozást indított.

 

Márki-Zay Péter, a baloldal volt közös kormányfőjelöltje egy ellenzéki hetilap podcastjében augusztus végén arról beszélt, hogy „még június közepén is érkezett több száz millió forintos támogatás az USA-ból”. 

Azt is elmondta, hogy az Action for Democracy nevű (baloldali) amerikai alapítvány egy tételben küldte ezt az összeget, hozzátéve, hogy már korábban is érkeztek utalások a szervezettől, és a forrásokat Amerikában sok donor adta össze számukra. Amikor azt kérdezték tőle, hogy az amerikai tőzsdespekuláns is a támogatók között volt-e, azt válaszolta Márki-Zay: „Nem hiszem, hogy Soros György konkrétan adományozott volna pénzt nekünk”.

 

Ez felvetheti annak gyanúját, hogy főképpen külföldről beáramló pénzekből finanszírozhatták a baloldal választási kampányát. 

És bár a tengerentúlról is érkeztek pénzek Márki-Zay Péterékhez, az ellenzék korábbi miniszterelnök-jelöltje ragaszkodik ahhoz az érveléshez, hogy az ország­gyűlési választás előtt a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) nem választási kampányt folyatott. Egy korábbi interjúban azonban azt állította, hogy az MMM számlája a központi kampány működtetését szolgálta.
Okkal feltételezhető, hogy az ellenzéki pártoktól – győzelem és kormányra kerülés esetén – külföldi megbízóik elvárták volna bizonyos kérések teljesítését azért cserében, hogy ők pénzt adtak a választási kampányukhoz. Ilyen kérés lehetett volna pél­dául egyes állami, azaz nemzeti tulajdonban lévő és jól jövedelmező üzletágak megszerzése. Egy volt magyar titkosszolgálati vezető úgy vélekedett, hogy evidensen nemzetbiztonsági kockázatként kell kezelni azt, ha ellenőrizetlen, tisztázatlan tulajdoni hátterű szervezeteken keresztül külföldről befolyásolják a magyarországi belpolitikai folyamatokat, így egy választás végkimenetelét. A szakértő a vonatkozó törvényi szabályozás változtatását is javasolta.

Éppen Amerikában viszont nagyon szigorúan veszik a külföldről érkező befolyásolási kísérletet. 

Az Egyesült Államokban még 1938-ban fogadták el a külföldi ügynökök regisztrációjáról szóló törvényt (angol rövidítéssel FARA), amely például megköveteli a külföldi megbízók érdekében politikai tevékenységet folytató ügynököktől vagy a meghatározott egyéb tevékenységek kapcsán, hogy rendszeresen tegyék nyilvánossá a külföldi megbízóval fennálló kapcsolatukat, valamint az ezt a kapcsolatot támogató tevékenységeket, bevételeket, kifizetéseket. A törvény tehát kifejezetten a külföldi érdekek mentén közéleti tevékenységet kifejtő csoportok, pártok, egyéb szervezetek regisztrációját teszi kötelezővé a tengerentúlon.

A választások külső befolyásolásának gyanúja nem egy botrányt is eredményezett az Egyesült Államokban. 

Az egyik emlékezetes ügy a China-gate volt, amely egy kampányfinanszírozási vitából alakult ki 1996-ban, Kína azon törekvését feltételezve, hogy befolyásolja az amerikai belpolitikát a Clinton-kormány időszakában, beleértve ebbe a kormányzati adománygyűjtési gyakorlatot is. A sajtó közzétett egy történetet, amely szerint az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériumának adománygyűjtési tevékenységével kapcsolatos vizsgálódás kézzelfogható bizonyítékokat tárt fel arra vonatkozóan, hogy kínai érdekek képviseletében ügynökök az 1996-os elnökválasztási kampány előtt külföldi forrásokból származó hozzájárulásokat próbáltak irányítani a Demokrata Nemzeti Bizottsághoz. A sajtóban közölt titko­sszolgálati információk szerint a washingtoni kínai nagykövetséget a bizottságnak nyújtott támogatás koordinálására használták fel, megsértve ezzel a FARA-t, amely megtiltja a nem amerikai állampolgárok vagy nem állandó lakosok részéről pénzadományok nyújtását amerikai politikusoknak és politikai pártoknak.

Egy másik ügy, a Russia-gate pedig a republikánus Donald Trump elnökválasztási győzelme nyomán merült fel, konkrétan orosz befolyásolás gyanújával a 2016-os elnökválasztáson. 

Bár sokan már a kezdetektől képtelenségnek, összeesküvés-elméletnek tartották azt, hogy Putyin Oroszországa komputereken keresztül, rendszerekbe és e-mailezésekbe belépő hekkerek és trollgyárak bevetésével döntené el, hogy ki legyen Amerika következő elnöke, a balliberális sajtó és politika Trump elnöksége alatt végig napirenden tartotta a kérdést. Vádjuk szerint Trump teljes választási kampánystábja is benne lehetett ebben a befolyásolási kísérletben. 2017-től nyomozás indult, és 2019 tavaszán a Robert Mueller speciális ügyész nyomozásáról készült jelentést összegző leiratot juttattak el a szövetségi kongresszushoz. A dokumentum tartalmazta a nyomozás eredményeit, és nem igazolta vissza az amerikai sajtóban és főleg demokrata politikusok által hangoztatott vádakat, vagyis az összejátszás tényét.

Ami a legfrissebb, magyarországi botrányt illeti, sajtóinformációk szerint Márki-Zay Péterék kampánypénzeinek ügyében pénzmosás és sikkasztás miatt indult nyomozás. 

A feltételezett külföldi források kapcsán fontos emlékeztetni, hogy több száz millió forintos támogatásról van szó, amely tehát az Egyesült Államokból érkezhetett, így felmerül a gyanú, hogy nem tiszta eredetű, külföldi forrásokból finanszírozta választási kampányát a magyar baloldal. A sikkasztás és pénzmosás együttesen számos különböző pénzügyi műveletet, azok láncolatát jelentheti, a konkrét esetben azzal a céllal, hogy a pénzek eredetét, azonosságát homályban hagyják, illetve a tiltott kampányfinanszírozást leplezni tudják az egyes tranzakciók követhetetlenné tételével NGO-hálózati csatornákon keresztül. Az ily módon megszerzett kampánypénzek eredetének leplezésével összefüggésben azt is szükséges megvizsgálni, hogy az alapbűncselekményt jelentő csalás mellett (ha valóban történt ilyen cselekmény) a büntető törvénykönyv 399. §-ban szabályozott pénzmosás is megvalósult-e.

2022-ben a német szövetségi kormány azon van, hogy jelentősen (harminc százalékkal?) csökkentse a (ma még) szabad lakosságának életszínvonalát.

A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény (párttörvény) 4. §-a a többi közt azt is kimondja, hogy a párt külföldi szervezettől – jogi státusától függetlenül – és nem magyar állampolgár természetes személytől vagyoni hozzájárulást nem fogadhat el, továbbá a párt névtelen adományt sem fogadhat el. 

A baloldali pártoknak azt kell igazolniuk, hogy az MMM részéről közvetve sem jutottak vagyoni előnyhöz, azaz semmiképpen nem kaptak (fogadtak el) adományt a külföldről érkezett forrásokból.
A botrány kapcsán talán érdemes emlékeztetnünk: hazánk törvényeinek értelmében a pártok társadalmi rendeltetése az, hogy a népakarat kialakításához és kinyilvánításához, valamint a politikai életben való felelős állampolgári részvételhez, nem pedig idegen érdekek ügynöki típusú érvényesítéséhez szervezeti kereteket nyújtsanak Magyarországon. Akár a választási kampányok időszakában, akár azokon kívül.

Márki-Zay Péter nemrég maga ismerte el, hogy júniusban, tehát jóval az országgyűlési választások után is több száz milliós támogatást kapott az általa alapított Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) az Egyesült Államokból. A baloldal korábbi közös miniszterelnök-jelöltje elmondta, ennek a segítségével tudták kifizetni „a kampány utolsó számláit”. Mindez azért is aggályos, mert a magyar pártfinanszírozási törvény tiltja hazai politikai pártok támogatását külföldi forrásokból.

Márki-Zay Péter alapítványához érkeztek "megaadományok". Fotó: Havran Zoltán


Válogatott baráti kör 
A nyolc, összesen 1,86 milliárd forintnak megfelelő dolláros „adományt” egy Action for Democracy nevű amerikai alapítványtól érkezett. Az amerikai szervezet ügyvezető igazgatója pedig az a New Yorkban élő Korányi Dávid, aki Bajnai Gordon főtanácsadója volt 2010 előtt, jelenleg pedig Karácsony Gergely főpolgármester nemzetközi kapcsolatait szervezi. Korányi és Bajnai is aktívak a Külkapcsolatok Európai Tanácsában, ahol Soros Györggyel és Alexander Sorossal dolgoznak együtt. Márki-Zay az adományozókról azt mondta, hogy vannak köztük magyar és külföldi állampolgárok is. Megemlítette Kati Marton újságíró nevét is, aki szoros barátságot ápol Soros Györggyel és fiával.

 

Kultúrharc a javából
 

„Amit mi folytattunk, többek között az Action for Democracy támogatásával, az egy, a magyar kultúra megváltoztatásáért folytatott kampány” – magyarázta Márki-Zay,

 mire kellett a baloldalnak a Soroshoz köthető szervezet pénze. Időközben azt is elismerte, hogy a külföldről érkező pénzekből a „kultúrharcos” Bajnai Gordonhoz köthető DatAdathoz is jutott. Mint ismert, a DatAdat cégcsoport segítette többek között Márki-Zay kampányát, ez pedig Bajnai Gordon és volt titkosszolgálati minisztere, Ficsor Ádám adatkezelő cége. A DatAdat a 2022-es kampányban hozzávetőlegesen egymillió választót érhetett el telefonhívásokkal, sms-ekkel. Alighanem a kultúra megváltoztatásért folyó kampányban mozi- és színházlátogatásra buzdították az embereket.

Senki nem tud semmit

Miután kiderült, hogy honnan és milyen nagyságrendű összeget kapott az MMM, a baloldal meghatározó politikusai úgy nyilatkoztak, ők ugyan semmit nem tudtak arról, kinek a pénzéből tudták „kifizetni a kampány utolsó számláit”.


Gyurcsány Ferenc azt állította a Hír TV-nek, hogy nincsen tudomása a Márki-Zay Péter mozgalmának utalt külföldi kampánytámogatásokról, így azokat pártja sem használta. A bukott miniszterelnök hangoztatta, hogy a DK el tud számolni a kampánypénzekkel az Állami Számvevőszéknek. 
Később Karácsony Gergely is azt közölte a Hír TV-vel, hogy nem tudott az MMM-hez érkező amerikai pénzekről. „Azt tudom, ami a nyilvánosságban ezzel kapcsolatban megjelent, amit a miniszterelnök-jelölt úr mondott, illetve az Action For Democracy hivatalos közleményét ismerem ezzel kapcsolatosan. Nem tudok se többet, se kevesebbet ennél – állította a főpolgármester. Persze megkérdezhette volna a nemzetközi kapcsolatait szervező Korányi Dávidtól, mi is a helyzet ezekkel az adományokkal.

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!