tóth gabi
Menczer Tamás: Az emberek azt várják a vezetőiktől, hogy védjék meg őket!
POLITIK
Létrehozva: 2022.09.26.
Módosítva: 2022.09.26.
Az árstopok meghosszabbítása fontos lépés az infláció ellen
A kormány meghosszabbítja a benzin- és élelmiszerárstopot
Fontos bejelentésekre került sor a szeptember 17-ei Kormányinfón, melyen Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő mellett Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is részt vett.
Gulyás Gergely elmondta, a benzin- és élelmiszerárstopot meghosszabbítják, a december 31-én lejáró kamatstopot pedig legalább fél évvel kitolják. Ezzel kívánják segíteni a családok mindennapi megélhetését. Ezt Orbán Viktor miniszterelnök is közzétette Facebook-oldalán:
A kormány a kis- és középvállalkozásokat is meg kívánja védeni, ezért elfogadta az energiainterzív kkv-kat segítő programot. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter arról beszélt, hogy az energiaintenzív vállalkozások azok, akiknek a nettó árbevételének 3 százaléka az energiára ment. A program október 1-jével indul és 3 hónapra szól, utána a program felülvizsgálata alapján döntenek a folytatásról. A kkv-s támogatás mintegy 10 ezer céget érint – tette hozzá.
A működési költségek esetében a tavalyi évhez képest az árnövekedés 50 százalékát fizetik ki októberben, novemberben, decemberben. A beruházási költségek esetében az önerő támogatásában segítik a kkv-ket 15 százalékig – mondta a miniszter. A kkv-k esetében a feltétel, hogy 90 százalék alá ne csökkenjen a foglalkoztatottsági szám. Nagy Márton elmondta: néhány szektorban az energiaárak elszabadulása miatt csökkenhet a munkahelyek száma, ezért elindul egy új munkahelyvédelmi akcióterv.
A Kormányinfón elhangzott: a kormány javaslata szerint az általános iskolákban 20 fok legyen a hőmérséklet, csak a középiskolákban csökkentenék 18 fokra a hőmérsékletet, erről még ma tárgyalnak.
Gulyás Gergely elmondta: ha megérkezik az uniós pénz és az operatív programokról is sikerül megállapodni, akkor garantált a pedagógusok béremelése, méghozzá nagyobb ütemben, mint ahogy eredetileg tervezték.
A teljes Kormányinfót itt tudod megnézni:
Nem tartja be a boltok egy része az árstopot, az augusztusig elvégzett hatósági ellenőrzések 14 százaléka tárt fel jogsértést. A legtöbb jogsértés az árakkal volt kapcsolatos, számos esetben azonban a kínálat mennyiségével trükköztek a boltok.
Bár az élelmiszerárstop meghosszabbításának hírét korábban úgy kommentálták a hazai kereskedők, hogy elfogadhatónak tartják az intézkedést, s más termékek árának emelése helyett a költségeik lefaragásával próbálják meg az alapvető termékek árának maximálásából kieső hasznot kompenzálni, úgy tűnik, mára egyes boltok igyekeznek kibújni a szabályozás alól.
Ahogyan az olvasóink előtt is jó ideje ismert, a kormány az uniós energiaválság nyomán kialakuló infláció megfékezése érdekében döntött úgy az év elején, hogy gátat szab az élelmiszerek áremelkedésének. Így a liszt, a tej, egyes csirke- és sertéshúsok, valamint a cukor és a napraforgóolaj esetében árstopot vezettek be, vagyis a kereskedőknek előírták, hogy a szóban forgó termékeket február elseje után nem adhatják drágábban, mint 2021. október 15-én.
Az intézkedés szükségességét a következő napok eseményei nagyban alátámasztották, az orosz–ukrán háború kirobbanását követően ugyanis a korábbinál is jelentősebb áremelkedés söpört végig Európa élelmiszerpiacán.
A kabinet legutóbbi döntésének köszönhetően a magyar háztartások még bő egy hónapig, szeptember végéig élvezhetik a maximált árak adta előnyöket. Így például lényegesen olcsóbban jutnak napraforgóolajhoz, cukorhoz vagy épp csirkemellhez, mint a régiós versenytársaink fogyasztói vagy épp a nyugat-európai vásárlók.
Ugyanakkor míg a lépés kedvez a vásárlóknak, a kereskedőket nem titkolt módon kihívás elé állítja, hiszen az árstopos termékeket normál piaci áron kell beszerezniük, ráadásul a már említett kormányrendelet szerint az árusított mennyiséget is a múlt évi szinten kell tartaniuk.
Nem csoda tehát, ha egyes boltok trükközni kezdtek. Egyes esetekben az árakkal ügyeskednek, míg mások inkább a kínálatot fogják vissza.
A fogyasztóvédelmi hatóság ugyanakkor február óta folyamatosan ellenőrzi a jogszabály betartását, az elmúlt hónapokban pedig jelentős összegű bírságot szabott ki a csalárd boltokra. Nagy István agrárminiszter képviselői kérdésre adott írásbeli válaszából kiderült, hogy február elseje és augusztus elseje között a kormányhivatalok összesen 2797 hagyományos boltot és 31 online üzletet ellenőriztek.
A hatóság 410 esetben – főként a hagyományos boltokban – tárt fel jogsértést. A legtöbb esetben – 280 bolt – a hatósági árak betartásával volt probléma, míg 158 üzletben a termékek mennyisége nem volt megfelelő, ötven esetben pedig hiányzott az árstoppal kapcsolatos tájékoztatás.
A tárcavezető szerint fogyasztóvédelmi bírság kiszabására eddig 353 alkalommal került sor, melynek összege meghaladta az 58 millió forintot.
„A kiskereskedelmi szereplők alapvető érdeke, hogy partnerek legyenek a lakosság élelmiszer-ellátásának zavartalan fenntartásában, vásárlóközönségük megőrzésében, és a gyártók is érdekeltek a termelésben.
Folyamatos a kapcsolat az élelmiszerlánc szereplői és a kormányzat között, amennyiben szükségessé válik, azonnal beavatkozunk” – közölte írásbeli válaszában a miniszter, utalva arra a felvetésre, hogy a kereskedők mesterséges áruhiányt idéznek elő az árstoppal érintett termékek körében.
A tárcavezető rámutatott arra is, az élelmiszer-ellátás biztonságát az elmúlt hónapokban több globális kihívás is érte, az orosz–ukrán háború mellett az évszázados aszály is komoly kihívás elé állítja a mezőgazdaság és az élelmiszeripar szereplőit. A magyar mezőgazdasági adottságok és élelmiszer-termelési kapacitások azonban szinte minden releváns termékkörben lehetővé teszik a biztonságos ellátást. Az alapvető élelmiszerek döntő többségéből a hazai fogyasztás mellett pedig évről évre jelentős exportárualap is képződik.
Ingyen kaphatnak 30 vagy akár 60 napos fizetési határidőt a magyar vállalatok, ami a jövőben segítheti őket likviditásuk javításában és a késedelmes fizetések elkerülésében. Magyarország első BNPL-szolgáltatása, a PastPay.io zökkenőmentes fizetési folyamatot biztosít az üzleti ügyfeleknek, miközben a kereskedői oldal is jól jár, hiszen bizonyítottan nő a vásárlók átlagos kosárértéke. A cég által végzett reprezentatív kutatás szerint jelentős is a kereslet az innováció iránt: a magyar vállalkozók több mint kétharmada igényelne halasztott fizetési megoldást – írja a Világgazdaság.
A BNPL, azaz a Buy now Pay later konstrukciók az Amerikai Egyesült Államokban indultak hódító útjukra néhány évtizeddel ezelőtt. A mozgalom részben a hitelkártya-konstrukciók kiváltásából táplálkozott, az ötletgazdák ugyanis szerettek volna egy rejtett költségek nélkül, átlátható és minden korábbinál kényelmesebb késleltetett fizetési megoldást átültetni a gyakorlatba. Ez olyannyira jól sikerült, hogy az amerikai lakosság csaknem 60 százaléka vett már igénybe BNPL-szolgáltatást.
Berényi Benjamin, a PastPay.io társalapítója közölte: a halasztott fizetés B2C-adaptációja Nyugat-Európában, sőt már Csehországban és Lengyelországban is igen magas, cégük viszont felismerte, hogy a B2B üzleti modellben is legalább ekkora igény mutatkozik erre.
A vállalatok két kattintással teljesen ingyenesen, rejtett költségek nélkül kaphatnak 30 vagy akár 60 napos fizetési határidőt, ezzel erősítve saját fizetőképességüket, sőt, áruk beszerzése esetén azok bevételéből fedezhetik a beszerzésük költségét. Így gyakorlatilag a számlát úgy tudják kiegyenlíteni, hogy a profitjuk már megvan rajta
– magyarázta Berényi Benjamin.
Rávilágított továbbá, hogy ezzel a kereskedői oldal is jól jár, hiszen a BNPL-konstrukciók megléte bizonyítottan növeli a vásárlók átlagos kosárértékét és csökkenti a lepattanási rátát. Vagyis a kedvező feltételek mellett a többség többet költ és többször. A PastPay
átlagosan 60 százalékkal magasabb kosárértékkel, 80 százalékkal alacsonyabb kosárelhagyási rátával és 40 százalékkal magasabb konverziós rátával kecsegteti a célba vett webshopokat.
Amiatt pedig nem kell aggódniuk többé, hogy az ügyfél késve fizet, ugyanis a kereskedők a vásárlási folyamat lezárulta után azonnal megkapják az adott összeget a PastPay-től.
Megugorhat idehaza a napokban a nyugdíjas munkavállalók száma.
Heteken belül élesben is találkozhatunk a PastPay-jel
A PastPay.io által a közelmúltban több mint ezer vállalkozó bevonásával készült reprezentatív kutatás eredményei szerint a cégek kétharmada venne itthon igénybe ilyen halasztott fizetési megoldást, ha az választható fizetési mód lenne. A szolgáltatás iránti nagyfokú érdeklődés a gyakorlatban is megmutatkozik, bár a PastPay.io nem kezdett még itthon érdemi sales tevékenységbe, rengeteg kereskedő érdeklődik a konstrukció iránt, számos webshoppal pedig már a halasztott fizetési opció bevezetése zajlik.
A Magyar Nemzeti Bank által felügyelt pénzügyi vállalkozás másik társalapítója, Réti Bálint a technikai részletekről szólva elmondta: a fizetési megoldást organikusan integrálják az online kereskedők checkout folyamatába.
A vállalati vásárló adószámát a rendszeren keresztül kapják meg, majd lefuttatnak egy kockázatértékelést első körben arról, hogy kaphat-e pénzt, második körben pedig arról, hogy mekkora összegben. A teljes folyamat valós időben, néhány másodperc alatt fut le, ha jóváhagyásra kerül a tranzakció, akkor pár kattintással már rendelhet is a vevő, és meghosszabbítódik a fizetési határideje 30 vagy akár 60 nappal, amit lejáratkor átutalással tud rendezni.
Magyar ötlet, gyors építkezés
Tavaly nyáron született meg a PastPay.io víziója az ötletgazdákban, az innovációt pedig egy magyarokból álló 14 fős csapat építette fel alig egy év alatt.
A szolgáltatás hazánk mellett a V4-es országokban és Németországban is elérhető már, a pilotok az elkövetkezendő hetekben élesednek várhatóan itthon és külföldön egyaránt.
Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom
