Ezt az ágazatot is támogatja a kormány

Nyitrai Zsolt kiemelte:

Ismertette, hogy mintegy 75 milliárd forint támogatást biztosítottak a hazai szőlőültetvények modernizálására, valamint mintegy 30 milliárd forint értékben támogatták a borászatok technológiai beruházásait.
Minőségi előrelépést jelent az ágazat számára az új borpiaci szabályozás, amely a hatósági eljárások újragondolásával és elektronikus ügyintézési lehetőséggel segíti az adminisztrációs terhek csökkentését. Az elektronikus ügyintézés lehetősége 2023 első negyedévében nyílhat meg, kötelezővé viszont csak később, várhatóan jövő augusztustól válik, és csak a nagyobb ültetvényeket használó, nagyobb piaci szereplők számára -közölte Nyitrai Zsolt. 
Rókusfalvy Pál újonnan kinevezett kormánybiztos hangsúlyozta az MTI-nek: a kormány felismerte a borágazat fontosságát, és bízik abban, hogy az új stratégia megalkotásával és annak megvalósításával, a fiatal borászgeneráció "helyzetbehozásával" jelentősen előmozdítható lesz a magyar bor nemzetközi pozíciója, és látványos eredményeket érhetnek el.

Mindketten egyetértettek abban, hogy az elmúlt évek koronavírus-járványa megnehezítette a szőlészek, borászok életét, valamint a szomszédban zajló háború, a történelmi aszály sem kíméli az ágazat szereplőit, így kiemelt jelentősége van az átgondolt stratégiának és a területek közötti együttműködésnek.

Fontos célként jelölték meg a magyar bor világpiaci értékének növelését, de elengedhetetlennek tartják a fejlődéshez a kutatásokat, felméréseket, a nemzetközi ismeretek átültetését a hazai gyakorlatba. Mindezek mellett az egyik legfontosabb és a bormarketing szempontjából a legelőrébb mutató a fiatal generáció bevonása a közös munkába.

Novemberben ismét nyugdíjprémium jöhet

A gazdaság növekedése jobb, mint amit a szakértők vártak, és sokkal jobb, mint az uniós átlag. Az eddig ismert adatok alapján Magyarországot csak Szlovénia és Portugália előzte meg. Amennyiben továbbra is kitart a várakozásokat felülmúló gazdasági teljesítmény, úgy a novemberi nyugdíjprémium is garantálható. Elemzői várakozások az éves növekedést 5 és 6 százalék közöttire várják, amiből a nyugdíjasok számára az következik, hogy a nyugdíjprémium mértéke 30-50 ezer forint között lehet. (A számítás menete: a GDP% mínusz 3,5%, szorozva a novemberi átlagos nyugdíj negyed részével, de legfeljebb 20 ezer forinttal, és az összeg maximum 80 ezer forint lehet.) Mint ismert, tavaly  a gazdaság jó teljesítményének köszönhetően a kormány a maximális nyugdíjprémium összeget minden érintettnek ki tudta fizetni.

Újabb nyugdíjemelést indokol a magas infláció

Tállai András, a pénzügyminisztérium államtitkára már a júliusi, 3,9 százalékos visszamenőleges nyugdíjemelés bejelentésekor elmondta, hogy a kormánynak külön is figyelnie kell a nyugdíjasokra, s ha az év második felében nem csitul az áremelkedés, novemberben újra kapnak emelést az idősek. Mint ismeretes, a nyugdíjtörvény arra kötelezi az államot, hogy ha a várható éves infláció magasabb az előre tervezettnél, novemberben folyósítson az érintetteknek januárra visszamenőleges emelést. A kormány idén egyszer már korábban lépett, így a júliusi korrekcióval együtt az idei nyugdíjemelés 8,9 százalékosra nőtt. 

Így beszélt erről nyár elején Nyitrai Zsolt országgyűlési képviselő, miniszterelnöki megbízott:

A novemberi újabb korrekcióra akkor kerülhet sor, ha az év első nyolc hónapjában mért tényadatokból az éves infláció ennél magasabb mértékére lehet következtetni. A júliusit követően novemberben szinte biztosan várható újabb nyugdíjemelési korrekció, amelynek mértéke majd a KSH szeptemberi gyorsjelentésében válhat ismertté. 

Egyelőre az tudható, hogy az MNB a legfrissebb jelentésében már 12,6 százalékos éves inflációra számít (korábbi jelentésében legfeljebb 9,8 százalékra tette az infláció várható éves mértékét), amelynek alapján a novemberi korrekciós emelés mértéke 3,7 százalékos lehet, de a KSH gyorsjelentése szerint 2022. júliusban a fogyasztói árak átlagosan 13,7%-kal meghaladták az egy évvel korábbit, a nyugdíjas fogyasztóiár-index pedig 13,8 % volt. 
A NyugdíjGuru News szerint a novemberi újabb korrekciós emelés mértéke az MNB előrejelzésének megfelelően 12,6 - 8,9 = 3,7 százalékos lenne, az akkor 167 ezer forintos átlagnyugdíj novemberben 173.180 forintra nőne, és az első tíz hónapra, valamint a 13. havi nyugdíjra járó visszamenőleges növelés egyösszegben 11 x 6180 = 67.980 forint lenne.

 - írta szerdai közleményében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke és a kiemelt társadalompolitikai ügyekért felelős miniszterelnöki biztos. 

Nyitrai Zsolt, a miniszterelnök főtanácsadója, valamint Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke egyeztetést folytatott a magyar agrárium jövőjéről.

A koronavírus-járvány és az elhúzódó háború is rávilágít a magyar agrárium stratégiai szerepére. A háború, a háborús gazdasági és energiaválság a magyar agráriumra is kihat, a gazdák azonban továbbra is számíthatnak a kormányra - olvasható a közleményben.

A hazai mezőgazdaság, élelmiszeripar és vidéki települések fejlesztésére a 2021 és 2027 közötti időszakban soha nem látott mértékű forrás áll rendelkezésre. A kormány ugyanis az uniós jog adta maximális mértékben, 80 százalékban biztosít nemzeti kiegészítő finanszírozást az uniós fejlesztési forrás mellé. A 2021-2027-es időszakban a KAP I. pillére keretében 3400 milliárd forintot, a II. pillér tekintetében 4265 milliárd forintot fordítunk agrárpolitikai célokra.

Mint írják, Magyarországon 500 ezren élnek agrárgazdaságból, ezért a miniszterelnöki biztos tájékoztatta a NAK elnökét, hogy a magyar gazdák a jövőben is számíthatnak a kormány segítségére és támogatására. A március 5-én aláírt együttműködési megállapodás is ezt erősíti, amelyet a miniszterelnök írt alá a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, valamint a MAGOSZ vezetőivel.

A nemzeti kormány minden időben a magyar gazdák oldalán áll, szövetségesként tekint a gazdálkodókra, ezért Brüsszelben is kiáll az érdekeikért. A kormánnyal folytatott együttműködés eredményei közül kiemelkedik az uniós agrártámogatásokhoz kapcsolódó állami hozzájárulás növelése, amely kivételesen szerencsés helyzetet teremt a magyar élelmiszer- és mezőgazdaság számára.

Az idei aszály rávilágított arra, hogy mennyire fontos az öntözés kérdése. A csapadékvíz tárolása, illetve a hazai vízkészlet itthon tartása a mezőgazdaság biztonságos működésének érdekében. A kormány azon dolgozik, hogy ezekre a kérdésekre mielőbb megoldást találjon és rövid időn belül látványos megoldásokat érjen el. Az öntözés kérdése mellett még most is fontos kérdés a termőföld hazai kézben tartása - olvasható a közleményben.

Az összegzés felidézi: a kilencvenes évek derekán sikeresen megakadályozták, hogy a szocialista-liberális kormány eladja a talpunk alól a földet. Most a generációváltást, a fiatal magyar gazdák földhöz jutását kell segíteni, amelyet a NAK által kidolgozott új szabályok biztosítanak.

Győrffy Balázs NAK-elnök szerint a gazdatársadalom összefogása a nehéz időkben példaértékű. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a NAK május 20-án tartott kamarai választásán, rekord részvétel mellett mintegy 79 ezren adták le voksukat. Ez 70 százalékkal több mint a 2017. évi választásokon. A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) és a 17 szövetségese minden eddiginél nagyobb felhatalmazást kapott a munka folytatásához, kétszer annyian szavaztak rájuk, mint 2017-ben - tartalmazza a közlemény.

Mindketten egyetértettek abban, hogy

Azonban fontos cél az is, hogy a boltok polcain minél több magyar élelmiszer legyen.

Kiemelték, hogy az ukrajnai háború okozta válságok, az évtizedek óta nem látott aszály, de még a koronavírus-járvány ismételt előfordulásának lehetősége is nehéz ősz elé fogja állítani a gazdálkodókat. Éppen ezért a gazdák tudásáért, munkájáért, kitartásáért különösen hálásnak kell lennünk, hiszen ők azok, akik a magyar emberek biztonságos élelmiszerellátását napról napra biztosítják - olvasható a közleményben.

Kárenyhítési tájékoztatót tett közzé az Agrárminisztérium (AM), az ország nagy részén ugyanis súlyos vagy nagyfokú aszály alakult ki – közölte az AM szerdán az MTI-vel.

A kárbejelentéssel érintett területek nagysága elérte a 230 ezer hektárt. A bejelentések nyolcvan százaléka őszi vetésű kalászosokra vonatkozik, és a keleti országrészre, azon belül is Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére összpontosul – írták.

A Kormány.hu oldal dokumentumtárában olvasható tájékoztató szerint első lépésként az aszálykár első észlelésétől számított tizenöt napon belül, de a betakarítást megelőzően legalább 15 nappal kell a kárt bejelenteni a Magyar Államkincstár (MÁK) elektronikus felületén elérhető MKR Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer alkalmazásban, ügyfélkapus hozzáféréssel.

A bejelentésben segítenek a falugazdászok. Aszálykárt szeptember 30-ig lehet bejelenteni a valósághoz minél közelebbi hozamcsökkenési adatokkal. A károsodott növénykultúra harminc százalékot meghaladó hozamcsökkenése és 15 százalékot meghaladó hozamérték-csökkenése együttesen jogosíthat fel kárenyhítő juttatásra, amelynek mértéke a hozamérték-csökkenés nyolcvan százaléka, megfelelő mezőgazdasági biztosítás hiányában negyven százaléka.

Az aszály ellenére is fedezi a búzatermés a belföldi szükségletet, de kivitelre sokkal kevesebb jut, mint korábban – mondta az Aratási Koordinációs Bizottság ülése utáni sajtótájékoztatóján pénteken Budapesten az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.

Feld­man Zsolt közölte, hogy az őszi árpa betakarítása véget ért, az őszi búza és repce betakarítása a vetésterület harmadánál tart. A gazdáknak idén azzal is szembesülniük kell, hogy a szárazság jelentős károkat okoz, de számíthatnak a kormány segítségére – tette hozzá.

A munkálatok 1,6 millió hektárra terjednek ki, ebből 932 ezer hektár az őszi búza, 313 ezer hektár az őszi árpa, 205 ezer hektár a repce. A búzatermést egyelőre nehéz megbecsülni, de valószínűleg nem éri el a négymillió tonnát, az elmúlt öt év átlagához képest több mint harmincszázalékos lehet a csökkenés.

Feldman Zsolt elmondása szerint a búzakivitelre továbbra is érvényes a bejelentési kötelezettség. Az agrártárca folyamatosan felügyeli az exportot, egyeztet a termelőkkel, a feldolgozókkal, a kereskedőkkel, és készül arra, hogy a továbbiakban is jelentős mennyiségű kárbejelentés érkezhet. A 12,5 milliárd forintos kárenyhítési alap bővítéséről az összes igénylés ismeretében, a bejelentési időszak végeztével születhet döntés.

Hangsúlyozta: az aszálykárokra is érvényes mezőgazdasági biztosítások díjtámogatását lehetővé tevő keretet emelik, a 14 milliárd forint 65 százalékos hozzájárulást tesz lehetővé a több mint tízezer biztosítással rendelkező termelő támogatására.

A Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke kifejtette, hogy az ipari és vetőmag-felhasználással együtt körülbelül két és fél millió tonnás belföldi fogyasztás mellett legfeljebb egymillió tonna maradhat kivitelre a learatott búzából. Korábban a két és fél millió tonnát is elérhette a kivitel. Az időjárás kedvezőtlen hatásaival korábban is kellett számolni, de az előző években a termést a későn jött esők végül valamennyire megmentették – magyarázta Petőházi Tamás.

A rendkívüli aszályhelyzet és az energiaárak mezőgazdaságban okozott következményeinek kezelését szolgáló kormányzati intézkedések meghozatala érdekében aszály-veszélyhelyzeti operatív törzset alakít a kormány – jelentette be Nagy István agrárminiszter.

Az agrárminiszter arra hívta fel a figyelmet, hogy Európa területének csaknem fele szenved a csapadék hiányától, hazánknak pedig történelmi szárazsággal kell szembenéznie – írta az Agrárminisztérium csütörtökön. Ebben azt írják, hogy július közepére az ország területének döntő többségén súlyos vagy nagyfokú aszály alakult ki. A búzánál elkönyvelt mintegy 25 százalékos terméskiesés után mára a kukoricaállomány az Alföldön és Közép-Magyarországon a területek jelentős részén lényegében megsemmisült, és a tartós vízhiány most már a dunántúli régiók termését is fenyegeti.

Továbbá az alföldi területeken a gyepek is teljesen kisültek, így a gazdálkodók nem tudnak legeltetni és alig tudtak kaszálni. Az Agrárminisztérium becslése szerint az aszálykárral sújtott, a kárenyhítési rendszerben bejelentett összes terület nagysága elérheti az 1 millió hektárt a szántóföldek esetében.

Nagy István hangsúlyozta, a mezőgazdaságot sújtó katasztrofális aszályhelyzet és az energiaárak következményeinek kezelése érdekében aszály-veszélyhelyzeti operatív törzs jön létre, amely haladéktalanul megkezdi a munkáját a magyar agrárium előtt álló kihívások és a gazdák nehézségeinek leküzdése érdekében.

Kifejtette, a kialakult helyzetben a kormány minden lehetséges eszközzel támogatja az agráriumból élőket. A tárcavezető leszögezte, mindig a magyar gazdák mellett állunk, akik minden nehézség – világjárvány, munkaerőhiány, hosszantartó szárazság, aszály, rendkívül magas inputárak, energiaárak, valamint az orosz–ukrán háború következményei – ellenére munkájukkal biztosítják a folyamatos termelést és a minőségi élelmiszerellátást, melyért mindannyiunk elismerését megérdemlik. A magyar gazdák áldozatos tevékenységének köszönhetően kerülhet minden nap friss és egészséges élelmiszer a magyar családok asztalaira. A történelmi aszályhelyzet leküzdését és a biztonságos élelmiszer-ellátás fenntartását prioritásként kezeli az agrártárca – emelték ki a közleményben.