Egyelőre zavartalanul működik a Barátság vezeték

A közlemény szerint Szlovákiába már újra érkezik a kőolaj a Barátság vezetéken keresztül, Magyarországon pedig "várhatóan a holnapi nap folyamán, azaz csütörtökön helyreáll a szállítás".     

A késlekedést kiváltó technikai problémát a Mol gyors intézkedése hárította el: a vállalat átutalta az ukrajnai szakasz használatáért fizetendő tranzitdíjat, az ukránok pedig ígéretükhöz híven elindították a kőolajszállítást a vezeték déli szakaszán - közölte a cég.
Emlékeztettek, hogy a Mol a kőolajszállítás leállítását követően azonnal egyeztetést kezdeményezett az ukránokkal és az oroszokkal is, és jelezte, hogy átvállalja a díjfizetési kötelezettséget. A kérdésben gyors megállapodás született, így a Magyarországot és Szlovákiát is ellátó Barátság-kőolajvezetéken ismét zavartalanul működik a szállítás .

Szlovákia és Magyarország után pénteken Csehországba is megindult a kőolajszállítás a Barátság kőolajvezetéken - közölte a vezeték csehországi szakaszát működtető Mero vállalat.

A szállítás a három ország felé augusztus 4-én állt le, miután az ukrán Ukrtransznafta leállította a tranzitot, mert nem kapta meg az azért járó térítést az orosz féltől. A tranzitdíjat az orosz fél ugyan időben elküldte, de az utalás az európai szankciók miatt visszakerült a Transznyefty számlájára.

Anton Molnar, a szlovák kőolajipari vállalat, a MOL-csoporthoz tartozó Slovnaft szóvivője pénteken közölte, hogy az orosz olajszállítások Ukrajnát illető tranzitjának kifizetését egy európai bank fogja bonyolítani,

ÍGY ELHÁRULHAT AZ AKADÁLY A MAGYARORSZÁGRA, SZLOVÁKIÁBA ÉS CSEHORSZÁGBA IRÁNYULÓ OROSZ OLAJEXPORT FOLYTATÁSA ELŐL.

Médiaértesülések szerint a szóban forgó európai bank a holland ING. Az ING nem kívánt nyilatkozni az ügyben.

Az PKN Orlen lengyel vállalat tulajdonában lévő Unipetrol cseh olajfinomító is megerősítette péntek este, hogy az üzemei ismét kapnak kőolajat a Barátság vezetéken, és közölte, hogy a szállítás egy hetes kimaradása nem okozott problémát a vállalat működésében.

Jozef Síkela cseh ipari és kereskedelmi miniszter korábban közölte, hogy

A SZÁLLÍTÁST AZUTÁN INDÍTJÁK ÚJRA, HOGY SIKERÜLT MEGOLDANI A TRANZITDÍJAK KÉRDÉSÉT.

A Saudi Aramco állami olajóriás készen állna arra, hogy napi 12 millió hordóra emelje az olajkitermelését, amennyiben utasítást kap erre a szaúdi kormánytól.

Akár napi 12 millió hordóra is emelhetné az olajkitermelését a Saudi Aramco állami olajtársaság, amennyiben erre utasítást kap a szaúdi kormánytól – mondta a napokban Amin Nasszer, a vállalat vezérigazgatója.

NASSZER HOZZÁTETTE, A GLOBÁLIS OLAJKERESLET „EGÉSZSÉGES NÖVEKEDÉST" MUTAT, ÉS ELSŐSORBAN ÁZSIA FELŐL BŐVÜLHET A JÖVŐBEN A KŐOLAJ IRÁNTI IGÉNY– írja az Oilprice.com.

A cégvezető ugyanakkor elmondta, aggasztja a régóta üzemelő olajmezők csökkenő kitermelési rátája, illetve a feltárásokat támogató beruházások hiánya. Az Aramco vezetője ezzel megismételte Abdulaziz bin Szalmán energiaügyi miniszter aggodalmait, aki szintén az alacsony beruházási rátákat tartotta az egyik legfőbb problémának az olajpiacon.

Szaúd-Arábia jelentősen növelhetné a globális olajkínálatotFORRÁS: AFP/MOHAMED ALEBN ALSHAIKH

Az OPEC a legutóbbi havi olajpiaci jelentésében úgy számolt, hogy a globális olajkereslet idén napi 3,1 millió hordóval bővülhet, jövőre azonban már csak napi 2,7 milliós lehet a növekedés.

SZAÚD-ARÁBIA EGYÉBKÉNT AZ OPEC LEGNAGYOBB SZABAD OLAJKAPACITÁSSAL RENDELKEZŐ TAGJA– legalábbis a hivatalos adatok alapján. Az Aramco a tervek szerint 2027-re napi 13 millió hordóra emelné a maximális kitermelési kapacitását a jelenlegi 12 millióról.

Mindazonáltal a Reuters forrásai szerint Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek egyelőre nem siet azzal, hogy növelje a globális olajkínálatot. A két ország képes lenne fokozni a kitermelését, de csak abban az esetben tenné meg, ha világszerte jelentősen szűkülne az olajkínálat.

Az elhibázott szankciós politika és az elhúzódó háború miatt a kontinens soha nem látott mértékű válsággal néz szembe. Talán a 70-es és 80-as évek olajárrobbanásához hasonlítható a kialakult helyzet, csak most sokkal komplexebb és nagyobb léptékű lefele ívelő csapdába került Európa. Az 1970-es években az OPEC arab tagjait magába foglaló OAPEC (az Arab Olajexportáló Országok Nemzetközi Szervezete) az akkor zajló jom kippuri háború hatására bejelentette, hogy felfüggeszti az olajexportot azokba az országokba, amelyek a háborúban Izraelt támogatják Szíriával és Egyiptommal szemben. Az olajembargó az Amerikai Egyesült Államokat és nyugat-európai szövetségeseit, valamint Japánt is érintette.

Csakhogy a mostani kilátások sokkal rosszabbak, ugyanis az eddigi hat, Oroszország ellen irányúló szankciós csomagot a sietségben minden előzetes hatástanulmányt nélkülözve fogadták el, így lehetséges, hogy ezek az Európai Unió érdekeivel egyértelműen szembemennek.

Kijelenthető, hogy az alkalmazott intézkedések ellentétes hatást váltottak ki.AZ EGEKBE UGROTTAK AZ ENERGIAÁRAK ÉS VESZÉLYBE KERÜLTEK AZ ELLÁTÁSI LÁNCOK, TOVÁBBÁ AZ OROSZOK SOHA NEM LÁTOTT MÉRTÉKŰ BEVÉTELEKET KÖNYVELHETTEK EL EZIDÁIG.

A Gazprom és az egyéb orosz energetikai óriások rendkívül gyorsan pótolták a kieső bevételeket a BRICS országokkal folytatott szorosabb együttműködésselFORRÁS: RIA NOVOSTI/RIA NOVOSTI/MAKSZIM BLINOV

A kieső nyugati piacokat pedig rendkívül gyorsan pótolták a BRICS országokban.GYAKORLATILAG KIJELENTHETŐ, HOGY AZ ENERGIAVÁLSÁG MEGSZŰNTETTE AZ EURÓPAI UNIÓ STRATÉGIAI AUTONÓMIÁJÁT ÉS GEOPOLITIKAILAG VÉGTELENÜL SEBEZHETŐ, KISZOLGÁLTATOTT HELYZETBE KERÜLT A KONTINENS.

A kilátások annyira súlyosak, hogy az Európa gazdasági motorjaként számontartott Németország és a hozzá szorosan kapcsolódó tagállamok teljesen összeomolhatnak ebben a lefele ívelő energetikai spirálban. A német gazdaság és az ipar teljes mértékben az olcsó fosszilis forrásokra támaszkodott eddig, ami biztosította a német ipari éhség kielégítését. Németország energiafüggősége 63,7%-os, ami azt jelenti, hogy mindössze igényének 36%-át tudja fedezni a megmaradt 3 atomerőműjével, zöld energiával és a további hazai fosszilis forrásokkal. Annyira súlyos a probléma, hogy a német hatóságok már készültségben vannak és figyelmeztettek a lehetséges ipari és gazdasági összeomlásra, ha nem sikerül rendezni minél előbb az ország energiaellátását.

A gázimport az ország energiamixének 35 százalékát teszi ki, a nyersanyagból teljes behozatalra szorul, és ennek első számú beszállítója az embargó által szankcionált Oroszország. Június közepén technikai hibára hivatkozva 40%-ra csökkentette a Gazprom az Európába irányuló gázszállítást az Északi Áramlat I-es számú vezetékén.

Érdemes megjegyezni, hogy az Európába irányuló gázszállítás harmadát fedezi a német-orosz vezeték. A kontinens energiarendszerének sikerességét ezidáig az adta, hogy az országok szoros együttműködés keretében összekapcsolták a különböző energetikai hálózataikat. 

HA NÉMETORSZÁGBA NEM ÉRKEZIK ELEGENDŐ OROSZ NYERSANYAG, AKKOR A VEZETÉKEK INTERKONNEKTIVITÁSA RÉVÉN EURÓPA-SZERTE SÚLYOS ENERGIAELLÁTÁSI GONDOK LEHETNEK.A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) előrejelzése szerint az európai országoknak komoly olaj- és gázellátási kihívásokkal kell szembenézniük az elkövetkező hónapokban.

Németországban már annyira súlyos a helyzet, hogy a legnagyobb bérbeadó cég már legalább félmillió lakásban korlátozta a gázszolgáltatást. A lakosságot fokozatosan spórlásra ösztönzik különböző eszméletlen javaslatokkal.

Teljes iparágakat – mint az alumínium-, az üveg- vagy a vegyipart – fenyeget összeomlás, köztük például a 346 ezer embert alkalmazó vegyipart, amely a harmadik legnagyobb iparág, számos más iparág is épül rá.

A német szakszervezetek állásfoglalása szerint abban az esetben, hogy ha szigorú lesz a gázembargó akkor akár 6,5 millió munkahely is veszélybe kerülhet az országban.A NÉMET IPAR ÖSSZEOMLÁSA MAGÁVAL RÁNTHATJA AZ EGÉSZ KONTINENST ÉS AZ EURÓÖVEZETET IS.

A kialakult helyzetet fokozzák az Északi Áramlaton végzett éves rutinszerű karbantartási munkálatok. A vezetéken a karbantartás idejére teljesen felfüggesztették az oroszok a gázszállítást. A rutinszerű éves karbantartás július 11-én kezdődött és 21-én ért véget. Számos európai politikus azon aggodalmának adott hangot, miszerint elképzelhető, hogy a karbantartás után Oroszország nem nyitja meg a Németország felé irányuló gázcsapot többé. Ez nem így történt, de a normális szállítási mennyiség nem állt helyre.