Könnyítés a katás vállalkozóknak - könyvelő magyarázza el, mit jelent ez a gyakorlatban

Ahogy arról már beszámoltunk, újabb adócsökkentést és egyszerűsítést jelentett be a kormány, amivel mentőövet dobott a katásoknak, vagyis azoknak, akik a jogszabálymódosítás következtében augusztus végétől nem adózhatnak a kisadózó vállalkozások tételes adója, azaz a kata szerint. A legutóbbi Magyar Közlönyben megjelentek értelmében könnyebb lehet számukra a folytatás, mint azt gondolták, mivel szeptember 1-jétől csak 15 százalék lesz az egyszerűsített közteherviselés hozzájárulás (ekho) mértéke.

– magyarázta el a Ripost kérdésére Máté Sándor könyvelő, hozzátéve, hogy a nyugdíjasok után eddig sem kellett megfizetni a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot és a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót, amelynek mértéke pont annyi, mint a most elengedett adónem. A kérdés már csak az, mi lesz az így megtakarított pénzzel. 

– mutatott rá a szakember, aki szerint erre ugyan nem köteles a munkaadó, de ezzel kárpótolhatja eddigi katás dolgozóit, akik közül a számukra kedvezőtlen változások miatt sokan fontolgatták a munkahelyváltást. Amennyiben a munkáltató hajlandó az adóforintok ilyenfajta átcsoportosítására, akkor mindenképp szerződésmódosításra van szükség, hiszen az emelt összeget bele kell építeni a munkabérbe. 

A munkavállaló eddig is nyilatkozhatott úgy, hogy maga rendezi az adóhatóság felé a keresete után fizetendő ekhót, ez a lehetőség a most katáról áttérők számára is nyitott, így még a 15 százalékos személyi jövedelemadónak megfelelő mértékű összeget sem vonják le a keresményéből. 

De nemcsak az adóteher csökken, hanem az adminisztráció is. Az érintettek ekhós jövedelme ugyanúgy szerepel az adóhivatal által készített bevallási tervezetben, mint a munkaviszonyból származó kifizetések. Ezért az ekhósoknak nem kell papírmunkával bíbelődni, ezt a terhet az adatszolgáltató kifizetők leveszik a vállukról – közölte a Pénzügyminisztérium.

Az ekhót főfoglalkozás mellett évi 60 millió forintos bevételig választhatják az érintettek, ami azt jelenti, hogy a minimálbérig normál módon adóznak, az afeletti rész pedig a kedvezményes sávba kerül.

A most megjelent kormányrendelet a változtatást két módon is segíti: egyrészt eltörli a könyvvizsgálati kötelezettséget a katás cégek megszűnésekor, amivel jelentős költség spórolható meg, másrészt nem kell megvárni a végelszámolás befejeződését, hanem már annak megindítása után egyéni vállalkozást lehet alapítani, és ilyen keretek között folytatható a tevékenység.

Az egyéni vállalkozó választhatja az átalányadózást is, ami szintén egyszerű módja a kötelezettségek teljesítésének. Aki maga is ért a számokhoz, annak könyvelőt sem kell megbíznia, elég, ha bevételi nyilvántartást vezet és havi járulékbevallást küld be az adóhivatalnak. Természetesen rá is vonatkoznak azok a szabályok, amik minden adózóra, vagyis hogy 200 ezer forint feletti szolgáltatásról írásbeli szerződést kell kötni és teljesítésigazolást kell róla kiállítani. Ugyanakkor könnyebbség, hogy míg a katánál egy kifizetőtől nem származhatott évi 3 millió forintnál több bevétel, addig az új formában már fel sem merül a bújtatott foglalkoztatás, így akár az összes számla szólhat ugyanarra a névre.

Akit riaszt a sok matek, annak is érdemes tovább olvasnia, mert itt jön néhány fontos sarokszám. A katánál 12 millió (a legújabb szabályozás szerint 18 millió) forint fölött 40 százalék különadót is kell fizetni, míg az átalányadózásnál a számlázás éves határértéke 24 millió forint (idén már csak 8 millió) lehet. De nem ez az egyetlen előnye az átalányadózásnak, hanem az, hogy egyes foglalkozásoknál (például fényképésznek) 80 százalékos költségátalány alkalmazható, vagyis csak a bevétel 20 százalékát kell jövedelemnek tekinteni és ebből is 1,2 millió forint adó- és járulékmentesen kereshető meg, kivéve a főfoglalkozású egyéni vállalkozók minimum adóját, amit mindenképpen meg kell fizetni.

Azt már korábban megírtuk, hogy a cégek befizetéseit is egyszerűsíti a kormány, és a jövőben a társasági adót akár dollárban vagy euróban is megfizethetik. Ezzel csak annyi a teendőjük, hogy előzetesen bejelentik ezt a szándékot az adóhivatalnak. A társasági adó egész Európában nálunk a legalacsonyabb (9 százalék), ami nagyszámú külföldi vállalkozást csábít Magyarországra és ezzel jelentősen hozzájárul a magyar gazdaság növekedéséhez, ezáltal a rezsicsökkentés megvédéséhez.