Mennyit sikerült gázból betáraznunk?

Magyarország gáztároló-kapacitása az egyik legnagyobb az Európai Unión belül, sőt hazánk a töltöttség terén is az élvonalban áll – derül ki a Klímapolitikai Intézet kutatásából, amelyet Orbán Balázs osztott meg a közösségi oldalán.

A miniszterelnök politikai igazgatója bejegyzésében felhívta rá a figyelmet: számos uniós ország a szomszédaira van utalva a földgázellátás biztosításában, hiszen vagy nem rendelkezik tárolókapacitással (mint Észtország és Litvánia), vagy a saját kitermelése sem elegendő (mint Írország, Luxemburg és Szlovénia). A legnehezebb helyzetben Németország van, ahol a betárolt földgázmennyiség az éves fogyasztás csupán 19 százalékát fedezi, de ha a tárolók teljesen fel lennének töltve, akkor sem érnék el a 26 százalékot.

Ezzel szemben hazánk földgázellátása biztosított, betároltuk az éves összfogyasztás 34 százalékát, a téli fogyasztás 141 százalékát, az éves lakossági fogyasztásnak pedig a 82 százalékát.

„Kiemelkedő eredmény, hogy augusztus 1-jére a magyarországi tárolókba 920 millió köbméterrel több gáz került, mint azt az európai uniós gáztárolási rendelet előírja. Magyarországnak november 1-jéig ugyanis az 5 éves átlagfogyasztása 35 százalékát – 3,65 milliárd köbmétert – kell kötelezően betárolnia" - közölte Orbán Balázs. Hozzátette, ehhez képest hazánk már augusztus 1-jéig 3,25 milliárd köbméter gázt tárolt be, ami az elmúlt 5 éves összesített átlagfogyasztás 31,13 százalékát teszi ki a MEKH adatai szerint.”

„Mindent megteszünk annak érdekében, hogy hazánk és a magyar háztartások energiabiztonságát megőrizzük. Nekünk ugyanis Magyarország biztonsága és a magyar családok védelme a legfontosabb!” - hangsúlyozta a politikus.

Folyamatos a gáztározók feltöltése, az ország gázellátása, ahogy eddig is, biztosított - közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséért felelős államtitkára.

Menczer Tamás arról számolt be, hogy a tározók töltöttsége - kapacitásukhoz mérten - 44-45 százalékon áll, míg az ország éves fogyasztásához képest ez az arány meghaladja a 26 százalékot.
Az európai töltöttségi átlag 15 százalék alatt van, tehát „jelentős lépéselőnyben vagyunk” - fűzte hozzá. Mint ahogy az ismeretes, a kabinet azzal bízta meg Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert, hogy intézkedjen 700 millió köbméter, a már meglévő szerződéseken felüli gáz beszerzéséről. A miniszter ezt a munkát folyamatosan végzi, ezt a mennyiséget még be tudnák tárolni a tározókba - közölte Menczer Tamás.

Elmondása szerint az őszi és a téli hónapokra a gáztározók telitettsége megfelelő lesz. Hangsúlyozta: Európában most nem az a fő kérdés, hogy mennyibe kerül a gáz, hanem az, hogy van-e elegendő és jut-e mindenkinek. „Nálunk van elegendő energiahordozó, érkezik a gáz folyamatosan, és azon is dolgozunk, hogy az ország energiabiztonságát megőrizzük” - mondta az államtitkár.

Az Északi Áramlat-1 gázvezeték leállásáról Menczer Tamás megjegyezte, hogy a helyzet súlyos, mivel Oroszország már a vezeték karbantartási munkálatainak kezdete és a szállítás felfüggesztése előtt is 40 százalékra korlátozta a kapacitást.
A munkálatok hivatalosan július 21-ig tartanak a vezetéken, de jelenleg senki nem tudja, hogy a határidő után valóban megindul-e a gázszállítás, és ha igen, mekkora mennyiségben - magyarázta az államtitkár, majd hozzátette: Ha nem, akkor az „izgalmas helyzetet” teremt, elsősorban Németországban.

Magyarországra két irányból érkezik az orosz gáz: a déli gázfolyosón - Törökországon, Bulgárián és Szerbián keresztül - 3,5 milliárd köbméter jön, míg Ausztria felől további egymilliárd köbméter - közölte.

Menczer Tamás továbbá szót ejtett arról is, hogy most arról folynak a tárgyalások, hogy a teljes orosz gázmennyiséget átirányíthassák a déli gázfolyósóra. Hangsúlyozta, hogy az európai gázfelhasználás 40-50 százaléka orosz forrásból származik, tehát ezt nem lehet az egyik napról a másikra kiváltani.

Úgy fogalmazott: valóban a háború „minden bajnak az okozója”, de a helyzetet az unió szankciói csak tovább rontják. Menczer Tamás a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában hazugságnak nevezte, hogy a kormány nem tett semmit az orosz „gázfüggőség” ellen.

Míg 2010-ben a szomszédos országok közül Magyarországnak csupán kettővel volt gázvezeték-összeköttetése, jelenleg a hétből hattal van. Míg 12 évvel ezelőtt csak egy hosszú távú gázmegállapodása volt az országnak, jelenleg kettő van: egy Oroszországgal, egy pedig a Shell-lel.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adatai szerint augusztus 1-jén az európai uniós gáztárolási rendelet előírásaihoz képest 920 millió köbméterrel több gáz volt a magyarországi tárolókban. A gáztárolók feltöltése továbbra is megfelelő ütemben halad - közölte a MEKH pénteken az MTI-vel.

A tárolókba augusztus 1-jére 3,25 milliárd köbméter földgázt tároltak be, ami az éves lakossági fogyasztás 82 százaléka, a tárolók összkapacitásának pedig az 51,34 százaléka.

Az európai unió által előírt ütemezés szerint Magyarországnak november 1-jéig be kell tárolnia az ötéves átlagfogyasztásának a 35 százalékát, ami 3,65 milliárd köbméter.

Az uniós rendelet alapján augusztustól novemberig havi bontásban is meg kell lennie a megfelelő mennyiségeknek.

A Magyarország számára augusztus 1-jére előírt mennyiség 2,33 milliárd köbméter volt, így az adott időpontra az uniós előírásokhoz képest 920 millió köbméterrel több került a hazai gáztárolókba.

A betárolt 3,25 milliárd köbméter az elmúlt öt év átlagfogyasztásának 31,13 százaléka, az éves lakossági fogyasztás 82 százaléka.

Az elhúzódó háború és az elhibázott brüsszeli szankciók okozta energiaválság hatásait egyebek mellett a hazai földgázkitermelés jelentős növelésével enyhíti a kormány. A Békés megyei Nyékpuszta nem hagyományos földgázmező további kutatását, fejlesztését célzó Corvinus projektet kiemelt beruházássá nyilvánították. A gyorsított hatósági engedélyezés mellett így az első, már lefúrt kút 2023 januárjáig termelésbe állhat.

A Corvinus projekt célja a földgázvagyon és a kondenzátum (könnyűolaj) megkutatása és termelésbe állítása a 3700-4500 méter mélységben elhelyezkedő földgázmezőn. A kezdeményezés teljes összhangban van az energetikai veszélyhelyzeti intézkedések részeként megfogalmazott kormányzati szándékkal a hazai földgázkitermelés növelésére, tudatta lapunkhoz eljuttatott közleményében  a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM).

A tárca rámutatott: az engedélyezés felgyorsításával az elsőként lefúrt kút a jövő év elejére termelésbe állhat. Az MVM részvételével létrehozott vegyesvállalat ezután a tervek szerint számos további kút lemélyítését végezheti el, kiépítheti a kapcsolódó gázinfrastruktúrát a térségben. A következő öt évre ütemezett teljes Corvinus projekt révén a békési kitermelés nagymértékben hozzájárulhat az éves hazai gázfogyasztás fedezéséhez.

A bányászati tevékenységbe helyi vállalkozókat vonnak be, a beruházások új munkahelyeket teremtenek, élénkítve a gazdasági fejlődést, bővítve a foglalkoztatást. Az ásványvagyon értékesítése után a települési önkormányzatoknak számottevő helyi iparűzési adó bevétele keletkezik. A projekt kiemelt státusza gyorsabb megvalósítást tesz lehetővé, a békési gázmező kitermelése így már a következő fűtési szezonban megkezdődhet.

A TIM az érintettek bevonásával októberig készít javaslatot a többi között a szabályozás egyszerűsítésére, a beruházások bányajáradék-rendszeren keresztüli ösztönzésére a hazai földgázkitermelés növelése, az energiafüggőség csökkentése érdekében.

A kormányzat az ország energiabiztonságának erősítése érdekében tárgyalásokat folytat, hogy a hosszú távú szerződésekben szereplő mennyiségeken felül 700 millió köbméternyi pluszföldgázt szerezzen be – jelentette be Szijjártó Péter.
 Az erről szóló tárgyalások keleti és nyugati irányban is folynak, ezek eredményeiről reményei szerint a jövő hét második felében tud bővebb tájékoztatást nyújtani - közölte a külgazdasági és külügyminiszter. Elmondta, hogy békeidőben a globális energiapiac a kínálat és a kereslet mentén működik: lehet gázt venni a szabadpiacon és hosszú távú szerződések alapján is. Felidézte, hogy tavaly és tavalyelőtt a piaci szereplők megpróbálták őt lebeszélni a hosszú távú szerződésekről, mert úgy ítélték meg, hogy anélkül is biztosítható a gázellátás. Ám mindig kitartott amellett, hogy az ország energiabiztonsága stratégiai, nemzetbiztonsági kérdés, ezért a Gazprommal és a Shellel is kötöttek hosszú távú gázvásárlási szerződést – mondta. Hozzátette, hogy a hosszú távú szerződéseknek köszönhetően az ország energiaellátása biztos lábakon áll.

Kifejtette, ugyanakkor a háború miatt fel kell készülni a nyugat-európai ellátási zavarokra és korlátozásokra, vagyis „a lehető legnagyobb mennyiségű földgázt kell betárolnunk”. Ezért döntöttek úgy, hogy a hosszú távú szerződésekben rögzített mennyiségen felül vesz földgázt az ország. Hangsúlyozta: azt tapasztalták, hogy a Gazprom eddig megbízhatóan szállított, és látszik, hogy a déli útvonal a legkiszámíthatóbb, az orosz gáz legnagyobb része délről érkezik, miközben nyugati irányból csak az egyharmadát tudjuk megkapni a szerződött mennyiségnek.

Ezért a pluszgáz szállításáról szóló tárgyalások során arról is egyeztetnek, hogy a nyugatra nominált mennyiségeket inkább délről kaphassa meg az ország - mondta. Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy az ukrajnai háború miatt globális kihívásokkal néz szembe a világ. A háború és az arra válaszként adott szankciók pedig tartós inflációs környezetet hoztak létre Európában, és háborús infláció közepette kell működnie az európai gazdaságoknak.

A háborúnak vannak hatásai a kontinensen kívül is, amelyek nyomán egyre valószínűbbé válik egy minden eddiginél súlyosabb migrációs válság kialakulása. Ugyanis az alapvető élelmiszerek és a gabona exportjának csökkenése súlyos ellátási zavarokat fog okozni a világ egyébként is instabil területein - fejtette ki. A miniszter szerint az Európát fenyegető tragikus következmények a béke mielőbbi megteremtésével előzhetők meg. Ezért itt lenne az ideje, hogy a nemzetközi életben azok, akiknek hatalmuk és szavuk van, minden hatalmukat a béke érdekében vessék latba.