kulcsár edina
Hiába a reggeli 31 fok, nem használhatnak klímagépet a belvárosi társasházak zömében élők. Miközben egyre nő az igény rá, számos esetben a ház közgyűlése akadályozza a használatot, így a lakóknak a „hőgutában” praktikákat kell kitalálniuk, vagy rosszabb esetben eladni az ingatlan.
Egyre forróbbak a nyarak, az embertelen hőség ráadásul este sem csitul érezhetően a belvárosban, az aszfalt még órákig árasztja a meleget. Alkat kérdése, hogy ki hogyan viszonyul a különféle klímákhoz, de az ma már kétségtelen, hogy a belvárosban elviselhetetlen a létezés enélkül. Budapest belső kerületeiben az „élhető” hőmérsékletet ugyan a természet segítségével és építészeti módszerekkel is meg lehetne teremteni, ám jelenleg az V. kerület törekvéseitől eltekintve, csak a gépi hűtés enyhíti az egyre gyakoribb és tartósabb forróságot. Ugyanakkor ezekben a városrészekben számos társasház megtiltja a beépíthető klíma használatát, amelyből egyre nagyobb konfliktusok adódnak házon belül.
Mihályi Gábor nemrégen vett lakást Józsefvárosban.
„A Palotanegyedben, a Krúdy utcában újítom fel az új lakásomat. Amikor a klímát akartam beszereltetni, néhány lakó és a közösképviselő felháborodva az orrom alá dugott egy határozatot, amelyet a ház lakói hoztak korábban. Eszerint annak ellenére tilos klímát használni, hogy a ház nem műemlék. Erősködtem, mert egész délután besüt a nap, és több lakás ajtaja felett is láttam a gépet, de azt mondták: azokban a lakásokban sem használhatják, hiába szereltették fel. Most nekünk azért kell megfőni a lakásban, mert a ház lakóinak többsége - főként idősebbek - szerint, hangos és csúnya a klímagép. Ez normális? Szerintem nem, de úgy fest, nem tudok mit tenni ellene. Elviselhetetlenül meleg van” - mesélte a Metropolnak a csalódott lakástulajdonos.
A Metropol utánajárt milyen szabályok övezik a társasházi klíma használatot.
Igaz, hogy a társasházi törvényben megszüntették, hogy a közvetlen szomszédok hozzájárulásával lehet csak klímát telepíteni, de a közös tulajdonú területekre, mint a gang fala azaz belső házfal, kizárólag a társasházi közgyűlés jóváhagyásával lehet
– mondta el Weisz Gábor Miklós. A Magyar Közös Képviselők Egyesületének igazgatója hozzátette, hogy a külső homlokzat esetében ráadásul az önkormányzat engedélye szükséges.
A társasházi közgyűlés szabályozhat akkor is, ha a szomszédok számára zavaróan hangos a klímagép működése.
„Régebben a csendrendeletben decibel küszöböt határoztak meg, ma már nehezen kezelhető a kérdés, miután csak általános, határérték nélküli rendelet van. Így pedig nehéz igazságot tenni konfliktushelyzetben, hogy valóban zavaró-e a gép működésének hangja. Ugyanakkor, ha sok lakásban van klíma egy házon belül, az biztosan pihenést zavaró lehet” – tájékoztatott Weisz Gábor Miklós.
Egyre nagyobb a forróság, egyértelmű, hogy nő a klímagépek iráni igény, a belvárosba költöző új generáció már másképpen gondolkodik.
„Amíg a kilencvenes években úgy vett lakást az ember, hogy a felújítás kimerült egy tisztasági festésben és burkolatcserében, addig most az újonnan beköltözők átépítik a lakásokat. Nem a társasház igényeinek megfelelően, hanem elsősorban a saját kényelmük szerint. Falakat mozgatnak, ajtókat, ablakokat helyeznek át. Ma egyértelmű a klímagép beépítésének igénye is, amely egyébként az elmúlt tizenkét évben többszörösére emelkedett” – mondta a Magyar Közös Képviselők Egyesületének igazgatója, aki hozzátette: „A belvárosban nagy a fluktuáció, állandó az adás-vétel, de rengeteg a külföldieknek kiadott lakás is. A tulajdonosok sokkal jobb áron tudják kiadni az ingatlant, ha klímával felszerelt. Értékesítés esetén pedig, akár egymillió forinttal többért adható el az ingatlan.”
Nem kell feladnia a kellemes 22 fokos szobahőmérséklet iránti vágyat akkor sem, ha a ház tiltja a beépíthető klíma használatát. Mutatjuk, hogy milyen ötletekkel találkozni a belvárosban, amelyekbe nem szólhat bele a közgyűlés sem:
• Ha a saját erkélyére helyezi a kültéri egységet
• Ha az ablakába teszi a kültéri egységet
• Ha mobil klímát használ
Minden jel arra mutat, hogy a városok melegedése a globális ütemnél is gyorsabban zajlik. A Newcastle-i Egyetem kutatói Európa 571 városának klímaadatait elemezve jutottak arra, hogy az épített környezet mára állandósult forrósága egyre csak növekedni fog. A Nemzetközi Energiaügynökség a légkondicionálás jövőjéről szóló globális jelentése szerint pedig a következő 30 évben háromszorosára duzzad a légkondicionálás iránti igény, amely alól Budapest sem lesz kivétel.