Dr. Rusvai Miklós: a majomhimlő más, mint a covid

A WHO szerint egyelőre nincs globális egészségügyi vészhelyzet a majomhimlő terjedése miatt. De vajon mit gondol erről dr. Rusvai Miklós?

Egyetértek a WHO-val, egyelőre nincs vészhelyzet 

– szögezte le Rusvai doktor a Ripost kérdésére és meg is indokolta véleményét. 

„A majomhimlő nem olyan ragályos, mint a covid, terjedése szoros testi kapcsolatot igényel. Gyerek-szülő kapcsolatban, szexuális partnerek, ápolt és ápoló, illetve testvérek között terjed a vírus, azok között tehát, akik azonos eszközöket használnak" - mondta a virológus.

Nálunk is könnyen terjed?

Afrikán kívül ez az első olyan járványkitörés, ami ilyen sok országot és ember érint.

Európa és Észak-Amerika, tehát a fejlett világ most a két gócpontja a vírusfertőzésnek, és mindkét helyen az a fő veszély, hogy a helyi rágcsáló fajok – nálunk például a patkányok, mókusok, hörcsögök, ürgék – fertőződnek, és attól kezdve folyamatosan jelen lesz a vírus. Ne felejtsük el, hogy Afrikában is a kis emlősök, különböző rágcsálók hordozzák a vírust, ami csak alkalmilag, ritkán tevődik át emberre vagy majmokra, tehát a „majomhimlő” elnevezés kissé félrevezető. Úgy tűnik a mostani járvány alapján, hogy most más földrészekre is átköltözött a vírus

- tájékoztatott Rusvai Miklós.

Van okunk az aggodalomra?

Rusvai Miklós szerint több oka is van annak, amiért nem kell annyira tartanunk a majomhimlőtől, mint a covidtól.

Nincs reális veszélye annak, hogy egy mutáció révén terjedőképesebb vagy megbetegítőképesebb lesz a majomhimlő vírus, ezért az az egyetlen kellemetlenség, hogy a jelenlétével meg kell majd barátkoznunk- szögezte le. 

„Egyrészt a betegség enyhe lefolyású, kezdetben tulajdonképpen "csak" 10-12 napig tartó lázas állapot, amit levertség, étvágytalanság kísér. Legcsúnyább tünete ezután jelentkezik: az 5-6 napig tartó bőrelváltozás, de nem egy halálos betegségről van szó. Másrészt ez a vírus nagyon konzervatív, ami azt jelenti, hogy kevéssé hajlamos mutációra. Az a vírus például, ami most Európába került, már legalább harminc éve nem változott. Ha tényleg beköltözik a helyi rágcsálókba, akkor el kell majd fogadnunk, hogy lesz évente négy-öt-tíz megbetegedés Magyarországon, de ennél komolyabb következmény nem várható" - mondta a virológus.

Meddig marad velünk a majomvírus?

Erre a kérdésre nagy sóhajjal felelt a virológus. Mint mondta, nagyon nehéz ezt megjósolni. „Nem gondoltam, hogy ennyi eset is lesz, mint amennyi most van" - mondta.

Mint ismert, május 7-én merült fel a gyanú és május 14-én diagnosztizálták biztosra az első esetet, tehát két hónapja terjed a vírus.

 Ha másfél hónapja kérdezik, akkor azt mondtam volna, hogy talán összesen száz eset lesz egész Európában, de úgy tűnik, újabb és újabb fertőzöttek vannak, és már 5 ezer fölött van az esetszám. Szóval nem árt az elővigyázatosság

- tette hozzá.

Emiatt terjed a vírusfertőzés

A virológus nagyon furcsállja, hogy az emberek nem tudatosabbak. 
Azt hinné az ember, hogy egy covid-járvány és ilyen híradások után mindenki óvatosabb lesz, aki potenciálisan fertőződhet, de úgy tűnik, ez nem így van. Egyelőre tovább terjed a vírus 

– tette hozzá Rusvai Miklós.

A WHO a vakcinázás lehetőségét is emlegeti. Ehhez a virológus a következőt fűzte hozzá:

„Készen van a vakcina, nem kell kidolgozni, mint ahogy a covid ellenit. A WHO és az egyes kormányok döntésén múlik, hogy egy adott országban bevetik-e a vakcinát, akár csak egy úgynevezett gócoltásra, hogy a bizonyítottan fertőzöttek környezetét, a kontaktszemélyeket beoltják. Ezzel a vírus terjedését tovább lehet csökkenteni" – mondta Rusvai.