Vége a baloldali pártok milliárdos trükközésének

Kocsis Máté, a Fidesz, és Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője kedd este nyújtotta be a parlamentnek az országgyűlési törvény módosításáról szóló javaslatot.

A változtatás nagyrészt a frakciófinanszírozást alakítja át, ugyanis a hatályos szabályozás alapján ebben a ciklusban 6 milliárd forinttal kerülne többe a parlament működése, mint az előzőben. 

A kormánypárti előterjesztés véget vet a baloldal trükközésének, nevezetesen annak, hogy egy listán indultak, de hat frakciót alakítottak a parlamentben, ezzel a kis pártoknak járó előnyöket aknázzák ki.

Ugyanis képviselőcsoportonként jár nekik működési, ellátási, bér- és cafetériakeret is.  A baloldal trükközése azért is tarthatatlan, mert miközben 800 ezer szavazót veszítettek az április 3-i választásokon 2018-hoz képest, 3 milliárd forinttal többe kerülnének az adófizetőknek.

Az egy ellenzéki képviselőre jutó ellátás összege mindig több volt, a mögöttünk hagyott négy évben egy kormánypárti frakció képviselője havonta 2,2 millió forintba került, míg egy baloldali képviselő 3,1 millióba. Ha nem változna a számítás, akkor ebben a ciklusban egy kormánypárti képviselő 2,7 millió forintba, míg egy ellenzéki 4,5 millióba – vagyis majdnem kétszer annyiba – kerülne az adófizetőknek. A törvénymódosítás előterjesztői szerint ez nincs rendben, havonta képviselőnként másfél millió forint többlete keletkezne a baloldalnak, holott kevesebben lettek.

A Fidesz és a KDNP frakcióvezetőjének javaslata egy új számítást tartalmaz. Elvonja a baloldaltól a frakciótrükközéssel szerzett 3 milliárdot, a kormánypártok pedig leadnak 2 milliárd forintot, de egy ellenzéki képviselő még az új rendszerben is többe fog kerülni, mint egy kormánypárti.

Egy héttel ezelőtt Kocsis Máté egy háttérbeszélgetésen frakciókra lebontva is részletezte a számokat. Eszerint havi szinten a DK-nak 21 millió forintja lenne a jelenlegi szabályozás szerint, a módosítás után ez 9 millió forintra csökken. A Momentum frakciójának 18 millió forint jutna havonta, ami 7,6 millióra változik. Ugyanez igaz a Jobbikra és az MSZP-re is, mert ők ugyanakkora méretű képviselőcsoporttal rendelkeznek, mint a Momentum. A Párbeszédnek 16 millió helyett lesz 6 millió forintja. Az LMP-nek 15 millió helyett 5,7 millió forint jut. A pártok az így megtakarított pénzzel hozzájárulnak a rezsivédelmi alaphoz.

Kocsis Máté a háttérbeszélgetésen arról is beszámolt, hogy változtatni fognak a felszólalási időkereteken is. Most három és félszer több beszédidő áll az ellenzéki frakciók rendelkezésére, mint a kormánypártokéra. Főleg a törvényjavaslatok vitája esetében lehet csökkentés, de ott is megmarad az ellenzéki túlsúly. A napirend előtti felszólalások időkeretén nem kívánnak változtatni.

A baloldali frakciók mára a bevételi források maximalizálását szolgálják, ezzel pedig a már sokszorosan megbukott baloldali politikusok megélhetését tudják finanszírozni adófizetői pénzből – mondta az Origónak adott interjúban Rotyis Bálint politológus. A Nézőpont Intézet vezető elemzője szerint a baloldal lezüllésének a legfőbb oka az, hogy a baloldali politikusok intellektuális képessége jóval elmarad attól, amit a szavazók elvárnak. A Gyurcsány-pártot leszámítva jelenleg egyetlenegy baloldali párt sem veheti azt magától értetődőnek, hogy 2026-ban még létezni fog – tette hozzá. Leszögezte: a belső viták tökéletesen bemutatják azt, hogy a baloldali politikusok jobban gyűlölik egymást, mint a Fidesz-KDNP-t, és ha lehetőségük adódik, egyből hátba szúrják egymást. Rotyis Bálint úgy véli, hogy ha Gyurcsányék nem engedik Karácsony Gergelyt indulni a következő önkormányzati választáson, vagy ellene indítanak egy jelöltet, akkor nemcsak Karácsony politikai karrierje, hanem a Párbeszéd léte is véget ér.

A frakciófinanszírozás átalakítása mögött két ok húzódik meg. Egyrészt az orosz-ukrán konfliktus és a koronavírus hatásai egyaránt rontották a gazdasági kilátásokat, aminek ellensúlyozásaként a kormányoldal úgy döntött, hogy a politikának saját magán is kell spórolnia, aminek részeként a frakcióknak is áldozatot kell hozniuk. A másik ok, hogy 

A BALOLDAL A FRAKCIÓFINANSZÍROZÁSI SZABÁLYOK KIHASZNÁLÁSÁVAL EGYRE JELENTŐSEBB PÉNZÖSSZEGEKRE TETT SZERT AZZAL, HOGY MESTERSÉGESEN EGYRE TÖBB ÉS TÖBB FRAKCIÓT HOZOTT LÉTRE.

Míg 2014-ben három, addig 2018-ban már öt, mostanra pedig hat baloldali és egy Mi Hazánk frakció jött létre a parlamentben. Ugyan az ellenzék 800 ezer szavazót vesztett és tíz mandátumot bukott, az egy plusz frakciónak hála a baloldal ebben a ciklusban 3 milliárd forint plusz nyereséget könyvelhetne el az előző ciklushoz képest. Így aztán kijelenthetjük, hogy

A FRAKCIÓK MÁRA A BALOLDALON A BEVÉTELI FORRÁSOK MAXIMALIZÁLÁSÁT SZOLGÁLJÁK, EZZEL PEDIG A MÁR SOKSZOROSAN MEGBUKOTT BALOLDALI POLITIKUSOK MEGÉLHETÉSÉT TUDJÁK FINANSZÍROZNI ADÓFIZETŐI PÉNZBŐL.

A kormánypárti előterjesztés véget vet a baloldal trükközésének, nevezetesen annak, hogy egy listán indultak, de hat frakciót alakítottak a parlamentben, ezzel a kis pártoknak járó előnyöket aknázzák ki. Mit okoz majd a változtatás a kis pártok életében, és számíthatunk-e nagy felháborodásra a részükről?

Jelen pillanatban egy politikai csoport anyagi és politikai értelemben is a pártra és a frakcióra tud támaszkodni. Ezzel a két támasszal a baloldalon egyedül a Gyurcsány-párt rendelkezik. A többi baloldali párt számára a túlélést a frakció megléte jelenti.

AZZAL, HOGY CSÖKKEN A FRAKCIÓK TÁMOGATÁSA, MÉG INKÁBB FELERŐSÖDNEK AZOK A HANGOK, AMELYEK A BALOLDALI KIS PÁRTOK LÉTEZÉSÉT FELESLEGESNEK ÉS KÁROSNAK TARTJÁK.

Ebből kifolyólag a baloldali kis pártok nemcsak a kormánypártokkal fognak hangos vitába keveredni, hanem a baloldalon is egyre erőteljesebben hangoztatniuk kell létezésük hasznosságát.

A módosítást követően elképzelhető, hogy a baloldali pártok változtatni fognak a működésükön és észszerűbben fognak gazdálkodni? Komoly törvénysértéseket találtak nemrégiben a DK, a Jobbik és a Párbeszéd pártalapítványainál.

A frakciótámogatás módosítása és a szabályos, átlátható gazdálkodás két külön történet. A pártoknak eddig is szabályosan kellett volna gazdálkodniuk. Érdekes jelenség, hogy

MIKÖZBEN A BALOLDAL FOLYAMATOSAN AZ ÁTLÁTHATÓSÁGÉRT POLITIZÁL ITTHON, ADDIG BRÜSSZELBEN A TÖRVÉNYEKET SAJÁT MAGUKRA NÉZVE NEM SZERETIK BETARTANI.

Mindenesetre a frakciópénzek csökkenése azzal fog járni, hogy a politikai hátország méretét csökkenteniük, racionalizálniuk kell, ami viszont nem jelenti azt, hogy a gyengébb minőségi politikusok kerülnének vissza a civil életbe. A baloldal lezüllésének a legfőbb oka eddig sem anyagi eredetű volt, hanem az, hogy

A BALOLDALI POLITIKUSOK INTELLEKTUÁLIS KÉPESSÉGE JÓVAL ELMARAD ATTÓL, AMIT A SZAVAZÓK ELVÁRNAK.

Kocsis Máté egy háttérbeszélgetésen arról is beszámolt, hogy változtatni fognak a felszólalási időkereteken is. Most három és félszer több beszédidő áll az ellenzéki frakciók rendelkezésére, mint a kormánypártokéra. Főleg a törvényjavaslatok vitája esetében lehet csökkentés, de ott is megmarad az ellenzéki túlsúly. A napirend előtti felszólalások időkeretén nem kívánnak változtatni. Ez a változtatás mit jelenthet majd a parlamenti munka során?

Az időkeret funkciója, hogy a parlament munkáját a végtelenségig tartó felszólalásokkal ne lehessen blokkolni, viszont legyen elég idő arra, hogy a politikai csoportok értelmes vitát tudjanak folytatni.

Sajnos egyre kevesebb olyan felszólalást lehet hallani a baloldalról, melynek színvonala tükrözné az Országgyűlés méltóságát.

A Jakab Péter-féle kocsmai stílusú megszólalás és botránykeltés vált az ellenzéki kommunikáció központi elemévé. Ha ebből a jövőben kevesebbet kapunk, azzal veszíteni nem fogunk, viszont az eddigi tapasztalatok alapján továbbra is kevés esélyt látok arra, hogy minőségi ugrás következne be a baloldali térfélen.

Mi várhat a baloldali kis pártokra annak tükrében, hogy a Jobbik a megszűnés szélén van, és komoly konfliktusok vannak Márki-Zay mozgalma körül, valamint egymással vetélkednek és vitatkoznak a baloldali politikusok?

A GYURCSÁNY-PÁRTOT LESZÁMÍTVA JELENLEG EGYETLENEGY BALOLDALI PÁRT SEM VEHETI AZT MAGÁTÓL ÉRTETŐDŐNEK, HOGY 2026-BAN MÉG LÉTEZNI FOG.