Micsoda hungarikum: újjáéledt Pécs legendája

Pécs ezernyi látnivalója közül kiemelkedik az egész „kerületet” elfoglaló Zsolnay Kulturális Negyed, amit 2014-ben hungarikummá nyilvánítottak. A XIX–XX. században itt élt és alkotott a gyáralapító Zsolnay család. Világhírű kerámiagyáruk területén új tartalommal, méltó módon él tovább a Zsolnay-örökség egy gyönyörűen felújított, öthektáros területen, amelynek felfedezése remek családi program, nemcsak a felnőtteknek, de a kicsiknek is. A Ripost7 cikke.

A Zsolnay gyár alapítása a Bach-korszakban, felvirágzása az Osztrák–Magyar Monarchiá­ban történt. Az első világháború megtörte a fejlődést. A két világháború közötti időszak az újrakezdés és a modernizálás időszaka volt. Az államosítás, a hagyományok megszakítása, majd a feltámasztásukra irányuló művészi-technikai kísérletek korszaka következett, fiatal iparművészek bevonásával.

A gyár története 1851-ben kezdődött. Ekkor vette meg idősebb Zsolnay Miklós az első telket, melyen egy téglaégető és egy agyagbánya volt. 1853-ban kezdődött meg a gyártás a manufaktúrában, a már engedéllyel működő gyárat Zsolnay Miklós 1853. április 25-én íratta át fia, Zsolnay Ignác nevére.
Ignác anyagi nehézségei miatt kereskedő öccse, Zsolnay Vilmos (1828–1900) hitelekkel támogatta, majd csendestársként belépett az üzletbe, hogy kisegítse testvérét. Egy év múlva Zsolnay Vilmos harminchét évesen átvette az üzemet. Fiatal korában művészi ambíciókat dédelgetett, ügyesen festett és rajzolt, szülei rábeszélésére azonban kereskedő lett. 
Édesanyja, Ballay Teréz volt a legnagyobb segítsége, akire mindig számíthatott. Zsolnay Vilmos hamar rájött arra, hogy kis üzemét csak akkor viheti sikerre, ha folyamatosan és nagy léptékben fejleszti, valamint képezi magát, hiszen a kerámia ismeretlen terület volt számára.

Felismerte az igényeket és a kerámia­ipar minden területén innovatív megoldásokat alkalmazott. Az egyszerű fazekasság nem elégítette ki. Eleinte a helyi anyagokat keverte más területről érkezőkkel, de szerette volna maga elkészíteni a szükséges hozzávalókat. Munkáját, számításait a tetőtéri dolgozószobájában végezte. 
Az üzem eleinte 20-25 emberrel működött, melyet 1871-ig elsősorban német műszakvezetők irányítottak. Sokat tanult tőlük. Vilmos elképzelését folyamatos kutatással, fejlesztéssel és magas minőséggel tudta elérni. Célja a különleges igényű díszműgyártás lett.

1868-ban a gyárnak még csak két osztálya volt, a samott- és a kőcserépgyár, ahol fajanszot is készítettek. 1895-ben a kőcseréprészleg kettévált keménycserép- (fajansz) és porcelángyárra. 1885-ben létesült a csőgyár, 1886-ban a kályhagyár, és 1895-ben a piro­grá­nitgyár.
Zsolnay Vilmos a gyáron belül iskolát állított fel, amelynek tanulói jórészt a munkások fiaiból kerültek ki. A munkások nemritkán nemzedékeken keresztül dolgoztak a Zsolnay gyárban. A századfordulóra az Osztrák–Magyar Monarchia legnagyobb kerámiaüzemévé fejlesztette a Zsolnayt, ahol közel hétszáz embernek adtak munkát.

A Zsolnay Mauzóleum

A gyáralapító Zsolnay Vilmos 1900-ban bekövetkezett halála után fia, Miklós emeltette a mau­zóleumot 1901-ben. A tizenkét évig tartó építkezésben a gyár minden dolgozója részt vett. A sírkamrában Zsolnay Vilmos eozin­szarkofágja áll középen, míg körülötte 32 koporsófülke található. A mauzóleumig tartó sétányt két oldalról 42 darab pirogránitból készült oroszlán díszíti. Ez a mauzóleum méltó tisztelgés a „Nagy Fazekasmester” előtt.

Zsolnay aranykora – Gyugyi-gyűjtemény

Dr. Gyugyi László műgyűjtő közel 700 kerámiatárgyból álló Zsolnay-gyűjteménye páratlan értékű, a gyár 40 évét átölelő (1870–1910) időszakának termékei. Három nagy korszakra osztható: a historizmus, a millennium és a szecesszió.

Zsolnay család- és gyártörténeti kiállítás
A kiállítás áttekintést ad a gyár bő másfél évszázados történetéről, eseményeiről, amely összekapcsolódik Magyarország történelmének fontosabb korszakaival, a Bach-korszaktól az államosítás utáni időkig.

Rózsaszín Zsolnay Kiállítás
Winkler Barnabás építész, akadémikus, a művészetek doktora több mint ezerdarabos magángyűjteménye a „Kezdetben volt a rózsaszín…” kiállítás, a gyár mindennapos használatra szánt, rózsaszínű termékeiből.

Zsolnay Látvány-manufaktúra
A gyár különleges helyszíne, ahol egy elválasztó üvegfalon keresztül megnézhető az európai hírű porcelánmanufaktúra több mint 150 éves múltra visszatekintő gyártása a formázástól a festésen át a csomagolásig.

Bóbita Bábmúzeum
A bábos Bóbita 60 évének kiállítása. A bábegyüttes 1961-ben jött létre, jogutódjaként és hagyományainak folytatójaként 1981-ben pedig megszületett a Bóbita Bábszínház, amely már 60 éve játszik.

Planetárium, Labor – JátechTér és VR Univerzum
Az 1970-es években Pécsett nyílt meg az ország első optikai planetáriuma. Most a Zsolnay Kulturális Negyed várja a csillagászat iránt érdeklődőket. Az emeleten játéktörténeti kiállítás, játékkonzolok várják a játékosokat.

A Zsolnay Kulturális Negyed

Európában szinte példa nélküli művészeti és kulturális bázissá vált Pécs ékköve, a Zsolnay Kulturális Negyed. A kerámiagyár területén új tartalommal, méltó módon él tovább a Zsolnay-örökség.

Tizenöt védett műemléképület és 88 köztéri Zsolnay-szobor díszíti a festői parkokat, sétányokat. A negyed minden apró négyzetmétere megannyi látnivalót rejt, nem beszélve a hangulatos kávézókról, kézművesboltokról és magas minőségű éttermekről. Itt láthatók a Zsolnay-örökséget bemutató kiállítások. Dr. Gyugyi László gyűjteménye közel 700 kerámiatárgyból álló tárlat, melynek becsült értéke mintegy kétmilliárd forint. A legkorábbi Zsolnay-termékeket a rózsaszín kiállítás mutatja be. A kiállítást a család- és gyártörténeti tárlat teszi teljessé. A közeli dombon eredeti pompájában tekinthető meg a Zsolnay Mauzóleum.