Helyes döntés a légitársaságokra kivetett extraprofitadó

A szerdai Magyar Nemzetben megjelent cikkben a Wizz Air és a Malév GH egykori földi kiszolgáló partnere, a Budport Handling befektetője úgy fogalmazott: azt már megszokhattuk, hogy az ilyen helyzetekben különösen a diszkont légitársaságok fenyegetőznek. 

Hol járatritkítással, hol a bázisokra szétosztott repülőgépek számának csökkentésével vagy a bázis bezárásával.

Galgóczy Ferenc azzal kapcsolatban nyilatkozott, hogy pünkösdkor megjelent a légitársaságokra is kivetett extraprofitadóról szóló kormányrendelet. A védelmi alapokhoz az utasok száma alapján kell hozzájárulni.

A különadó miatt tiltakozását fejezte ki a magyarországi piac legnagyobb szeletét, több mint 30 százalékát birtokló Wizz Air elnöke, Robert Carey.

A Magyar Nemzet megkeresésére azt írta, hogy mivel a légi közlekedési ágazat jelentős veszteségeket szenvedett el a koronavírus-járvány miatt és nyeresége várhatóan még hosszú ideig nem éri el a pandémia kitörése előtti szintet, szerinte minden újabb gazdasági teher lassítja a régóta várt fellendülést. Az utasonként számított adó bevezetése magasabb viteldíjakat jelentene egy olyan szektorban, amely két éve veszteséges - utalt arra Robert Carey, hogy a cége áremeléssel reagálhat a hazai különadóra.

A magát kvázi nemzeti légitársaságnak aposztrofáló, piacvezető diszkontvállalat azonnal az utasokra akarja hárítani a különadó terheit, márpedig ezzel hisztériát kelt 

- jelentette ki.

A szakértő azt is mondta, hogy az iparágnak az az érdeke, hogy olyan árú jegyekből legyen fizetendő az extraprofitadó, amelyekből azt ki is lehet gazdálkodni.

A 'dömpingáron', vagyis öt-tízezer forintért értékesített repülőjegyekre további extraadót is észszerű lenne kivetni, mert ez az agresszív árpolitika egyébként is rendkívül káros a versenypiac szempontjából 

- jelentette ki Galgóczy Ferenc.

A magyar kormány elfogadhatatlannak tartja a Ryanair légitársaság azon döntését, amellyel a jegyüket már megvásárló és kifizető utasokra próbál újabb terhet róni – írta Budapest Főváros Kormányhivatala. Ezért a kormányhivatal azonnali fogyasztóvédelmi vizsgálatot rendelt el az ügyben.

Azt vizsgálják, hogy a légitársaság tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytat-e, megsértve a fogyasztóvédelmi jogszabályokat. „A kormány a jövőben sem engedi meg, hogy a háború árát a magyar családok fizessék meg, ezért kell a vállalatoknak pluszterhet vállalniuk” – olvasható a közleményben. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter pénteken felhívta a figyelmet többek között arra, hogy a kormány a magyar családok védelme érdekében extraprofit-különadók kivetéséről döntött, más ágazatok között a légitársaságokra vonatkozóan is. Mint kiderült, a kormány minden érintett számára világossá tette, hogy mindent megtesz azért, hogy megakadályozza a különadók továbbhárítását a lakosságra. A magyar kormány továbbá előre jelezte azt is, hogy minden egyes ilyen esetben alapos vizsgálatot fog lefolytatni, és a káros gyakorlattal szemben szigorúan lép fel.

„A kormány elfogadhatatlannak tartja és a leghatározottabban elutasítja, hogy a Ryanair a légitársaságokra kivetett extraprofit-különadóját áthárítja az utazókra. Különösen visszás, hogy a korábban eladott jegyekre vonatkozóan a Ryanair már megkezdte ezt a gyakorlatát” – írta a gazdaságfejlesztési miniszter. Nagy Márton ezért fogyasztóvédelmi vizsgálat elrendelését indítványozta, hogy a kormányhivatal szervei a fogyasztóvédelmi jogkörüknél fogva alaposan vizsgálják meg, és lehetőség szerint akadályozzák meg a légitársaság tisztességtelen eljárását

A miniszter indítványozta mindenekelőtt azt is, hogy a hatóság alaposan vizsgálja meg a Ryanair jegyárképzési gyakorlatát, hogy az minden európai normának és elvárásnak megfelel-e, főként annak ismeretében, hogy ilyen légitársaságokat terhelő adó Európa nagyon sok országában már elég régóta érvényben van.

A magyar választók 70 százaléka egyetért az extraprofit-különadó kivetésével – derül ki a Nézőpont Intézet legfrissebb kutatásából. Az intézkedés támogatói egyaránt nagyobb arányban vannak a kormánypárti szavazók körében (82 százalék) és a baloldali szavazók körében (49 százalék), mint annak ellenzői.

A magyar kormány egy mintegy 900 milliárd forintos rezsi- és honvédelmi alapot hoz létre annak érdekében, hogy az elhúzódó energiaválság és az elnyúló háborús konfliktus idején is meg tudja védeni a rezsicsökkentést és fejleszteni tudja a honvédelmet. Az alapok finanszírozásának társadalmi megítélése fontos kérdés, ezért a Nézőpont Intézet felmérte, hogy mit gondolnak a magyarok a különadóról.

A felmérés eredménye

Fotó: Nézőpont Intézet

A Nézőpont Intézet legfrissebb kutatásából kiderül, hogy a magyar választók több mint kétharmada, közel háromnegyede (70 százalék) támogatja a járvány és a háború hatásaiból nyereségre szert tevő vállalatokra kivetett különadót, s mindössze kevesebb mint negyede (23 százalék) ellenzi azt. A kormánypárti szavazók körében is egyértelműen többségben vannak az intézkedés támogatói (82 százalék) az azt inkább elutasítókkal szemben (11 százalék). A baloldali szavazók ebben a kérdésben is megosztottak, de körükben is többségben vannak azok, akik inkább egyetértenek az extraprofit-különadó kivetésével (49), mint akik inkább nem támogatják (43 százalék).

A kormány által bejelentett extraprofit-különadó hatékony eszköze az infláció mérséklésének – ezt támasztja alá az Economic Policy Institute április végi tanulmánya is – írta tegnap Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a Facebook-oldalán. A vállalati kapzsiság és az infláció visszaszorítására a tanulmány a magyar kormány által is bevezetett ideiglenes extraprofit-különadó kivetését javasolja.

Orbán Balázs a bejegyzésében kitért arra, hogy a magas infláció egyik fő kiváltója a nagyvállalatok magas haszonkulcsa, amelyre példaként a világjárvány által előidézett gazdasági helyzetet említi a tanulmány. A járvány és a lezárások hatására egyes termékek és szolgáltatások iránt az egekbe szökött a kereslet, így az elegendő készlettel rendelkező nagyvállalatok hatalmas árképző erővel bírtak a vevőikkel szemben. A miniszterelnök politikai igazgatója úgy fogalmazott, ugyanez történik most is az elhúzódó háború és a brüsszeli szankciók miatt. A multinacionális vállalatok jelentős mértékben emelik áraikat, mivel egyes ágazatokban – elsősorban az energiaszektorban – készlethiány lépett fel.

Az Economic Policy Institute tanulmánya a vállalati kapzsiság és az infláció visszaszorítására éppen a kormány által is bevezetett ideiglenes extraprofit-különadó kivetését javasolja. Az ugyanis ellensúlyozhatja a vállalatok árképzési erejét, ezáltal mérsékelve az áremelkedést – magyarázza Orbán Balázs. A kormány által kivetett különadó tehát megakadályozza, hogy a bankok és a multinacionális vállalatok keressenek a háborús konfliktuson, míg annak árát az emberekkel fizettetik meg – zárta sorait a miniszterelnök politikai igazgatója.

Az Economic Policy Institute tanulmánya az inflációs helyzet megértése érdekében az Egyesült Államok példáját említi. A tanulmány kifejti, hogy az amerikai gazdaságban szinte mindennek az ára három fő összetevőre bontható. Egyik ilyen összetevő a munkaerőköltség, másik a nem munkaerő-ráfordítások halmaza, harmadik pedig az első két komponensen felüli profit „felára”.

Az elemzés szerint a Covid-19-járványhelyzet gazdasági mélypontja, 2020 második negyedéve óta a nem pénzügyi cégek (NFC) árai összességükben éves szinten 6,1 százalékkal emelkedtek, ami jelentős gyorsulás a világjárvány előtti üzleti ciklust jellemző 1,8 százalékos árnövekedéshez képest. A tanulmányból kiderül, hogy az infláció egyik fő mozgatórugója a nagyvállalatok hatalmának nagymértékű növekedése, amely a haszonkulcsok emelkedésével hozható összefüggésbe. A multinacionális cégek megnövekedett uralma továbbá szélsőséges bérelnyomásban is megnyilvánult, amelyet a magas és tartós munkanélküliségi ráta is kiszolgált.

Az elmúlt két évről azt írják a tanulmányban, hogy a vállalatok inkább árakat emeltek, mint hogy a fizetéseket korrigálták volna. Mivel a vállalati árképzési döntések a világjárvány által okozott torz környezetben inflációhoz vezettek, az ideiglenes többletnyereség-adó némiképp kiegyenlítheti a helyzetet, ezért tanácsolják a bevezetését hatékony módszerként a multik hatalmának visszaszorítására. Az elmúlt negyven év bizonyítékai azt sugallják, hogy a vállalati szektorban a haszonkulcsoknak csökkenniük kell, a bevételek munkabérre fordított részarányának pedig növekednie szükséges a munkanélküliség visszaszorítása és a gazdasági sokkból történő felépülés érdekében.