Fülledt időjárás és migrén: Ezért fájhat igazán a fejünk

Nem csoda, hogy fáj a fejünk a fülledt melegben: mindenkit átvert Medárd! Június 8-án, Medárd napján ugyanis szakadt az eső, a népi bölcsesség szerint pedig ez azt jelentené, hogy 40 napig el sem áll az égi áldás. Ehhez képest már napok óta fülledt meleg az idő, sok helyen 30 fok fölé szökött a hőmérő higanyszála. Márpedig ezt ugyanúgy megszenvedjük, mint a frontokat – akár hajlamosak vagyunk a migrénre, akár nem. 

A fülledt, magas páratartalmú levegő sokakat megviselhet, de főként az idősek, valamint a szív- és érrendszeri panaszoktól szenvedők számára lehet megterhelő, hiszen vérnyomás-ingadozás, nehézlégzés, rosszullét is felléphet. Csökken a koncentráció, fáradtság, vagy éppen ingerlékenység jelentkezhet. Mindezt tetézheti alvászavar, levertség és a reflexeink lassulása. 

A szervezetre gyakorolt hatások közül ugyanis a legjelentősebbek a hőmérséklet és a levegő nedvességtartalma. Ilyenkor emelkedik a pulzus, erősödik az infarktusveszély és a gyulladási hajlam, és gyakrabban fordulnak elő balesetek. Többen számolnak be fejfájásról, és az arra hajlamosaknál migrénes rohamok is felléphetnek. Az Amerikai Migrén Alapítvány szerint a krónikus migrénben szenvedők több mint egyharmada az időjárás-változásnak tulajdonítja tüneteit. Ennek egyik lehetséges oka, hogy az időjárás változása egyensúlyhiányt okozhat az agyi szerotoninban, a légnyomásváltozás pedig kitágíthatja a vérereket, ami rendellenes véráramlással migrént okoz.

A budapesti Mind Klinikán hazánkban egyedülálló migrén-terápiát alkalmaznak, amelyben a bél–agy tengely és az emberi mikrobiom-kutatás eredményeit ötvözik, ami sokszor évtizedek óta kínzó fejfájástól szabadíthatja meg a pácienseket. 

A fájdalom evolúciósan hasznos, a túlélés szempontjából rendkívül fontos jelzőrendszer, amely segít elkerülni a veszélyt. Holisztikus szempontból vizsgálva a migrénnel járó súlyos fájdalomnak és az ehhez társuló hányingernek, étvágytalanságnak, szédülésnek is van oka

– hangsúlyozzák a Fejfájás Centrum orvosai.

A tudósok mára megértették a köztiagy szerepét a fájdalom tudatosodásában és ennek szabályozási mechanizmusaival is tisztában vannak. A jelek áthaladnak a thalamus nevű szabályozó központon, amely úgy működik, mint egy elektromos relé: ha egy adott jelzésnek nem tulajdonít jelentőséget, egyszerűen lekapcsolja, de egy másik állapotban ugyanezt a jelet hagyja szabadon áthaladni, ami aztán az agykéregben fájdalomként tudatosul. Ha a szervezetünk nagyon kimerül, elfárad, akár például a fülledt meleg idő miatt, a thalamus túlzottan áteresztővé válik: ilyenkor a normál állapotban irreleváns fájdalomingerek is dominánssá válnak. A thalamus túlzott érzékenységében a bél mikrobiomja is meghatározó szerepet játszik, mivel a velünk élő baktériumok nagy része az emésztőrendszerünkben található. Ilyen módon van kapcsolat az emésztő- és az idegrendszerünk, vagyis a beleink és az agyunk között. 

Magyarországon a népesség 8-12 százaléka migrénes, azaz legalább egymillió embert érint a kínzó fejfájás. A migrén órákig, néha 2–3 napig is tarthat. Sokszor megfigyelhető családi halmozódás, és a betegség már gyermekkorban elkezdődhet. Az esetek jelentős részében a fejfájás féloldali, görcsös, lüktető kín, amit a fizikai erőfeszítés még fokozhat is. A fájdalom olyan erős lehet, hogy a beteget zavarják a hangok, a fények, legszívesebben sötét és zajmentes helyiségbe vonulna vissza.  

A gyakori migrén befolyásolja a munkavégzést, megnehezíti az emberi kapcsolatokat és a szabadidő kellemes eltöltését, de a jó hír, hogy ma már hatékonyan lehet a rohamokat csillapítani, számukat csökkenteni, megelőzni vagy akár teljesen meg is szüntetni.