Szijjártó: a háború árát ne a magyar emberekkel fizettessék meg!

Szijjártó Péter hangsúlyozta, a háború kitörése semmilyen módon nem a magyar emberek hibája, tehát amennyiben az Európai Bizottság olajembargóról szóló javaslatot szeretne elfogadni, akkor pénzügyileg és fizikailag is garantálnia kell, hogy az nem okoz kárt a magyar embereknek, nem sérül Magyarország energiaellátásának biztonsága.
    A tárcavezető aláhúzta, amennyiben most elfogadnának egy olajembargóról szóló javaslatot, akkor lehetetlen lenne beszerezni a Magyarország működéséhez szükséges kőolajat.

    Jelenleg az Európai Bizottságon múlik, hogy lesz-e bármifajta megállapodás - emelte ki Szijjártó Péter, hozzátéve, a magyar kormány álláspontja világos, ugyanakkor még nem érkezett olyan javaslat Brüsszelből, amely kompenzálni tudná azt a várhatóan 55-60 százalékos magyarországi üzemanyag-drágulást, amelyet egy olajembargó bevezetése jelentene.
    Szijjártó Péter közölte, egy olajembargó Magyarországra gyakorolt hatásai könnyen kiszámolhatók, a kormány pedig csak akkor hajlandó beleegyezni egy ilyen javaslatba, ha az Európai Bizottság megoldást ad az általuk okozott problémákra.
    Az első ilyen, hogy a magyarországi kőolaj-finomítót technológiailag teljesen át kellene alakítani 500-550 millió euróból, másrészt további 200 millió eurós költséggel növelni kellene a Horvátországból érkező kőolajvezeték kapacitását - mondta a miniszter.
    Kiemelte, amennyiben nem Oroszországból származó kőolajat vásárolna Magyarország, akkor 55-60 százalékkal emelkednének a magyarországi üzemanyagárak, ennek kiküszöbölésére pedig olyan mértékben kellene modernizálni a magyar energiarendszert, amely 15-18 milliárd euróba kerülne és szakértők szerint 5 év alatt lenne kivitelezhető.
    Szijjártó Péter felidézte azt is, az Európai Unió tagjai pár hónapja Párizsban úgy állapodtak meg az egyoldalú oroszországi energiafüggés feloldásáról, hogy ezen folyamat közben figyelembe veszik minden tagország speciális helyzetét.
    A tárcavezető emlékeztetett, a magyar kőolajellátás 65 százaléka származik Oroszországból, egy olajembargó ezért "egy magyar gazdaságra ledobott atombombaként éreztetné a hatását".
    Szijjártó Péter elmondta, a következő időszakban biztosan lesznek komoly kihívások a globális energiaellátásban, a magyar külpolitikának ezért az egyik legfontosabb feladata lesz a magyar energiaellátás biztonságának garantálása.

Ez az évtized a veszélyek, a bizonytalanság és a háborúk korszaka lesz, a legfontosabb feladat, hogy Magyarország kimaradjon a háborúból, miközben nem fogad el olyan gazdasági intézkedéseket, amelyek tönkretennék a magyar családokat - jelentette ki Orbán Viktor hétfőn az Országgyűlésben, miután a parlament újraválasztotta miniszterelnöknek.

Beszéde elején a miniszterelnök megköszönte a választópolgárok bizalmát. "Engem most itt a képviselők választottak meg, de nem felejtem el, hogy a felhatalmazás a választóktól, a magyar emberektől jön" - fogalmazott.

Mi a béke mellett állunk, a béke épít, a háború rombol.

Orbán Viktor szerint ellenfeleik gondoskodtak róla, hogy a választás soha nem látott nemzetközi és hazai ellenőrzés mellett történjen. Mindenki láthatta, hogy "Magyarország olyan ország, ahol nem történnek, nem történhetnek választási visszaélések" - jelentette ki.

Megköszönte az ellenzéki aktivistáknak, hogy "ellenőrző munkájukkal segítettek megvédeni Magyarország jó hírét és a magyar demokrácia iránt táplált közbizalmat".

Kitért rá: a magas választási részvétel az egészséges demokrácia jele. A magyar embereket érdekli a sorsuk, van véleményük a közügyekről, és azt nem is rejtik véka alá - mutatott rá.

Megjegyezte: a magyar demokrácia 32 éves történetében soha egyetlen pártra nem szavaztak annyian, mint a Fidesz-KDNP-ra, és azon lesz, hogy megszolgálja ezt "az egész Európában példa nélküli óriási bizalmat".

A kormányfő szerint elgondolkodtató, hogy éppen akkor aratták a legnagyobb arányú győzelmüket, amikor a legnehezebb terepen kellett megmérkőzniük. "Összeállt ellenünk a hazai baloldal és nemzetközi szövetségeseik, politikusok, pénzemberek és a média is", Brüsszel és Soros György is "a mi bukásunkra játszott" - fogalmazott.

Kiemelte: zsinórban négyszer győztek annak ellenére, hogy pénzügyi válságok, világjárvány, migránsáradat és már háború is fenyegetett. Ilyen győzelmi sorozat Európában, sőt a tágabb nyugati világban is szokatlan - fűzte hozzá.

Közölte: a magyarok megtanulták, hogy "veszély idején a széthúzás, a szembenállás, a belharc súlyos következményekkel, hanyatlással, bukással, sőt országvesztéssel járhat". "A belharc és a viszály a boldog békeidők luxusa", de "most nem ilyen időket élünk" - vélekedett.

Hangsúlyozta: "baj idején az összefogás parancs", és aki kihúzza magát alóla, veszélyt hoz a közösségre, a nemzetre és a hazára. Az ilyen pártoknak és politikusoknak ezért a választók alaposan ellátják a baját - mondta.

Megjegyezte: a konszenzust nem megkeresni kell, hanem meg kell teremteni, és a politikában ehhez erő, képesség és leginkább jó szív, jóindulat és hazaszeretet kell. Akinek ez megvan, megkaphatja az emberek bizalmát, és ez a 2022-es parlamenti választás történelmi leckéje - mutatott rá.

Orbán Viktor kitért rá: az a miniszterelnök elsőrendű felelőssége, hogy megértse, előre elgondolja, milyen idők várnak ránk, és felkészítse erre a magyarokat. Minden, ami 2020 óta történt és minden, ami napjainkban kibontakozóban van, vagyis az, amiből megérthetjük a 2020 és 2030 közötti évtized természetét, egy irányba mutat: Európa, a nyugati ember és vele Magyarország a veszélyek korába lépett - jelentette ki.

Kiemelte: ez az évtized a veszélyek, a bizonytalanság és a háborúk korszaka lesz,

A kormányfő emlékeztetett: az évtized a koronavírus-járvánnyal kezdődött és háborúval folytatódott. A háború és a válaszként adott európai szankciós politika energiaválságot idézett elő, az energiaválság és az amerikai kamatemelések együtt elhozták a magas infláció korszakát, és mindez együtt el fogja hozni a recesszió, a gazdasági visszaesés időszakát, amikor a gazdasági teljesítmény csökkenése, stagnálása és csekély emelkedésének évei váltogatják majd egymást Európában - fejtette ki.

Úgy értékelt: kiújulhatnak fenyegető járványok, a gazdasági visszaesés mélyülhet, a gazdag országok felé "tektonikus erővel" felerősödik a migráció, mindennek tetejébe pedig egy elhúzódó és világméretű kiterjedéssel fenyegető, valóságos háború zajlik a keleti szomszédunk földjén.

Orbán Viktor hangsúlyozta: "egy háborús évtized képe bontakozik ki a szemünk előtt", és bár jó lenne, ha nem így lenne, "nekünk nem a vágyainkból, hanem a valóságból kell kiindulnunk".

Szerinte a háborús évtized képéhez hozzátartozik "a nyugati világ meg-megújuló öngyilkossági hullámai". Az öngyilkossági hullámhoz sorolta "a nagy európai lakosságcsere programot", amely a hiányzó európai keresztény gyermekeket más civilizációból érkező felnőttekkel, migránsokkal akarja pótolni.

Idesorolta "a genderőrületet", amely szerinte úgy fogja fel az embert, mint identitásának, ideértve szexuális identitásának megteremtőjét.

A liberális Európa programját is az öngyilkossági hullámhoz sorolta, és úgy írta le: túllép a nyugatot eddig megtartó kereszténységen, a nemzetállamokon és semmit sem ültet a helyükre, és a szabadságot a közösségeiből, családjából és hazájából kimetszett emberben látja, és elfelejtkezik arról, hogy az ember egyedül sohasem lehet szabad, csak magányos.

Úgy összegzett: egyszerre sújtják az országot gazdasági bajok, háborús veszélyek, Európa belső szellemi gyengesége és Brüsszel politikai tévedései.

Elmondta, ebben a helyzetben kell kitűzni az útvonalat Magyarországnak, erre az útra kell ráállítani, majd biztos kézzel ezen az úton tartani.

A kormányfő szerint ez nehéz feladat, de sikerülhet, mert a magyarokat kemény fából faragták, ezért "makacsul ellenállunk a hanyatlásnak". Észszerűen, stabilitás, semmi önelégültség, de annál több alázat és mindenek előtt megalkuvást nem ismerő hajlíthatatlan hűség. Mindeközben őszinte kedvesség, józan önérdek, egy derűs önérzetes és bátor Magyarország - jelölte ki a feladatot a következő kormánynak.

Jelezte, a következő kormány különösen számít a történelmi egyházak híveinek közösségeire, amelyek létezése önmagában is nagy érték Magyarországnak.

Biztosítani fogjuk az evangélium hirdetéséhez szükséges feltételeket, a szabadságot és az egyházak tiszteletét - emelte ki.

Elmondta, látják az egyházi iskolák, kórházak, idősotthonok utáni növekvő igényt, ezek segítése a kormány munkájának fontos része lesz.

Orbán Viktor beszélt arról is, hogy látja az újraéledő nemzeti összetartozás lelki és fizikai lenyomatait szerte a Kárpát-medencében. Ez nemcsak a határon túl élő magyaroknak jó, de erősíti az egyetemes magyarságot és az anyaországot is.

A határon túli magyarok számíthatnak ránk, lankadatlanul folytatjuk nemzetegyesítő munkánkat - jelentette ki.

A miniszterelnök az orosz-ukrán háborúról azt mondta, annak nem lett volna szabad elkezdődnie. Szerinte Európának ma semmilyen eszköze nincs a szomszédjában zajló konfliktus kezelésére, ezért erő és eszközök híján a kontinens vezetői meg vannak győződve arról, hogy a szankciók segítségével térdre lehet kényszeríteni Oroszországot.

Ez lehet, hogy papíron lehetséges és számos "papírpolitikus" le is tett elméleti bizonyítékokat - mondta Orbán Viktor, akinek emlékei szerint nem volt olyan kontinentális zárlat, amely eredményes lett volna, de olyat látott, amelybe az bukott bele, aki kitalálta.

Ismét megerősítette, hogy Magyarország az európai egység érdekében nem akadályozza meg a szankciókat, amíg azok nem lépik át a magyar gazdaság önvédelmének vörös vonalát, vagyis nem veszélyeztetik az ország energiabiztonságát.

Orbán Viktor szólt arról is, hogy az ő politikai közössége és kormánya "létkérdésnek" tartja, hogy Magyarország a NATO-tagja legyen.

Kiemelte, a NATO védelmi szövetség és nem szabad engedni a kísértésnek, hogy tagállamai határain kívül hajtson végre támadó katonai akciókat. Védelmi szövetségből nem szabad háborús katonai szövetséggé alakulnia, a NATO nem az antant és nem is válhat azzá - hangoztatta.

Szerinte az ország NATO-tagsága sohasem volt olyan fontos, mint most, az orosz-ukrán háború idején. "A dolgok egyre rosszabbra fordulnak" - értékelt. Kifejtette: az oroszok a háborút sorozás nélkül is megvívható katonai akciónak nyilvánították, vagy "végtelenítették", az amerikaiak pedig a második világháborúból ismert kölcsönbérleti törvénnyel Ukrajna korlátlan hadianyag- és hadieszköz-finanszírozása mellett döntöttek. Ez így együtt a lehető legrosszabb kombináció - mondta.

Hozzátette: a háború Magyarország szomszédjában még hosszú ideig és "józan ésszel nehezen felfogható mennyiségű" fegyverrel folytatódni fog és állandó biztonsági fenyegetést jelent az országra.