Kemenesi: Csak idő kérdése, mikor ér el hozzánk a majomhimlő

Nincs nyugalom? Úgy tűnik, a járványok korát éljük. Alighogy valamelyest fellélegezhettünk a koronavírus-járványból, máris nyakunkon az újabb nyavalya, a majomhimlő. Az Afrikából indult vírus előbb a kontinens nyugati felén jelent meg, a múlt hét végéig tizennégy országban mutatták ki a jelenlétét, és vasárnap már Bécsben is diagnosztizálták egy beteget. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) rendkívüli ülést hívott össze péntekre – a betegség rohamos terjedése miatt. 

Számos tényező vezetett idáig, sokan csak pislognak, hogy mekkorára nőtt a világunk, micsoda kapcsolati hálók kötik össze a legtávolabbi és leginkább elhanyagolt területeket is, hatalmas autópályaként szolgálva a fertőző betegségeknek – mutat rá az elismert magyar virológus.

Sajnos újra elmondható, ami a koronavírusok esetében is elhangzott: csak idő kérdése, hogy mikor ér el hozzánk. A 'kit érdekel, úgyis csak Afrikában van' hozzáállás miatt most a majomhimlőtől is olyat láthatunk, amit még nem

– fogalmazott Facebook-oldalán Kemenesi Gábor, aki szerint a kutatók már évtizedek óta próbálják hangos kiáltásokkal felhívni a döntéshozók és az emberek figyelmét, hogy baj lesz. A majomhimlő-vírussal kapcsolatos emberi esetek és járványok száma és intenzitása ugyanis az 1970-es évek óta folyamatosan növekszik. 

Miért vagyunk mégis jobb helyzetben a COVID–19-hez képest?

A majomhimlő vírusát már ismerték a szakemberek, több kutatócsoport is utánajárt, és ezáltal jelentős mértékű tudományos ismeret áll rendelkezésre. Afrikai járványokból és korábbi behurcolt esetekből is hasznos ismeretekre tettek szert az orvosok. Ráadásul vakcina is van ellene, ugyanis a feketehimlő elleni védőoltás védelmet nyújt más himlővírusok ellen is, Nagy-Britanniában már el is kezdték bevetni a mostani terjedés megfékezésére. A gond az, hogy nem teljesen ismerik a terjedési láncolatokat és a terjedés módját.

Az esetek többségében a beteg homoszexuális, de már olyan érintettet is találtak, aki nem az

– kongatta meg a vészharangot Szlávik János. A Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa a Mandinernek elmondta, hogy a betegek többsége nem Afrikába utazva kapta el a fertőzést, amiből pedig az következik, hogy mutálódhatott a vírus, és emiatt ebből is világjárvány lehet. 
 

Figyeljünk a tünetekre!

A vírus vélhetően apró sebeken keresztül terjed nedvekkel, nyálkahártya-érintkezéssel, vagyis szoros kontaktus kell a továbbadásához. A majomhimlő hosszú, akár 3 hetes lappangási idővel kezdődik, ezt követik a tünetek: láz, izomfájdalom, fejfájás, hátfájás, kimerültség. A nyirokcsomó is megduzzad, valamint bárányhimlőszerű kiütések jelentkeznek először az arcon, majd az egész testen. Ezekből hólyagok lesznek, amelyek elgennyesednek, végül kipukkadnak. Ez elég riasztóan hangzik, de a nyugat-afrikai majomhimlő halálozási aránya viszonylag alacsony, százból egy végzetes, viszont a kongói majomhimlőé egy a tízhez, vagyis minden tizedik ember belehal a fertőzésbe. 

Ez a sokkal halálosabb vírusvariáns ismereteink szerint még nem jelent meg Afrikán kívül, és valószínűleg nem is fog, mivel a súlyos megbetegedés következtében a fertőzöttek már nem tudnak utazni, és terjeszteni a betegséget

– igyekezett megnyugtatni a közvéleményt David Heymann, a The London School of Hygiene & Tropical Medicine epidemiológus professzora.