Így mérsékelnék az orosz-ukrán háború következményeit Magyarországon

Magyarország is részesül azokból a forrásokból, amelyekkel az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (European Bank for Reconstruction and Development, EBRD) az orosz-ukrán háború következményeit mérsékelné a szomszédos országokban.

Varga Mihály, a Pénzügyminisztérium tárcavezetője az EBRD elnökével, Odile Renaud-Bassóval tárgyalt Marrákesben.

„A magyar álláspont szerint a jelenlegi helyzetben kulcsfontosságú, hogy a finanszírozási támogatás az energiabiztonságra is kiterjedjen. Magyarország történelmi adottságai miatt, és mint tengerparttal nem rendelkező ország, erősen ki van téve az orosz energia behozatalának” – mondta a találkozón a pénzügyminiszter. Hozzátette, hogy a magyar törekvések ellenére az alternatív európai csővezeték-infrastruktúrák nem épültek ki, és a nyugatról érkező vezetékek ugyanazt az orosz olajat és földgázt szállítják, mint a keleti irányból érkezők.

Varga Mihály arra biztatta az EBRD-t, hogy mielőbb dolgozza ki és hajtsa végre a finanszírozás módjait. A 2 milliárd eurós keret az energiabiztonságon felül önkormányzatok és vállalkozások támogatására is fordítható. A közép- és kelet-európai gazdaságok, valamint az egykori szovjet térség támogatására 1991-ben létrehozott londoni pénzintézet készen áll a majdani újjáépítésben, az infrastruktúra helyreállításában való részvételre. A pénzügyminiszter jelezte az EBRD elnökének, hogy Magyarország ebben szintén kész az együttműködésre.

Varga Mihály a találkozón ismét leszögezte, hogy Magyarország továbbra is számít az EBRD aktív szerepvállalására. A bank eddig közel 200 befektetést hajtott végre belföldön, amelyek értéke meghaladja az 1000 milliárd forintot. Magyarország és a pénzintézet együttműködésének keretét az EBRD tavaly elfogadott 5 éves országstratégiája adja.

Az Európai Bizottság ismertette terveit Ukrajna újjáépítésének segítésére

Az Európai Bizottság szerdán ismertette terveit Ukrajna újjáépítésének segítésére, s ennek keretében makroszintű európai uniós pénzügyi támogatást javasoltKIJEV JAVÁRA EGY 9 MILLIÁRD EURÓT ELÉRŐ ÖSSZEGŰ KÖLCSÖN FORMÁJÁBAN 2022 FOLYAMÁN.

Brüsszeli közleményében a testület kiemelte: jelentős pénzügyi erőfeszítésre lesz szükség Ukrajna háborús károkat követő újjáépítéséhez. Miközben Oroszország folytatja háborúját, még nem lehet tudni, hogy összességében milyen szükségletekkel jár majd Ukrajna újjáépítése, azonban már most fontos elkezdeni megtervezni a nemzetközi erőfeszítés fő építőelemeit. Az Európai Unió készen áll arra, hogy kivegye a részét az ukrajnai alapvető szolgáltatások fenntartásában, a humanitárius szükségletek kezelésében és a leglényegesebb megsemmisített infrastruktúrák helyreállításában - írta az uniós javaslattevő és végrehajtó szerv.

A bizottsági terv szerint egy nemzetközi koordinációs platform jönne létre, amelyet az Európai Bizottság és az ukrán kormány közösen irányít. A platform összefogná a támogató partnereket és szervezeteket, köztük az uniós tagállamokat, más két- és többoldalú partnereket és a nemzetközi pénzügyi szervezeteket. A platform által jóváhagyott, igényfelmérésen nyugvó újjáépítési terv szolgálna alapul ahhoz, hogy az Európai Unió és a többi partner meghatározza a finanszírozásra kiválasztott kiemelt területeket és az egyedi projekteket. A platform koordinálná a finanszírozási forrásokat és felhasználásuk optimalizálása érdekében a rendeltetésüket, valamint nyomon követné a terv végrehajtása terén elért eredményeket.

Jelentős hangsúlyt kapnak a jogállamisági reformok és a korrupció elleni küzdelem, az uniós éghajlat-, környezetvédelmi és digitális szakpolitikákkal és normákkal összhangban álló beruházások pedig segíteni fogják Ukrajnát abban, hogy megerősödve és ellenállóbban épüljön újjá az orosz támadások okozta pusztításból - közölték.

Az újjáépítési terv előmozdítására a bizottság egy új pénzügyi eszköz létrehozását is javasolta, amely vissza nem térítendő támogatások és hitelek kombinációjából állna. Igazodna azokhoz a kihívásokhoz, amelyeket Ukrajna újjáépítése és az európai integráció felé vezető úton való támogatása jelent, továbbá olyan egyedi irányítási struktúrával rendelkezne, amely biztosítja Ukrajna teljes körű szerepvállalását - tette hozzá az Európai Bizottság.

Újra megnyitott az amerikai nagykövetség Kijevben

Ismét megkezdte munkáját az Egyesült Államok nagykövetsége szerdán Kijevben, ahonnan az Oroszország által Ukrajna ellen február 24-én indított teljes körű háború miatt evakuálni kellett az amerikai diplomatákat - jelentette be Daniel Langenkamp, a diplomáciai képviselet szóvivője a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva.

"Hivatalosan is újraindítjuk a munkát" - mondta a szóvivő az UNIAN ukrán hírügynökség beszámolója szerint. Elmondása szerint első körben csupán néhány diplomata kezdi meg a tevékenységét Kijevben a külképviselet személyzetéből. A nagykövetség fölé szerdán kitűzték az amerikai zászlót.
Christina Queen ideiglenes ügyvivő nagykövet és néhány amerikai diplomata már május 8-án megérkezett az ukrán fővárosba. A külképviselet akkori sajtóközleményében kiemelték, hogy a nagykövetség visszatérését a nácizmus felett aratott győzelem napjára időzítették.

A Jevropejszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogyAZ AMERIKAI DIPLOMATÁK ÁPRILIS 26-ÁN TÉRTEK VISSZA UKRAJNÁBA,de akkor még a harcoktól megkímélt, biztonságosabb nyugati országrészben lévő Lvivbe. Korábban jelezték, hogy május végéig készülnek visszatérni a fővárosba, de még ezt is attól tették függővé, miként alakul a biztonsági helyzet Kijevben.

Olaszország határozottan támogatja Finnország és Svédország NATO-csatlakozását

Olaszország határozottan támogatja Finnország és Svédország felvételét a NATO-ba, és kész felgyorsítani a belső folyamatokat, hogy a két ország minél előbb beléphessen az észak-atlanti szövetségbe - jelentette ki Mario Draghi olasz kormányfő szerdán Rómában.

"A NATO-csatlakozási kérelem benyújtása világos válasz Ukrajna orosz lerohanására és arra a fenyegetésre, amelyet az az európai béke és a kollektív biztonságunk szempontjából jelent - mondta Draghi újságíróknak, miután Sanna Marin finn kormányfővel tárgyalt az olasz fővárosban.
Finnország és Svédország szerdán nyújtotta be hivatalos felvételi kérelmét a NATO-ba. Törökország - amelynek támogató szavazata elengedhetetlen a kötelezően konszenzussal történő felvételhez - egyelőre elutasítja a két ország belépését. Recep Tayyip Erdogan török elnök egyebek mellett azzal vádolja Finnországot és Svédországot, hogy megtagadja a "terrorszervezetek", így a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) tagjainak kiadatását.

"Egyes kérdéseket még rendezni kell, de meg szeretnénk arról bizonyosodni, hogy minden NATO-tagállam minél előbb ratifikálja a csatlakozásunkat" - hangsúlyozta Sanna Marin a tárgyalás után. A finn kormányfő, aki nem említette a csatlakozást megvétózni kívánó Törökországot, újságírók előtt kijelentette: a tagság gyors ratifikálása lesz a jelenlegi szakaszban a legjobb biztonsági garancia Finnország és Svédország számára.

Joe Biden: Az Egyesült Államok együtt fog működni Finnországgal és Svédországgal

Az Egyesült Államok a NATO-ban együtt fog működni Finnországgal és Svédországgal annak érdekében, hogy éberek maradjanak a közös biztonságot érő fenyegetésekkel szemben - jelentette ki Joe Biden amerikai elnök szerdán közzétett nyilatkozatában.

"Melegen üdvözlöm és határozottan támogatom Finnország és Svédország történelmi jelentkezését a NATO-ba, és már várom, hogy együtt dolgozhassunk az Egyesült Államok Kongresszusával és NATO-szövetségeseinkkel azon, hogy Finnország és Svédország minél hamarabb a történelem legerősebb védelmi szövetségének tagjává váljon" - olvashatóak Biden szavai az elnöki hivatal washingtoni közleményében.
AZ ELNÖK SZERINT A KÉT ÉSZAK-EURÓPAI ORSZÁG "FONTOS DÖNTÉST HOZOTT" A NATO-TAGSÁGGAL KAPCSOLATBAN,hiszen a katonai szervezet "egymilliárd ember biztonságát garantálja Európában és Észak-Amerikában". Nyilatkozatában Biden méltatta az "alapos és inkluzív demokratikus folyamatokat", amelyek megelőzték a döntést mindkét országban.

Nyilatkozatában Biden az Egyesült Államok "régi, rendíthetetlen partnereiként" utalt Finnországra és Svédországra, akik "tovább erősítik a védelmi együttműködést a NATO-szövetségesek között". Az amerikai elnök leszögezte, hogy az új tagokkal együtt "az Egyesült Államok ezentúl is fenntartja jelenlétét a Balti-tenger térségében", és "együtt fog működni Finnországgal és Svédországgal annak érdekében, hogy éberek maradjanak a közös biztonságot érő fenyegetésekkel szemben, és szembenézzenek az agresszióval".

Hangsúlyozta, hogy örömmel fogadja Sauli Niinistö finn államfőt és Magdalena Andersson svéd miniszterelnököt csütörtöki látogatásuk során Washingtonban, ahol "tovább tárgyalhatnak NATO-jelentkezésükről és Európa biztonságáról".

Segítőközpontot hoz létre Budapesten az Ökumenikus Segélyszervezet

Ukrajnai menekülteket segítő központot hoz létre Budapesten az Ökumenikus Segélyszervezet, a június második felében megnyíló intézményben természetbeni adományokkal látják el a rászorulókat, valamint információs, jogi, integrációs és lelki segítséget is nyújtanak.

Az Ökumenikus Segélyszervezet szerdai, az MTI-nek küldött közleményében azt írta, nemzetközi szinten is jelentős ukrajnai humanitárius szerepvállalásuk mellett Magyarországon is fontos résztvevői a menekülteket segítő munkának. Ahhoz, hogy az Ukrajnából Magyarországra érkező bajbajutottakat még hatékonyabban segíthessék, összetett támogatást nyújtó menekültközpontot hoznak létre Budapest belvárosában.

Ismertették: a tervek szerint június második felében megnyíló központ - miközben természetbeni adományokkal (élelmiszerekkel, higiénés eszközökkel, ruhával, gyermekápolási eszközökkel) látja el a rászorulókat, információs, jogi, integrációs és lelki segítséget is nyújt.
A KÖZPONT KIEMELT TEVÉKENYSÉGE A HOSSZÚ TÁVÚ SEGÍTSÉGNYÚJTÁS LESZ AZOKNAK, AKIK MAGYARORSZÁGON TERVEZIK A JÖVŐJÜKET- írták. Hozzátették: az oktatáshoz, az egészségügyi ellátáshoz jutás, a munkavállalás elősegítése, valamint a felnőttképzés mellett a gyermekek gondozásában és a nyelvtanulásban is segítenek majd.

A segélyszervezet munkatársai és önkéntesek külön figyelmet fordítanak a kísérő nélküli kiskorúak, a fogyatékkal élők és az idősek támogatására. A felnőtteknek és a gyermekeknek is szerveznek közösségi, illetve közösségépítő szabadidős és szemléletformáló programokat, hangsúlyt helyezve a tehetséggondozásra és a társadalmi integráció elősegítésére is.

A központ megvalósítását a Magyarországi Tajpej Képviseleti Iroda 1,5 millió dollárral (543 millió forinttal) támogatja.