tóth gabi
Megkérdeztük az embereket, hogyan érinti őket az orosz-ukrán konfliktus.
Bár az orosz-ukrán összecsapások a határainktól távol zajlanak, a magyar emberek egyre inkább tartanak attól, hogy hazánk is belekeveredhet a konfliktusba. Azt pedig már most a bőrükön érzik, hogy milyen gazdasági hatásai vannak a háborúnak: az áremelkedések, az infláció egyre inkább megnehezíti a családok életét.
Összegyűjtöttük az emberek véleményét arról, mit érzékelnek leginkább a háborúból, nézd meg videóinkat!
Ezért döntött úgy a múlt héten a magyar kormány, hogy a háború vámszedőitől elvonja azt az extraprofitot, amit az árdrágítások révén realizáltak. Vagyis mindazoknak a nagy cégeknek, bankoknak és biztosítótársaságoknak, amelyek hasznot kovácsoltak a háború miatt meglódult árakból, most az államkasszába kell befizetniük ennek a pénznek a jelentős részét. Erre két alapot hoztak létre, egyet a rezsicsökkentés védelmére, egy másikat pedig a honvédelem megerősítésére.
A Századvég felmérése szerint a magyarok döntő többsége (79 százalék) támogatja az extraprofit elvonását, ugyanakkor sokan aggódnak amiatt, hogy a multik a lakosságra hárítják majd tovább az ebből keletkező anyagi terheiket. A csütörtöki kormányinfón viszont a gazdaságfejlesztési miniszter kizárta ennek a lehetőségét.
Ez a fajta elvonás nem fog megjelenni áthárított áremelkedések tekintetében a fogyasztóknál
− ígérte Nagy Márton, aki hozzátette, hogy a családokat, a teljes foglalkoztatottságot és a nyugdíjak értékét is megvédik.
A kormányzati intézkedéstől 800 milliárd forint plusz bevételt várnak. Ebből szeretnék megóvni az eddig elért eredményeket, nehogy Magyarországon is többszörösére nőjenek az alapvető élelmiszerárak és a rezsiköltségek, mint az Európai Unió többi részén. A brüsszeli szankciós politika miatt elszállt üzemanyagárak ellen pedig úgy védekeznek, hogy fenntartják a 480 forintos árstopot, de mostantól csak a magyar rendszámú autók tankolhatnak ennyiért. Illetve azoknak az országoknak az állampolgárai, akik szintén alkalmazzák az ársapkát. Ilyen például Szlovénia és Szerbia is.
Körkérdésünkből az is kiderült, hogy a magyarok egyre jobban aggódnak saját biztonságukért is. Az idősebbek éltek már meg háborút, és nem szeretnének újra hasonló helyzetbe kerülni, de a fiatalabbak is tartanak attól, hogy a szomszédban zajló összecsapások átterjedhetnek a határon, és akár egy újabb világháborút okozhatnak. Ezért is határozottan kiálltak a megkérdezettek Orbán Viktor többször hangoztatott álláspontja mellett, hogy Magyarországnak ki kell maradnia ebből a konfliktusból.