tóth gabi
Kemenesi Gábor virológus elmagyarázza, miért kell komolyabb megbetegedésekre számítani.
A közösségi korlátozások hirtelen kivezetésével újra egyre nagyobb teret nyernek a koronavírus járvány közben háttérbe szorult légúti fertőzések. Mi történik most a „kihagyott” vírusokkal? Legújabb posztjában erre, a sokakat foglalkoztató kérdésre válaszol Kemenesi Gábor virológus.
A pandémia előtti időkben a gyakori „náthavírusok” elleni populációs immunitást fenntartották a „megfázásos” szezonok. A világjárvány kezdete után az egyébként rendkívül sokszínű és diverz „náthavírusok”, illetve influenzavírusok visszaszorultak.
A szakember ezt egy Amerikában készült felméréssel szemlélteti.
Hogy mindezekután mi várható a szakember szerint?
A náthavírusok csoportja több víruscsaládot és azok számos képviselőjét foglalja magában. Sajnos itt is igaz, hogy egyelőre nem tudni miként és milyen hatással térnek vissza a megszokott, szezonális, hullámszerű terjedési mintázatukhoz. Mindegyik vírust vagy víruscsoportot külön érdemes kezelni, annyi azonban biztos, hogy több szezonnyi természetes immunizáció kihagyása után, várhatóan komolyabb „megfázásokra” készülhetünk.
– kezdi a magyarázatot a szakember, majd két példát is említ, elsőként a Kemenesi által csak a gyermekosztályok rémálmlént aposztrofált RSV-ről (respiratorikus szinciciális vírus) beszél.
Maga a vírus az akut légúti fertőzések egyik vezető kórokozója 5 év alatti gyermekek és idősek körében. Már tavaly ősszel hallhattuk, hogy komolyabb esetszámokkal tért vissza a korábbi szezonokhoz képest. Az alább szemlézett cikk is ezt valószínűsíti és felhívja a figyelmet, hogy várhatóan a korábbiakhoz képest súlyosabb RSV járványokra kell számítani a következő szezonokban.
– magyarázza. A számok nyelvén mindez azt jelenti, hogy egy átlagos szezon során 100 ezer főre 355 megbetegedés jutott, míg ez a szám 2021-2022-ben 707-re emelkedett.
Majd rátér az influenzavírusokra
„Az influenzavírusok esetében különösen fontosak a nemzetközi utazások. Ez repíti világszerte, mozgatja és terjeszti a különféle influenzavírus törzseket. Ebből a bonyolult terjedési dinamikából végül évről-évre némelyik törzs dominánssá válik, az influenza monitorozó rendszer (ez világszerte folyamatosan méri, mely törzsek vezetik a listát) az adott évi szezonális vakcina komponensét meghatározza. Érdekes módon a világméretű lezárások hatására úgy tűnik, hogy a B/Yamagata influenza törzs kihalt, ugyanis 2020 április óta nem mutatható ki. A többi vírustörzs jól körülhatárolható földrajzi régiókban, lokális gócpontokba szorult.”
Kemenesi végül ismételten felhívta a figyelmet az oltások fontosságára. „Az elmúlt szezonok kihagyásával a populáció általános védelmi szintje lecsökkenhetett. Az említett gócpontokból kiindulva pedig a következő szezon, várhatóan súlyosabb influenzavírus járványaival számolhatunk majd, így a vakcináció különösen fontos lesz.”