tóth gabi
Gyurcsány jelöltje szerint az ukrán háború Magyarország háborúja.
Márki-Zay Péter szerdán Pécsett az 56-os magyar forradalomhoz hasonlította az orosz-ukrán konfliktust. Azt mondta: nem szabad magára hagyni a szomszédos, „testvéri népet", mint ahogy annak idején bennünket magyarokat. Miközben a baloldali jelölt egy hamis történelmi analógiát sulykolt, elhallgatta, hogy Ukrajna több európai országtól is kap fegyverszállítmányokat, Oroszországot pedig az Európai Unió és az Egyesült Államok is szankciókkal sújtja - írja az Origo.
Hamis történelmi párhuzammal érvelt a háború mellett Márki-Zay Péter. Szerdai pécsi kampányzáró rendezvényén:a baloldal miniszterelnök-jelöltje már azt állította, hogy Ukrajna most Magyarország háborúját vívja. Az ukrán-orosz háborút az 1956-os magyar forradalommal vetette össze, ám analógiája erősen sántít. A magyarok akkor a Rákosi-diktatúra ellen léptek fel, de a szabadságharcot a szovjet hadsereg a magyar kommunista vezetőkkel együttműködve vérbe fojtotta.
Márki-Zay abban sem mondott igazat, hogy Ukrajna egyedül küzd, hiszen Volodimir Zelenszkij elnök folyamatosan élvezi az amerikai és európai támogatást. Arról a baloldal miniszterelnök-jelölt szintén hallgatott, hogy a háború kitörése óta Oroszországot kemény szankciókkal sújtja az Európai Unió és az Egyesült Államok, Ukrajna pedig rendszeresen kap fegyverszállítmányt és más segítséget. Az Európai Bizottság február végén jelentette be, hogy 450 millió eurót (mintegy 164 milliárd forint) terveznek fegyverekre költeni Ukrajna számára, és további 50 millió eurót (18 milliárd forint) orvosi és egyéb felszerelésekre. Márki-Zay azzal is a Ukrajna fegyverekkel való támogatása mellett agitált, hogy meg kell védeni a kárpátaljai magyarokat. Álláspontja teljesen szemben áll az Orbán-kormányéval, amely épp a kárpátaljai magyarok védelme érdekében nem szállít fegyvereket Ukrajnába, és nem is engedi át a szállítmányokat Magyarország területén.
Márki-Zay ugyanebben a beszédében más, minden eddigi háborús nyilatkozatánál súlyosabb kijelentést is tett. A baloldal miniszterelnök-jelöltje beszédében 1848-as és 1956-os példán keresztül vezette le, hogy a szabadságért mindig a fiatalság harcolt, akár véráldozat árán is. Szerinte Orbán Viktor ezt elfelejtette. A fiatalok viszont ma is érzik, ahogy Márki-Zay fogalmazott: „igen, a fiataloknak a vér fontosabb, mint az olaj. Nagyon szomorú, hogy vannak, akik megöregedve ezt elfelejtik".
Gyurcsány Ferenc jelöltje ezzel megint kiállt a háború támogatása mellett, ahogy azt több mint egy hónapja a teljes baloldal teszi. A baloldali miniszterelnök-jelölt megint a külföldnek akart megfelelni. Szinte szó szerint idézte a háborúpárti cseh védelmi minisztert, aki azzal a kijelentésével mondta le a budapesti V4-találkozót, hogy: „Mindig támogattam a V4-et, és nagyon sajnálom, hogy az olcsó orosz olaj most fontosabb a magyar politikusoknak, mint az ukrán vér".
Márki-Zay erre a mondatra utalva folytatta azt a baloldali háborús uszítást, amelyet még jóval az ukrajnai orosz invázió megkezdése előtt indított el. Gyurcsány Ferenc jelöltje február 13-án a baloldali aktivista, Gulyás Márton internetes műsorában arra a kérdésre, hogy ha kirobban a konfliktus, miniszterelnökként biztosítana-e katonai segítséget, azt felelte: „Hát hogyha a NATO úgy dönt, akkor akár katonait is".
Ebből a nyilatkozatból teljesen világossá vált már 10 nappal az ukrajnai háború kirobbanása előtt, hogy a baloldal célja belesodorni hazánkat a konfliktusba.
Aztán az ATV Egyenes beszéd című műsorában, február 22-én ráerősített a háborúpárti álláspontjára, amikor kijelentette: „Tehát, hogyha a NATO úgy dönt, hogy akár fegyverekkel is támogatja Ukrajnát, akkor természetesen ezt mi is támogatni fogjuk."
Márki-Zay később olyan abszurd kijelentésekre ragadtatta magát, mint például a február 27-én közzétett szokásos heti Facebook-vidójában, ahol azt állította: Orbán Viktor egy személyben felelős azért, hogy Ukrajnában háború van és emberek halnak meg.
Egy nappal később azt hazudta közösségi oldalán, hogy „Orbán Viktor letagadja a magyar katonai részvételt, miközben áldozatot és kockázatvállalást kér a magyar katonáktól. Mindezt egy olyan célért, egy olyan idegen hatalom érdekében, amit nemzete és szövetségesei elárulásával, propagandával, kémbankkal és számos más módon is támogat". A hazugságot azonnal cáfolta a kormány, Kovács Zoltán, nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár úgy reagált: Fake news, hogy magyar katonai repülő szállítana fegyvereket Ukrajnába. Magyar személyzettel, magyar területről, magyar területen keresztül, magyar repülőgép nem szállított fegyvereket Ukrajnába - hangsúlyozta az államtitkár. Hozzátette: egy, a NATO keretei közötti, többnemzeti együttműködés keretében három magyar felségjelű gép lát el ezzel kapcsolatos feladatokat.
A baloldal kormányfőjelöltje mellett Gyurcsány Ferenc is kivette a részét a háborús uszításból. Szintén február végén, a közösségi oldalán támadta a kormányt, amiért nem küld fegyvereket Ukrajnának. Szerinte Orbán Viktor félreértette a helyzetet, amikor azzal indokolta a fegyverszállítások lehetetlenségét, hogy "azokkal a fegyverekkel esetleg magyar emberekre is lőnek majd, hiszen Kárpátalján magyarok is élnek." A kormányfő természetesen arra utalt, hogy nem ritka eset, amikor az ellenséges hadsereg fegyvert zsákmányol, és mivel az ukrán hadseregben szolgálnak kárpátaljai magyarok is, ezeket a fegyvereket ellenük is fordíthatják. Ezen kívül konkrét veszélyt jelentene a fegyverszállítmány Kárpátalján, hiszen ezeket megsemmisítendő célpontnak tekintik az oroszok.
Gyurcsány legotrombább megnyilvánulása az a pénteki Facebook bejegyzés volt, amiben kikelt magából Orbán Viktor ellen, aki visszautasította Zelenszkij ukrán elnök provokatív követeléseit. „Pocsék ember leszel, vagy meghalsz. Melyiket választanátok? Orbán ezt a választást hagyja a hazának, neked. Elfordítjuk fejünket ezrek, milliók halálától, meggyalázásától, mert ha nem, ha segítünk, akkor magunkra vonzzuk a sátán bosszúját és mi magunk fogunk halni – állítja. Orbán szerint életünk ára a bűnbeesés. Az élethez sz...r alakká kell válnunk – mondja. Meg se próbál más utat ajánlani a nemzetnek" – írta posztjában Gyurcsány.
Gyurcsány volt honvédelmi minisztere is kitett magáért a háborús hangulatkeltésben. Juhász Ferenc két nappal a háború kitörése előtt kérte számon a kormányon, hogy miért nem ad magyar lőszert Ukrajnának az orosz katonák lelövésére.
A Demokratikus Koalíció EP-képviselője, Rónai Sándor az ATV-ben fogalmazott úgy a magyar katonai segítség elmaradása miatt: „Nagyon sajnálom a magyar kormány bejelentését, miszerint mi nem segítünk száz százalékig, hiszen más uniós tagállamok például fegyverek szállításával segítenek." Hozzátette: szerinte ezzel nem veszélyeztetnék a kárpátaljai magyarságot.
A Momentum politikusai az ukrajnai háborús konfliktus kezdetétől követelik, hogy Magyarország küldjön fegyvereket és akár katonákat is a frontvonalba. A háborús hangulatkeltésben élen járt Cseh Katalin európai parlamenti képviselő, aki március elsején az alábbiakat mondta a közösségi oldalán megjelent videóban. „Február elsején írt Fekete-Győr András egy publicisztikát arról, hogy lehet, hogy ez nem lenne egy rossz gondolat, hogy a háborút amúgy fegyverekkel vívják és hát mostanra Orbán Viktor annyira egyedül maradt ennek az ellenzésével, hogy szerintem nagyjából így az egész Európai Unióból hát alig van olyan ország, aki ezt mondja és a régióból biztos nincs. Szóval, hogy az egyértelmű, hogy a NATO-nak segítenie kell Ukrajnának avval, hogy megkapják azokat a fegyvereket, amivel meg tudják vívni ezt a háborút."
A Momentum EP-képviselője ezzel egyértelművé tette, hogy szerinte Magyarországnak is fegyvereket kellene szállítani Ukrajnába.
Fekete-Győr András volt pártelnök is harcias hangot ütött meg egy február elsején megjelent publicisztikájában a Magyar Hang nevű portálon. Akkor úgy fogalmazott a bukott pártelnök, hogy egy felelős magyar kormánynak a háború megelőzésén kellene dolgoznia. „Elrettentéspolitikára van szükség. A NATO- és EU-s szövetségeseinkkel közösen olyan lépéseket helyezhetünk kilátásba, amelyek jelentős mértékben növelnék Moszkva számára a költségeket, ha egy offenzíva megindítása mellett döntenének. Először is – szövetségeseinkhez hasonlóan – fegyvereket és humanitárius segítséget kell felajánlani az ukrán kormány számára, hogy ezzel is hozzájáruljunk a kárpátaljai magyar kisebbségek védelméhez" – írta a Momentum politikusa.
Berg Dániel katonai felszerelések küldését sürgette Ukrajnába, és azt követeli, hogy Magyarországon haladjanak át a hadiszállítmányok. A Momentumnak a liberális európai parlamenti pártcsaládja adta meg a jelzést az uszításra február végén, amikor az ALDE tagpártjainak a vezetői elfogadtak egy erősen militarista hangvételű nyilatkozatot. A kommüniké egyes pontjait – köztük a keményebb szankciók és a katonai segítségnyújtás követelését – Berg Dániel többször is közzétette a Facebook-oldalán. Emellett azt hangoztatta, hogy az ALDE – amelynek ő tölti be az alelnöki tisztségét – „mindent meg fog tenni Vlagyimir Putyin orosz elnök háborús bűnösként felelőssé tételéért Hágában."
A Jobbik sem maradt ki a háborús hangulatkeltésből. Alelnökük és egyben képviselő-jelöltjük Potocskáné Kőrösi Anita március elején Ádándon egy lakossági fórumon arról beszélt, hogy magyar katonákat küldene a frontra. A baloldal országgyűlési képviselő-jelöltje a következő fejtegetésbe bocsátkozott: „Hogyha van egy háború, amiben a NATO részt vesz, akkor ott természetesen neki mennie kell és harcolnia kell, de nem a civil embereket küldjük (...) " hát nekem is van most, mert ugye van a férjem, aki hadköteles lenne, meg a két fiam is már hadköteles lenne. Hát nyilván nem akarom én sem, hogy a gyerekeimet és a férjemet elvigyék (...). Aki meg elment katonának, az azért ment oda, hogyha a NATO hadba küldi, akkor ő fölüljön a repülőre és elmenjen a háborúba. Mert ő ezért kapja a fizetését. Ő ezt a szakmát, ezt a hivatást választotta."
Fegyvereket és magyar katonákat is küldene az ukrajnai háborúba Kendernay János, az LMP korábbi társelnöke. A tavalyi baloldali előválasztáson sikertelen politikus egy február 27-i Facebook-bejegyzéséhez írt kommentre reagálva úgy fogalmazott: „MZP azt állította és állítja helyesen, hogy amennyiben a NATO közösen úgy dönt, akkor megy katona és fegyver is (...) „És nem egy-két nyugati állam (szállít – a szerk.) már fegyvereket is Ukrajnába. Nagyon nem csodálkoznék azon, ha Magyarország is hasonlóan cselekedne."
Iványi Gábor lelkész - akinek a neve korábban a baloldali összefogás köztársasági elnök-jelöltjeként is felvetődött – a március 15-i baloldali rendezvényen szégyennek minősítette, hogy a kormány nem küld fegyvereket Ukrajnának.
Az eddigi legnyilvánvalóbb háborúpárti nyilatkozatok egyértelműen igazolják, hogy ha a baloldalon múlna, veszélybe sodorná Magyarországot a felelőtlen, háborúpárti politikájával.