kulcsár edina
Tízből hat ember tervezi, hogy az elkövetkező években hőszivattyúra vált.
Az ukrajnai háború következtében kitört európai energiaválság miatt idehaza is megugrott azoknak a száma, akik leváltanák a gázt. Jelenleg a magyar háztartások több mint fele használ gázkazánt, a fűtési rendszerek népszerűségi versenyében ezt a fatüzelés, a hőszivattyú, az elektromos fűtés és a klíma követi. Ám úgy tűnik, már nem sokáig.
A Wagner Solar és a Panasonic közös felmérése szerint a magyarok több mint fele tervezi, hogy az elkövetkező években hőszivattyúra vált. A kérdőívet kitöltő közel 1700 résztvevő közül 931-en nyilatkoztak így. Megkérdeztünk egy szakértőt, hogy ez mivel magyarázható.
A vállalati szférában már olyan gázárakkal szembesülnek a cégek, amire korábban még soha nem volt példa. Lakossági ügyfeleknél ez a kormány által fenntartott rezsicsökkentés miatt egyáltalán nem érezhető, de sokan, felkészülve az esetleges rosszabb időkre, már most is keresik az alternatív megoldásokat, legyen az egy napelemes rendszer vagy egy hőszivattyú
– magyarázta Beleznai Nándor.
A szakember ugyanakkor rámutatott, hogy a legolcsóbb energia az, amit nem használnak fel. Éppen ezért az első és legfontosabb teendő, amit elvégezhetünk: az ingatlan hőtechnikai helyreállítása. Példaként említette, hogy úgy is megtakaríthatunk pénzt, ha a ház szerkezetén változtatunk, kezdve a mennyezet, a padlástér hőszigetelésétől egészen a nyílászárók cseréjéig.
Beleznai szerint az emelkedő energiaárak sokaknak adnak lendületet ahhoz, hogy új rendszerre váltsanak. A régi gázkazán esetében ez kezdésként lehet egy kondenzációs gázkazán, amely kevesebb gázt fogyaszt, és jó alternatíva szokott lenni. Ezt követi a magasabb bekerülési költségű hőszivattyú, ebben az esetben viszont oda kell figyelni arra, hogy az villamos energiát fogyaszt, amit biztosítani kell, éppen ezért a méretezés rendkívül fontos hálózati oldalról és az épületen belül is ahhoz, hogy a telepítés hatásos és működőképes legyen.
Kifejtette, hogy az elmúlt két évtizedben jelentősen átalakult a piac. 2004-ben a hőszivattyúk elterjedése gyakorlatilag nulla volt, az üzletág még csak akkor indult Magyarországon. A kutatás szerint ugyanakkor mára a válaszadók 70 százaléka tartja elképzelhetőnek, hogy a hőszivattyú lesz a legelterjedtebb fűtési rendszer itthon.
Ahhoz képest, hogyan álltunk két évtizeddel ezelőtt a témában, ez egy hatalmas eredmény. Egyre energia-tudatosabbá válnak az emberek, több információ birtokában állnak a különböző lehetőségeket illetően
– értékelte az eredményeket Beleznai Nándor.
Érdekességként jegyezte meg, hogy arra a kérdésre, mennyire tartja a válaszadó megbízhatónak a hőszivattyús rendszereket, 80 százalékában pozitív visszajelzések érkeztek, a maradék 20 százalék pedig azért nem tudott nyilatkozni erről, mert nem ismeri a rendszert. Ez is azt mutatja, hogy aki hallott már róla, jó véleménnyel van a technológiáról.
A szakértő szerint az állami támogatások nagyban hozzájárultak az alternatív rendszerek népszerűségének növeléséhez, hiszen az otthonfelújítási program keretein belül igényelhető összeg is felhasználható egyebek között hőszivattyús rendszer telepítéséhez. Ráadásul ebbe az irányba tereli az embereket, hogy hamarosan csak nulla energiaigényű épületekre adható ki használatba vételi engedély.
Aki ebben a technológiában gondolkodik, annak azt kell eldöntenie, vállalja-e a jelentősebb beruházást annak érdekében, hogy később gyakorlatilag nullára csökkenthesse a rezsiköltségét
− mondta Beleznai Nándor a hőszivattyús rendszerekről.