Ukrajnai háború: Zelenszkij harckocsikat követel, Bulgária ki akar maradni

Ismételten nehézfegyvereket követelt a nyugati országok készleteiből Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a szombat esti videóüzenetében.

Korábban több ország is ígért légvédelmi és páncéltörő rakétákat, valamint könnyűfegyvereket Ukrajnának, a felvételen láthatólag ingerült Zelenszkij azonban kijelentette, hogy országának harckocsikra, harci repülőkre és hajók elleni fegyverrendszerekre van szüksége.

"Mindez megvan a partnereinknek, és csak ott porosodik. Mindez nem csak Ukrajna, de Európa szabadságát szolgálhatná" - mondta az ukrán elnök.

Megismételte, hogy Ukrajnának mindössze a NATO harci repülőgépeinek és harckocsijainak 1 százalékára lenne szüksége, és ennél többet nem is kérne.

Már 31 napja várunk. Ki vezeti az euroatlanti közösséget? Még mindig Moszkva a megfélemlítés miatt?

 - kérdezte.
Zelenszkij újfent azt állította, hogy Oroszország Európa felé fog terjeszkedni Ukrajna elestével. Mindazonáltal a NATO nem támogatja egy repüléstilalmi övezet létrehozását Ukrajna felett a konfliktus kiszélesedésétől tartva.

Az ukrán elnök egyébként a nap folyamán lengyel hivatali partnerével, Andrzej Dudával is beszélt, szintén nehézfegyverzetet kérve országa számára.

"Ha Ukrajna partnerei nem segítenek harckocsikkal és repülőgépekkel, és ez a lehetőségük megvan, akkor nagy a kockázata annak, hogy az orosz hadsereg nemcsak rakétaveszélyt, hanem közvetlen, általános katonai fenyegetést is jelent majd szomszédaink - Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, Románia, illetve a balti államok - területére" - mondta.

Zelenszkij sajnálkozását fejezte ki, hogy elhúzódik a lengyel harci repülőgépek lehetséges átadásával kapcsolatos döntés.

"A késedelem ára ukránok ezreinek élete, akiket a békés ukrán városokra mért légi- és rakétacsapások során vesztünk el" - tette hozzá.

Washington ugyanakkor eredetileg elzárkózott a felvetéstől attól tartva, hogy a lengyel MiG-29-es típusú vadászrepülőgépek átadása Ukrajnának akár katonai eszkalálódáshoz vezethetne a NATO és Oroszország között.

Zelenszkij mindemellett az Ukrajinska Pravda hírportálnak nyilatkozva azzal vádolta meg a moszkvai vezetést, hogy a civil lakosság ellen elkövetett támadásaival mindent elkövet Ukrajna örök "oroszmentesítésére". 

"Oroszország mindent elkövet, hogy államterületünkön oroszmentesítést hajtson végre országunk keleti felében, ott, ahol az orosz mindig is részét képezte a mindennapoknak az ukrán mellett, és ahol éppen romokká változtatják békés városainkat" - hangoztatta Zelenszkij, mondván: ez újabb megnyilvánulása Moszkva "öngyilkos politikájának".

Irina Venediktova ukrán főügyész szombaton Facebook-oldalán arról számolt be, hogy a harccselekmények február 24-i kitörése óta tizenkét újságíró vesztette életét Ukrajnában, és tízen megsebesültek, többen közülük súlyosan. 

"Halálos vége lehet Putyin agressziójáról az igazat tudósítani - a háborúban már tizenkét újságíró halt meg" - írta. 

Szerinte eddig legalább 56 sajtómunkást ért támadás, köztük tizenöten külföldiek, a többi között brit, dán, cseh, amerikai, svájci és egyesült arab emírségekbeli állampolgárok. Hozzátette, hogy a halottak között egy orosz, egy ír és egy amerikai újságíró is van. A főügyész közlését nem lehetett független forrásból ellenőrizni.

Mindeközben Rumen Radev bolgár elnök szombaton kijelentette: nem fogja engedni, hogy Bulgáriát belerángassák az ukrajnai fegyveres konfliktusba.

"Államfőként nem fogom engedni, hogy Bulgáriát bevonják ebbe a konfliktusba" - válaszolt Radev egy azt firtató újságírói kérdésre, hogy Magyarországhoz hasonlóan Bulgária is úgy döntött, hogy nem szállít fegyvereket Ukrajnának.

Radev hangsúlyozta: azért választották meg őt, hogy megóvja a bolgárok biztonságát és a békét Bulgáriában.

"A háború árát az átlagpolgárok fizetik meg, nem pedig a televíziós propagandisták. Engem a bolgár állampolgárok ügye foglalkoztat" - tette hozzá a tavaly novemberben újraválasztott államfő.

Hírügynökségek felidézték, hogy Kiril Petkov bolgár miniszterelnök Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter múlt heti látogatását követően tartott sajtótájékoztatóján közölte: nem tárgyaltak Kijevnek szánt katonai segítségről. A szófiai vezetés mindemellett humanitárius támogatást nyújt Ukrajnának.

Vadim Bojcsenko polgármester vasárnapra virradóra kijelentette: Az orosz csapatok le akarják törölni Mariupolt a Föld színéről.

Az UNIAN ukrán hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy a város védői hősiesen ellenállást tanúsítanak. Mindemellett vasárnapra virradóra is súlyos harcokról számolt be.

Bojcsenko azzal vádolta a várost ostromló orosz hadsereget, hogy kíméletlenül bánik a civilekkel, közöttük az oroszajkú helyi lakosokkal is. 

"Nem kaptak megbízást senkinek a megóvására. Feladatuk egyszerűen abban áll, hogy a várost lakosaival együtt letöröljék a Föld színéről" - fogalmazott a polgármester, népirtásnak nevezve a történést, mondván, "nincs rá jobb szó".

Mariupol felett még mindig az ukrán zászló lobog, és továbbra is ukrán város marad - húzta alá. Ugyanakkor elismerte, hogy a város egyes kerületei már orosz alakulatok kezére kerültek. 

"A várost körbefogták, és az ostromgyűrű egyre szorosabb" - mondta.

Bojcsenko nem kívánt a város jövőjéről vagy ukrán csapatok általi esetleges felszabadításáról nyilatkozni. 

"Biztos még az ukrán vezérkar sem tudna erre a kérdésre válaszolni. Úgy vélem, türelmesnek és kitartónak kell lennünk, idővel minden kiderül" - tette hozzá.

A legutóbbi adatok szerint Mariupolban 2187 civil vesztette életét. 

"Elmondhatom, hogy a szám időközben jóval magasabb lett" - fogalmazott a polgármester, bár pontos információkat erről nem említett.

Mariupol mintegy 540 ezres lakosságának több mint felét evakuálták már.