Még a fogadóirodánál is nőttek a Fidesz esélyei a 2022-es választáson

 A 2022-es magyarországi országgyűlési választás tétje

– Ezt mutatják a választás szorzói az online fogadóirodában

– A Fidesz választási esélyei a 2022-es közvélemény-kutatások szerint

– Így néz ki a pártok támogatottsága az ellenzéki felmérésekben 

– A választás mellett népszavazást is tartanak

– Gyermekeink védelméről dönthetünk

Fontos döntés előtt áll az ország: április 3-án kerül sor a 2022-es magyarországi országgyűlési választásra. A koronavírus ötödik hullámának leszálló ágában és az orosz-ukrán háború árnyékában Magyarország jövője a tét. Két, szinte teljesen ellentétes, ám nagyon is jól ismert program ütközik meg. Vajon a négy alkalommal is bizalmat élvező, az utóbbi 12 évben komoly eredményeket elért Fidesz-KDNP, Orbán Viktor miniszterelnökkel az élen vezetheti tovább Magyarországot vagy visszatér sokak rémálma, az ellenzéki Márki-Zay Pétert trójai falóként „használó” Gyurcsány Ferenc?

Mit hoz a jövő? A 2022-es magyarországi országgyűlési választás tétje

A mérleg egyik serpenyőjében egy politikus, aki hazudott reggel, éjjel meg este, adócsökkentések országáról beszélt, miközben soha nem látott mértékű sarcokat vetett ki a magyarokra, s miután kiszivárgott a botrányos őszödi beszéd, lemondás helyett vérbe fojtotta az általa felbőszített tömeget. Ki ne emlékezne a balliberális Medgyessy–Gyurcsány–Bajnai-korszak Magyarországot kiárusító, eladósító döntéseire, arra, hogy 190 nagy állami céget privatizáltak a nemzeti vagyonból és 2010-re az államcsőd szélére kormányozták az országot?!

Ebből a vesztes helyzetből fordított Orbán Viktor, aki, miután bizalmat kapott, nem csak az államcsődtől mentette meg sikeresen az országot, de az elmúlt 12 év alatt látványos eredményeket ért el. Rezsicsökkentés, 13. havi nyugdíj, soha nem látott mértékű családtámogatás. A Fidesz-KDNP kormányázása idején tizenegy év alatt közel egymillió új munkahely jött létre, a munkanélküliségi ráta négy százalék alá csökkent, az egészségügyi reform pedig a kórházak mellett az egészségügyi dolgozók bérét is rendezte és sikeresen felszámolta a hálapénzt. S ott van még a Magyar Falu Program, a gyermekvédelmi program, az otthonteremtési program, a fiatalok önálló életkezdését támogató program, a magyarok maximális támogatása a koronavírussal szembeni küzdelem során, illetve a béke választása a szomszédban zajló ukrán háború idején. A jövő most dől el, acél Magyarország sorsa.

Ezt mutatják a választás szorzói az online fogadóirodában

Meglepőnek tűnhet, de a különböző sportesemények mellett a 2022. április 3-ai országgyűlési választás győztesére is lehet fogadni Európa egyik legnagyobb online fogadóirodájában, az Unibetnél.

Év elején nyílt meg a fogadás lehetősége és bizony érdemes egy pillantást vetni a szorzókra, melyek jól érzékeltetik az esélyeket! Miközben január közepén azt láttuk, hogy Márki-Zay Péter győzelme esetén háromszoros pénzt fizet a fogadóiroda, addig Orbán Viktor újbóli megválasztásánál a feltett összeg 1,25-szörösét kapja meg a fogadó. Vagyis jól látszik, mennyivel nagyobb esélyt jósoltak a jelenlegi miniszterelnök győzelmének. A helyzet azóta változott: még a fogadóirodában is nőttek a Fidesz esélyei a 2022-es választáson. Március második hetében ugyanis Márki-Zay győzelmének esélye tovább csökkent, már négyszeres pénzt fizetnek, ha ő lesz Magyarország következő miniszterelnöke, Orbán esetében pedig 1,25 helyett már csak 1,2 a szorzó…

Ezt mondják a 2022-es közvélemény-kutatások a Fidesz választási esélyeiről

Hiába nyerte meg a magyarországi ellenzéki előválasztást Márki-Zay Péter, ellenzéki miniszterelnök-jelöltként elhangzott szavai, a kormány megfontolt, a magyarokat támogató döntéseivel mindenáron szembe menő kijelentései miatt mélyponra zuhant Márki-Zay népszerűsége. Ez derült ki a Századvég március eleji friss kutatásából. A magyarok több mint kétharmada elutasítja a baloldal kormányfőjelöltjét. Februárról márciusra 62-ről 68 százalékra nőtt a Márki-Zay Péterről negatív véleményt megfogalmazók aránya, míg a politikust kedvelők tábora 33-ról 29 százalékra csökkent az említett időszakban. Mi több: az ellenzéki összefogás szavazóinak 16 százaléka, illetve a magukra baloldaliként tekintő megkérdezettek 26 százaléka sem kedveli a balliberális miniszterelnök-jelöltet.

Így néz ki a pártok támogatottsága az ellenzéki felmérésekben

A baloldali Alapjogokért Központ február eleji adatai szerint az aktív népesség 58 százaléka szavazna Orbán Viktorra, míg Márki-Zay Péter a voksok 24 százalékát szerezné csak meg. A szintén baloldali Závecz Research ugyancsak a kormánypárt győzelmét hozta ki: náluk a biztos pártválasztók 49 százalék szavazna a Fidesz-KDNP-re és 46 százalék az Egységben Magyarországért ellenzéki koalícióra.

Bár a Mediánnál is mások a számok, a lényeg ott sem változik: náluk is a jelenlegi kormánypárt marad hatalmon. Adataik szerint a szavazókorú népességen belül 39-32, a választani tudok körében 50-40, a választani tudó, biztos szavazók között 49-43 százalék a kormánypártok és az ellenzék támogatóinak aránya.

A választás mellett népszavazást is tartanak

Orbán Viktor miniszterelnök júliusban jelentette be, hogy a kormány gyermekvédelmi népszavazást kezdeményez.

„Brüsszel megtámadta Magyarországot a gyermekvédelmi törvény miatt” – mondta akkor a miniszterelnök.

Brüsszel sérelmezi azt, hogy nálunk nem lehet az, ami Nyugat-Európában állandósult. Az LMBTQ-aktivisták bejárnak az iskolákba, óvodákba, nálunk is ezt akarják. Brüsszel visszaél a hatalmával. A gyermekeink jövője a tét

– mondta Orbán Viktor.

Az Országgyűlés még 2021. november 30-án rendelte el a kormány által a gyermekvédelmi törvény elfogadása után kezdeményezett népszavazást. Fontos megjegyezni, hogy az erről szóló határozat szavazásán a baloldali frakciók nem szavaztak.

Áder János köztársasági elnök április 3-ára – a parlamenti választás napjára – írta ki a gyermekvédelmi népszavazást. 

Az Alkotmánybíróság jóváhagyta a gyermekvédelmi népszavazás kérdéseit, elutasította az ezzel kapcsolatos panaszokat. Mindezek alapján hazánk az első olyan európai állam, ahol az embereket megkérdezik arról, mit gondolnak a genderideológiához kapcsolódó kérdésekről. Így nem fordulhat elő például az Magyarországon – mint Skóciában –, hogy a szülők engedélye nélkül tartsanak LMBTQ-kurzusokat a nemváltoztatásról 8 éves gyerekeknek.

Gyermekeink védelméről dönthetünk

Az alábbi kérdésekben lesz népszavazás:

– Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak?

– Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?

– Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozások nélkül mutassanak be?

– Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg?

„A kormány teljes erővel kampányolni fog amellett, hogy minél többen menjenek el és minél többen mondjanak nemet ezekre a kérdésekre” – közölte Rogán Antal. Hozzátette: a gyerekeinket meg kell védeni, és látható, hogy Nyugat-Európa jelentős részén egyre jobban terjed az az LMBTQ-lobbi, amely a gyerekeket célozza. A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter kiemelte: a kormány nem kíván beleszólni senki életébe, mindenki maga dönt szexuális identitásáról 18 éves kora felett, de a gyerekekre irányuló LMBTQ-propagandát a leghatározottabban visszautasítja.

Áder János köztársasági elnök a legkorábbi időpontot, április 3-át jelölte ki a 2022-es magyarországi országgyűlési választás dátumának. A választásra Magyarország alaptörvénye szerint az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik év április vagy május havában kerül sor. A konkrét időpontot a köztársasági elnök tűzi ki, legalább 72 nappal a voksolás megrendezése előtt. A szavazás napja nem eshet nemzeti ünnepre vagy munkaszüneti napra (pl. május 1-re), illetve azok előtti vagy azok utáni napokra sem, nem lehet húsvétvasárnap és pünkösdvasárnap. A magyar választásokat vasárnapi napokon kell tartani – írja a Wikipédia.

Egy hónappal az országgyűlési választások előtt mélypontra került a baloldal kormányfőjelöltjének népszerűsége, a megkérdezettek 68 százaléka kedvezőtlen véleményen van Márki-Zay Péterről – derül ki a Századvég legfrissebb közvélemény-kutatásából. A felmérés a politikai szempontból aktív magyarok körében megvizsgálta a baloldali pártok miniszterelnök-jelöltje választói megítélésének alakulását.

A magyarok több mint kétharmada elutasítja a baloldal kormányfőjelöltjét

A kutatás alapján megállapítható, hogy

februárról márciusra 62-ről 68 százalékra nőtt a Márki-Zay Péterről negatív véleményt megfogalmazók aránya,

míg a politikust kedvelők tábora 33-ról 29 százalékra csökkent az említett időszakban. Fontos hangsúlyozni, hogy Márki-Zay népszerűsége folyamatosan zuhan, amióta a baloldali erők miniszterelnök-jelöltjévé vált: 2021 októberéhez viszonyítva a Márki-Zay Pétert elutasítók aránya összesen 21 százalékponttal 47-ről 68 százalékra nőtt.
 

Márki-Zay politikája a baloldali szavazók körében is megosztó

Könnyen belátható, hogy egy-egy politikai közösségen belül nélkülözhetetlen, hogy a kormányfőjelölt integratív személyiség legyen, aki a választási felkészülés folyamatában képes egységbe kovácsolni a megszólítani kívánt tábort. Ehhez képest Márki-Zay Péter személye és politikája az ellenzéki összefogás szimpatizánsai, illetve a – politikai önbesorolás tekintetében – magukat baloldalinak vallók körében is megosztó. Kijelenthető ugyanis, hogy

az ellenzéki összefogás szavazóinak 16 százaléka, illetve a magukra baloldaliként tekintő megkérdezettek 26 százaléka sem kedveli a balliberális miniszterelnök-jelöltet.

Egyre kevesebb budapesti kedveli Márki-Zay Pétert

Az önbesorolásuk szerint középen állók többsége (54 százaléka) szintén negatívan vélekedik Márki-Zay Péterről,

ezzel szemben 40 százalékuk kedvező véleményt fogalmazott meg a politikusról. Fontos kiemelni, hogy a pártszimpátiájukban bizonytalan, de politikai szempontból aktív bázist sem sikerült Márki-Zaynak hatékonyan megszólítania:

a bizonytalan szavazók mindössze 12 százaléka kedveli a baloldali listavezetőt, ezzel szemben közel háromnegyedük (73 százalékuk) kedvezőtlen véleményen van róla.

Érdekesség, hogy az elmúlt időszakban a balliberális kormányfőjelölt népszerűségének zuhanása Budapesten is folytatódott. Míg 2022 januárjában a fővárosi válaszadók 52 százaléka elutasította, 42 százaléka pedig kedvelte Márki-Zay Pétert, addig

a legújabb közvélemény-kutatási adatok tanúsága szerint a budapestiek 61 százaléka negatívan, 37 százaléka pozitívan nyilatkozott Márki-Zayról.

Másképpen fogalmazva a januári adatokhoz viszonyítva 9 százalékponttal nőtt a hódmezővásárhelyi polgármesterről negatív véleményt megfogalmazó fővárosiak aránya.