Márki-Zay duplán sarcolná meg a nyugdíjasokat

Nagyon nem szereti a baloldal miniszterelnök-jelöltje a nyugdíjasokat. Az a tévképzet élhet benne, hogy az idősek többsége viszonylag jól él, ezért fölösleges dolog a 13. havi nyugdíj visszavezetése. A jelek szerint azt sem bánná, ha a rezsicsökkentés eltörlése miatt súlyos tízezrekkel kellene havonta többet fizetniük – írja a Ripost7.

Volt, amikor felelőtlen lépésnek, máskor veszélyesnek nevezte a 13. havi nyugdíj vissza­adását Márki-Zay Péter, a Gyurcsány Ferenc vezette baloldal miniszterelnök-jelöltje. A 13. havi nyugdíjat 2009-ben vette el Gyurcsány egyetértésével a Bajnai-kormány, kiváltva ezzel utólag is Márki-Zay elismerését, aki azt mondta: „Közgazdászként teljesen helyénvalónak tartottam azokat az intézkedéseket, amelyeket a Bajnai-kormány bevezetett, hiszen azokat mindenképpen végre kellett hajtani”. Arról is beszélt, hogy a 2009 és 2010 közötti durva megszorítások periódusa sok szempontból a legeredményesebb időszak volt Magyarországon. Hasonlóan „eredményes program” várható a baloldaltól, ha a 2022-es választásokon hatalomra jutnának. Márki-Zay nem kertel: a 13. havi nyugdíj eltörlése, a rezsicsökkentés megszüntetése számára evidencia.

Osztogatás helyett fosztogatás

Ez pedig fosztogatással felérő megszorítást jelentene a legtöbb nyugdíjas számára. Ugyanis egyhavi nyugdíjjal kevesebből kellene kigazdálkodniuk a rezsidíj megszüntetése miatt jelentkező drasztikusan növekvő áram- és gázszámlát is.

Azt minden érintett tudja, hogy mennyi pénze érkezik majd pluszban februárban, egy átlagnyugdíjas esetében ez 150-160 ezer forint. Az érintettek köre pedig igencsak népes, hiszen mintegy 2,5 millió ember kap nyugdíjat vagy részesül nyugdíjszerű ellátásban.

Márki-Zay Péter és a baloldal azt tervezi, hogy a lakossági gáz- és áram­árakat a piaci árakhoz igazítanák. De a piaci árakon alapuló rezsi azonnal 64 ezer forint többletköltséget okozott volna már novemberben egy átlagos magyar háztartásnak. Egy év alatt pedig mintegy 760 ezer forintot.

A Századvég elemzése szerint egy egyedül élő ember esetében a jelenlegi, 16 ezer forintos rezsiszámla 45 ezer forinttal, összesen 61 ezer forintra emelkedett volna. Egy év alatt ez az összeg már 540 ezer forintra rúgna. Az idős nyugdíjasok jelentős része pedig egyedül él. Vagyis számukra anyagi katasztrófával érne fel a rezsicsökkentés megszüntetése, hiszen a rezsi díjának 540 ezer forintos emelkedéséhez hozzáadódna a 13. havi, 160 ezer forintra tehető nyugdíj elvesztése is, ezek együtt adnák ki a 700 ezer forintos mínuszt akkor, ha a baloldal megvalósíthatná elképzeléseit.

Még annyit: a rezsivédelem nélkül egy négyfős család havi 80 ezer forinttal, egy nyolcfős család pedig 110 ezer forinttal fizetett volna többet novemberben. Utóbbiak esetében ez azt jelentené, hogy a rezsiköltségek aránya a teljes kiadásban 13 százalékról 50 százalékra növekedett volna, azaz egy többgenerációs nagycsalád kiadásainak felét kénytelen lett volna az energiaszámlái befizetésére fordítani.

A tavalyinál is több pénzt kapnak idén a nyugdíjasok

Miközben Márki-Zay az eddigi rezsicsökkentés és a 13. havi nyugdíj megszüntetésén agyal, az idei költségvetésből az látszik, hogy egy átlagos, tavaly még 150 ezer forint körüli nyugdíjat kapó jogosult mindent egybevéve a Világgazdaság számítása szerint akár 277 500 forintnyi pluszpénzt is kaphat, ez havi szinten 23 ezer forintos többlet az egy évvel ezelőttihez képest.

A nyugdíjasok nagyjából 13 százalékos inflációig, illetve pénzromlásig védve vannak, azaz annyi pluszpénzt kapnak, hogy még ilyen mértékű drágulás esetén is pénzüknél maradnak. Az idén ugyanis mindennel együtt nagyjából 520–570 milliárd forint érkezhet pluszban az államtól, ilyenre pedig korábban nem volt példa – magyarázta Farkas András nyugdíjszakértő.

Az már közismert tény, hogy a kormány januárban egységesen 5 százalékkal emeli a nyugdíjak mértékét. Várhatóan nem áll meg az infláció 5 százaléknál, így legkésőbb novemberig érkezik majd egy újabb kompenzáció. Hogy pontosan mekkora, azt nem tudni, de biztos, hogy ha csak egytizeddel is magasabb lesz 5 százaléknál a várható infláció, akkor a különbözetet megkapják a nyugdíjasok, ahogy a kormány tavaly is kompenzálta őket.

Emellett a gazdasági teljesítmény után is jár majd prémium. Mint ismert: tavaly a kormány döntése értelmében a maximális, 80 ezer forintos nyugdíjprémiumot kapta minden érintett.

Idén a Pénzügyminisztérium és a jegybank előrejelzése szerint az inflációhoz hasonlóan 5 százalék körüli GDP-növekedésre lehet számítani. Az 5 százalékos GDP-növekedés 30 ezer forintos prémiumot jelentene minden nyugdíjas számára, ám az összeg akár ennél is magasabb lehet, ha a gazdaság sikeresen folytatja kilábalását.

Sokan már lemondatnák a baloldalon

Márki-Zay, miután szembesült azzal, hogy a rezsicsökkentést és a 13. havi nyugdíjat támadó kijelentéseivel a baloldalon sem mindenki ért egyet, próbált magyarázkodni „a sötétségben tartott, trágyával etetett gombáknak”, de azok nemigen értenek a szóból.

Az utóbbi időszak közvélemény-kutatási adatai azt mutatják, hogy az emberek többsége Orbán Viktort választaná miniszterelnöknek, őt pedig nem tartják alkalmasnak az ország vezetésére.

Miután a saját oldalán állók is az orra alá dörgölték, hogy vesztésre áll, a baloldal „kapitánya” jónak látta egy egészen elképesztő eszmefuttatással megsérteni a nyugdíjasokat.

Újévi „köszöntőjében” arról beszélt: nem érti, hogy „mitől lett volna több szavazója a Fidesznek most, mint volt 2018-ban”, mivel az időseket megtizedelte a Covid. Márki-Zay idős­ellenes kijelentéseit a Fidesztől az Idősek Tanácsán át a baloldali Amerikai Népszaváig sokan elítélték, de a hódmezővásárhelyi politikust miniszterelnök-jelöltként indító Gyurcsány Ferenc ezt nem tette meg.

„Ez a kijelentés felháborító, a legteljesebb mértékben elfogadhatatlan. Ennek az embernek emiatt most azonnal le kellene mondania a miniszterelnök-jelölti pozícióról, ha demokrata lenne. De nem az. Hogyan lehet miniszterelnök-jelölt olyan ember, aki a politikai ellenfél nyugdíjas szavazóinak halálán örvendezik? Nincs egyetlenegy vállalható megnyilvánulása ennek az embernek” – írta az Amerikai Népszava.

Gyurcsány dilemmája: ki legyen a kapitány?

Az utódlás nehézségei miatt a baloldali pártok nem tudják megpuccsolni Márki-Zay Pétert, aki viszont önként nem fog visszalépni a miniszterelnök-jelöltségtől. Gyurcsány Ferenc mintegy utolsó figyelmeztetésként azt üzente Hódmezővásárhely polgármesterének, hogy kitartanak mellette, ám ennek ára, hogy nem kapja meg a kért saját, hetedik frakciót. „Vagy a hat ellenzéki párt győz, vagy a Fidesz. Vagy Márki-Zay Péterrel győzünk, vagy senkivel” – fogalmazott a DK elnöke. Márki-Zay ezután azt is kikotyogta: „Gyurcsány Ferenc le tud váltani biztosan. Ő mondja meg, ki a kapitány!” Csakhogy egyelőre nem látszik, kit tudna Gyurcsány kapitánynak jelölni. Adná magát az előválasztás második helyezettje, Dobrev Klára, ám akkor még a baloldali szavazók is tudni fogják, hogy valójában Gyurcsány Ferencre kellene szavazniuk, aki 2010 előtt már bizonyította, mire lehet tőle számítani. Ugyanarra, amit Márki-Zaytól hallunk a rezsicsökkentésről, a 13. havi nyugdíj eltörléséről. Hiszen Gyurcsánynak nem az a baja Márki-Zayjal, amit mond, hanem azzal, ahogy mondja. A Gyurcsány vezette baloldal sem támogatja ugyanis a rezsicsökkentést, de ők ügyesebben taktikáznak, és inkább nem beszélnek róla.

A kormánypártoknak áll a zászló

Márki-Zay az elmúlt időszakban olyan népszerű kormányzati intézkedéseket támadott meg, mint a 13. havi nyugdíj visszaadása, a rezsicsökkentés vagy a benzinárstop, a választókat pedig többek között „trágyával etetett gombáknak” titulálta. Ezek alapján nem meglepő, hogy még a Hann Endre vezette Medián legújabb közvélemény-kutatásának eredményei szerint is az ellenzéki szavazók harmada a kormányzó jobboldal győzelmére számít a tavaszi választásokon. Ugyanez az arány a Fidesz-szavazók esetében 91 százalék volt. Az adatokat a teljes népességre vonatkoztatva azt kapjuk, hogy a szavazókorú lakosság 63 százaléka szerint a Fidesz nyer 2022-ben. A Real-PR legújabb felmérése is ezt támasztja alá. Jelen állás szerint a Fidesz támogatottsága a biztos szavazó pártválasztók körében 54 százalék, a baloldali összefogásé 45 százalék, azaz 9 százalékponttal kisebb.