Felmérés: meghökkentő, mitől függ az oltási hajlandóság

A „Véleményem a COVID-ról” néven indult felmérést már több mint ötezren kitöltötték, elgondolkodtatóak az eredmények.

A felmérést kitöltők körében magasabb az átoltottság, mint az országos átlag, de ez nem meglepő, mert olyan felületen indult a felmérés, ahol többnyire elfogadóak az oltással kapcsolatban. A Koronás mesék Facebook oldalt magánemberként készíti egy belgyógyász, aki a Szent György Kórház kardiológia osztályán dolgozik, de a COVID járvány miatt előbb az intenzív osztályon, majd egy intermedier osztályon segítette a koronavírus fertőzöttek ellátását.

A magasabb iskolai végzettség nagyobb átoltottsággal jár együtt. Ez nem meglepő, nemzetközi kutatások is jutottak ilyen eredményre.

Aki elkapták a COVID-ot, azoknak a körében kisebb az átoltottság. Ebben a tekintetben nem egyértelműek az okok.

„Elképzelhető, hogy azért kisebb a COVID-ot megtapasztalók körében az átoltottság, mert a betegség miatt már védettnek tekintik magukat és nem kérték az oltást, de én jelentősebbnek tartom az ellenkező irányú összefüggést, vagyis azok kaphatták el inkább a COVID-ot, akik nem voltak beoltva.” – magyarázza Lőrincz M. Ákos doktor.

Nincs hatása az oltási hajlandóságra az életkornak és a közeli ismerős COVID betegségben való elvesztésének.

A legérdekesebb eredmény az 5. ábrán látható: az olvasható le az A ábrarészről, hogy azok, akik nem bíznak az orvosokban, azok körében az átoltottság jóval alacsonyabb, mint azok körében, akik megbíznak az orvosi szaktudásban.

Ennek az eredménynek a függvényében a felmérés készítője szerint most az a feladata az egészségügyi dolgozóknak, hogy elnyerjék a páciensek bizalmát.

Az is kiderült, hogy sokan nem egyszerűen az orvosokban nem bíznak, hanem általában nem bíznak a szakemberekben. A feladat nem egyszerű, mert általános társadalmi bizalmat kellene növelni, amihez egy külön stratégiát kell kidolgozni.