Lánczi Tamás szerint ez az oka Márki-Zay csökkenő népszerűségének

Erős összefüggés van Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt csökkenő népszerűsége és a rezsicsökkentést ellenző álláspontja között – jelentette ki Lánczi Tamás politológus a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában, amelyben arról is beszélt: óriási lobbiérdekek mozdultak meg azért, hogy a rezsicsökkentést felszámolják.

A politológus az interjúban úgy vélekedett, hogy az európai energiaválságban „Németország és Brüsszel a józan ésszel folytat háborút”. Az energiaár-robbanás miatt a nyugati és keleti uniós tagállamok között kialakult konfliktusról Lánczi Tamás azt mondta: Németország és bizonyos nyugat-európai országok a saját elavult, rossz állapotban lévő energetikai infrastruktúrájuk felújítását akarják megfizettetni „gyakorlatilag mindenkivel”.

Ezt persze nem mondják ki, de politikájuk lényege, hogy a rezsiárakra „iszonyatos adókat” tennének – emelte ki, hozzátéve, hogy ha a német és brüsszeli javaslatok megvalósulnának, drámai, drasztikus energiaár-növekedésre kellene számítani.

A német energiapolitikáról szólva felidézte: a fukusimai katasztrófa után az ország leszerelte az atomenergia-iparát, de az ott megtermelt energia hiányzik. Kevés a megtermelt energia Németországban, a megújuló energiák pedig nem fedezik a szükségleteket, ezért az egész Európában „iszonyatos mértékben” megindultak felfelé a villamosenergia-árak – idézte a szakembert az MTI. Ehhez hozzájárul, hogy a nyugat-európai földgáztározókat nem töltik fel teljesen, ezért ha jön egy keményebb tél, akkor komoly energiakrízissel kell szembenézni – vélekedett a politológus.

Lánczi Tamás kiemelte: a klímavédelemben Magyarország minden vonatkozó európai uniós célt és rendelkezést elfogadott, és teljesítésükben jól is áll. Németország viszont továbbra is elutasítja az atomenergia használatát és az Északi áramlat-2 vezeték megnyitását is, melyek a klímacélok megvalósítását is szolgálnák. Németország „küzd”, a lakosság egyre többet fizet az energiáért, az ipar egyre kedvezőtlenebb feltételek mellett tud termelni, a németek pedig „elkeseredetten próbálkoznak”, hogy a saját megnövekedett költségeiket szétterítsék Euróban. Ennek a közép-európai országok ellenállnak – jelentette ki.

„El lehet zárni a gázt, le lehet zárni az atomerőműveket, de akkor szembe kell azzal nézni, hogy nem lesz elektromos áram, nem lesz mivel fűteni”

- hangoztatta. Hozzátette: ha németek nem engednek ebben a kérdésben, az további feszültséget fog szülni és feszíti szét „az amúgy is elég rossz állapotban lévő” Európai Uniót.

Lánczi Tamás szerint a magyar belpolitikában is fontos az energiaárak kérdése, és a rendszerváltás óta a baloldali pártok valahogy „mindig a magas energiaárak mellett kardoskodnak”, emögött pedig „jól kitapintható” egyfajta üzleti érdek. A baloldalhoz köthető a magyar energiaszektor eladása és az áremelések is, 2010 óta azonban csak csökkentek az energiaárak, a „külföldi energiatársaságok pénzszivattyúja” le lett állítva – jelezte.

A politológus azt mondta: a külföldi energiacégek nagy reményeket fűznek ahhoz, hogy 2022 után ismét visszatérhetnek és „lehetőségük lesz arra, hogy megsarcolják az embereket”. Ehhez megnyerték Berlin és Brüsszel támogatását is, és vannak Magyarországon olyan politikai erők, amelyek nagyon intenzíven képviselik ezeket az érdekeket – fogalmazott.

Lánczi Tamás emlékeztetett arra, hogy Márki-Zay Péter a 2000-es évek elején maga is egy energiaszolgáltatónál dolgozott. Kiemelte: jól látható, hogy van összefonódás az ellenzék bizonyos szereplői és az energiatársaságok között, és óriási lobbiérdekek mozdultak meg azért, hogy a magyarországi rezsicsökkentést felszámolják. Az a támogatás, amelyet a külföld nyújt a magyarországi ellenzéknek, nyilván nem ingyenes szolgáltatás, nem altruisztikus, hanem arról van szó, hogy ezért cserébe várnak valamit.

Emlékeztetett: Márki-Zay Péter többször kifejtette azt a véleményét, hogy a rezsicsökkentés rossz, és szeretné azt eltörölni. Most már próbálja letagadni, mert rájött arra, hogy nagyon népszerűtlen álláspont – tette hozzá. Lánczi Tamás meglepőnek nevezte, hogy Márki-Zay Péter ezt korábban nem tudta, de szerinte az ellenzéki miniszterelnök-jelölt észleli, hogy ennek a népszerűségében is ára van; ezt nem szeretik a magyar emberek. Lánczi Tamás szerint erős a korreláció Márki-Zay Péter csökkenő népszerűsége és a rezsicsökkentést ellenző álláspontja között.

Hozzátette: az ellenzéki miniszterelnök-jelölt nem csak a rezsicsökkentés terén megy nyíltan szembe a magyar emberek kifejezett véleményével, ilyen pont a migráció is. Erről Magyarországon népszavazás is volt, elég világosan kifejtették a magyar emberek a migrációról a véleményüket, Márki-Zay Péter ezzel szemben foglal állást. Energiaügyekben ugyanez a helyzet. Senki sem akar kétszeres, háromszoros, négyszeres energiaárakat megfizetni, mint amiket most Nyugat-Európában látunk – mondta.

Korábban beszámoltunk róla, hogy Bige László átutalta az ígért ötmillió forintot Márki-Zay Péter kampányára, majd kifizetett még egy hatvanmilliós kutatást, azt követően pedig ismét egy kutatás finanszírozására kérték, amit maga a baloldal kormányfőjelöltje közölt egy interjúban. Előfordulhat, hogy az alábbi kutatásra kellett ez az összeg?

Az Index birtokába került az a közvélemény-kutatás, amely a múlt héten került nyilvánosságra, s amely – a szokásos mérésekhez képest – sokkal nagyobb figyelmet kapott. Az összefoglalóból kiderül, hogy miért. Megszerezte az Index annak a nem nyilvánosságnak szánt közvélemény-kutatásnak a részleteit, amelynek főbb eredményeit korábban a 444 szellőztette meg, s amelyből egyebek között az derült ki, hogy jóval kevésbé népszerű az ellenzéki összefogás annál, mint amit előtte mértek: eszerint a teljes lakosság körében

a Fidesz-KDNP támogatottsága 46 százalékos, míg az ellenzéki összefogásé csupán 32.

Az ellenzék számára hidegzuhanyként megjelenő kutatási eredményeket illetően többen hitetlenkedésüknek adtak hangot, egyelőre kérdéses, hogy a friss kutatás tévedett-e, vagy egész előtte nagyjából mindenki más.

Korábban megírtuk, hogy Bige László egy hatvanmilliós kutatást már kifizetett Márki-Zay Péternek majd egy újabb kutatás finanszírozására kérték, amit a baloldali miniszterelnök-jelölt közölt egy interjúban.

Más módszer

Ami bizonyos, hogy az eddig megszokott, és a kiszivárgott, nem nyilvánosságnak szánt – személyesen Márki-Zay Péter részére készített – kutatás módszertana között különbség van, ami szerepet játszhat az eredményekben is. Az Index úgy tudja, az Iránytű Intézet és a 21 Kutatóközpont által jegyzett mérés (az adatfelvételt az Iránytű végezte 2000 fős minta telefonos megkérdezésével december 6-a és 11-e között) amerikai tanácsadók segítségével, amerikai módszertannal készült. A mérés hibahatárának plusz-mínusz 2,2 százalékot jelöltek meg, hozzátéve, hogy részsoksaságok esetében akár nagyobb is lehet.

A 69 oldalas dokumentum részletesen kifejti az úgynevezett regressziós modell lényegét, amelynek segítségével például megtudható, hogy melyek azok a tényezők, amelyek növelik, vagy csökkentik a valószínűségét annak, hogy valaki egy adott csoport tagja legyen.

A kutatásban vizsgálták a nem, életkor, iskolai végzettség, településtípus, az internethasználat rendszerességének összefüggéseit, hogy mennyire érdekli a válaszadót a politika, milyen a gazdasági helyzete, mit gondol arról, ha a jövő évi országgyűlési választásokat az ellenzék nyerné, mit vár 2022-re nézve, milyen volt az anyagi helyzete az elmúlt egy évben és mennyire ért egyet bizonyos uniós állításokkal – igaz, a jelentés azt hozzáfűzi, hogy ezen információk nem mindegyike bizonyult szignifikáns tényezőnek.

A Fidesz és a DK bázisa a legstabilabb

A pártpreferenciák tekintetében a főbb megállapítások a következők:

• Ellenzéki közös lista esetén a Fidesz-KDNP listájára 46 százalék szavazna, az ellenzéki pártok közös listájára 32 százalék. A Mi Hazánk 5, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) 4 százalékot kapna, 2 százalék nem menne el szavazni, 10 százalék pedig nem tudott, illetve nem akart válaszolni.
• Külön lista esetén a Fidesz-KDNP 40 százalékot szerezne. Az ellenzéki pártok közül a Jobbik 11-et, a Demokratikus Koalíció (DK) 10-et, a Momentum 7-et, az MKKP 6-ot, a Mi Hazánk 5-öt, a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) 3-at, az MSZP és az LMP 2-2-t, a Párbeszéd 1 százalékot kapna. Erre az esetre 5 százalék válaszolta, hogy egyáltalán nem menne el szavazni, 9 százalék pedig nem tudott, illetve nem akart választ adni.

Pártpreferenciák – közös lista esetén

Fotó: Iránytű Intézet, 21 Kutatóközpont

Az adat, ami megdöbbentette az ellenzéket

A kutatásnak sokak számára az is egy megdöbbentő eredményének bizonyult, hogy

a teljes lakosság körében csak 43 százalékra mérték azok arányát, akik kormányváltást szeretnének és 52 százalékra tették azokat, akik nem.

A maradék 5 százalék nem tudott, illetve nem akart válaszolni. Kormányváltást egyébként leginkább a fiatalok (18-29 évesek) szeretnének, s a 65 év felettiek legkevésbé. A fiatalok 65 százaléka nyilatkozott a kormányváltás mellett, 34 százalék ellenében, ugyanez a legidősebb korosztály esetében csupán 34 százalék kormányváltó a 63 százaléknyi kormány maradását akaróval szemben. A kormányváltást emellett leginkább Budapesten szorgalmazzák (55 százalék), s legkevésbé a falvakban (34 százalék). Azt is megállapítható az adatokból, hogy az iskolázottság mértékének növekedésével növekszik a kormányváltást akarók tábora is: az alapfokú végzettséggel rendelkezőknek csupán 31 százaléka, a középfokú végzettséggel rendelkezők 46 százaléka, míg a felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek már 55 százaléka szeretne kormányváltást a kutatás szerint.

Hogyan tovább?

Az Iránytű Intézet által végzett, belső használatra szánt közvélemény-kutatás főbb eredményeinek kiszivárgása kérdések sorát váltotta ki, Márki-Zay Péter a Szabad Európának nyilatkozva a kutatással összefüggésben arról beszélt, elképzelhető, hogy az ellenzékben előállnak majd egy miniszterelnökjelölt-cserével. Mint mondta, vannak eszközök ahhoz, ha valaki a Fidesz érdekében meg akarja buktatni az ellenzéket belülről, a kiszivárgott kutatást például ilyennek nevezte. Pedig a kutatásban más ellenzéki politikusokkal összehasonlítva még mindig a hódmezővásárhelyi polgármester szerepelt a legjobban: a teljes népességre vonatkoztatva őt látnák a legtöbben (41 százalék) fontos politikai szerepben (a második helyen Hadházy Ákos áll 36 százalékkal, harmadik pedig Szél Bernadett lett 34 százalékkal), de 88 százalékkal az ellenzéki beállítottságú szavazók között is Márki-Zay Péter vezet (itt is Hadházy Ákos és Szél Bernadett követi 75-75 százalékkal, utánuk következik Karácsony Gergely 74 százalékkal).

A kutatás további részletei az Index oldalán tudják megtekinteni.