Hollik: százezrek fizetését sodorná veszélybe a baloldal a minimálbér megszüntetésével

Hollik István szerint Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt kijelentése, amely szerint nem tartja feltétlenül szükségesnek a minimálbért, azt jelenti, hogy meg akarja azt szüntetni. Ezzel pedig veszélybe sodorná annak a több százezer embernek a fizetését, aki minimálbért vagy éppen garantált bérminimumot keres – mondta.

Hozzátette: a minimálbér az a törvényben meghatározott legkisebb munkabér, amelyet minden, teljes munkaidőben dolgozó munkavállalónak köteles megadni a munkaadó. E törvényi kötelesség megszüntetésével a baloldal

„kiszolgáltatná a dolgozó embereket a vállalatoknak, a nagy multiknak” - közölte. Hollik István a magyar emberek, a vállalkozások és a kormány 12 év alatt elért közös eredményének nevezte, hogy 73 500 forintról 2022-re bruttó 200 ezer forintra emelkedik a minimálbér. „Ez közös eredmény, sok munka van benne”

- fogalmazott, hozzátéve, a baloldal miniszterelnök-jelöltje azzal, hogy megszüntetné a minimálbért, ezeket a közös eredményeket veszélyeztetné. „Ne hagyjuk neki!” – tette hozzá.

Az Országgyűlés a kormánypárti képviselők szavazatával kedden elfogadta a jövő évi minimálbér-emeléshez szükséges adócsökkentéseket. Így januártól történelmi emelést hajt végre a kormány. A minimálbér januártól eléri majd a 200 ezer forintot, a garantált bérminimum pedig a 260 ezer forintot. Márki-Zay Péter, a baloldal miniszterelnök-jelöltje azonban minimálbér-ellenes kampányba kezdett, az ellenzéki képviselők pedig nem szavazták meg a minimálbér-emelést az Országgyűlésben. Márki-Zay szövetségesei még néhány hete is magasabb minimálbért követeltek a kormánytól.

Nem jó, ha túl magas a minimálbér. Többek között erről beszélt internetes videójában a baloldal miniszterelnök-jelöltje. Márki-Zay Péter szerint, ha túl magas a minimálbér, akkor a vállalkozók nem fognak alkalmazni embereket.

„Én gazdasági kérdésekben roppant liberális vagyok, én nem feltétlenül tartom szükségesnek a minimálbért se”

– nyilatkozta korábbi videójában Márki-Zay Péter, de szombaton erre már másként emlékezett.

Nagyjából két és fél millió embert érint a minimálbér és a garantált bérminimum 20-20 százalékos emelése. Amíg a minimálbér 2009-ben 71 500 forint volt, januártól 200 ezerre emelkedik. A szakmunkás minimálbér pedig a 2009-es 87 000 forinthoz képest eléri a 260 ezer forintot. Vagyis a legkisebb bérek nagyjából háromszorosára emelkednek a 2010 előtti szinthez képest. Ennek köszönhetően például jövőre a minimálbér magasabb lesz, mint a Gyurcsány–Bajnai-korszakban az átlagbér volt.

A minimálbér-emelés a legutóbbi nemzeti konzultációnak is témája volt. A válaszadók elsöprő többsége, 94 százalék támogatta a kormány kezdeményezését az emelésről. Végül meg is született a bérmegállapodás.

A minimálbér 200 ezer forintra emelésével nő a gyermekgondozási díj maximális összege, a hallgatói gyed, a gyermekek otthongondozási díja, a nagyszülői gyed maximális összege, a táppénz napi maximális összege, az álláskeresési járadék maximális összege, bizonyos betegségekhez kapcsolódóan a munkavállalói adóalap-csökkentő kedvezmény.

Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető kutatója szerint a keresetek növekedése újabb lendületet adhat a gazdaságnak. A gazdaság nagyon sok szektora profitálhat. Kiskereskedelem, szolgáltatások, ipar, hiszen a rendelkezésre álló jövedelem – láthatjuk – 20-20 százalékos növekedésével a háztartások elkölthetik ezt a növekményt, és ez természetesen megmozgatja a gazdaság különböző szereplőit, a különböző szektorait – közölte Pásztor.

A kormány vállalta, hogy csökkenti az adókat, ha a munkaadók 200 ezer forintra emelik a minimálbért. A parlamenti döntés lehetővé teszi a vállalkozásoknak a magasabb minimálbér kigazdálkodását – közölte a pénzügyminiszter. A kisvállalati adó (kiva) kulcsa egy százalékponttal 10 százalékra csökken, ez a döntés mintegy 10 milliárd forintot hagy az érintett vállalkozásoknál – ismertette Varga Mihály.

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője közösségi oldalán hívta fel arra figyelmet, hogy az adócsökkentő intézkedések közül a baloldal egyiket sem szavazta meg ma az Országgyűlésben, a képviselő szerint „hirtelen valami fontosabb dolguk akadt megint”.

a minimálbér és a szakmunkás minimálbér emelése közvetlenül mintegy két és fél millió embert érint, de közvetve szinte mindenkit, aki dolgozik, azaz 4,7 millió munkavállalót.

Nem feltétlenül tartja szükségesnek a minimálbért – erről beszélt a közösségi oldalára feltöltött videójában a baloldal miniszterelnök-jelöltje. Márki-Zay Péter azt is mondta: szerinte az elmúlt évek jelentős minimálbér-emelkedése nem a Fidesznek köszönhető. Pedig a számok nem ezt mutatják. Januártól magasabb lesz a minimálbér, mint amekkora az átlagbér volt a Gyurcsány–Bajnai-kabinet idején – hangzott el az M1 Híradójában.

Márki-Zay Péter szerint nem kell minimálbér – erről egy internetes videóban beszélt a baloldal miniszterelnök-jelöltje. Márki-Zay Péter azt is mondta, szerinte az utóbbi évek jelentős minimálbér-emelése nem a Fidesznek köszönhető.

„Én gazdasági kérdésekben roppant liberális vagyok, én nem feltétlenül tartom szükségesnek a minimálbért se. Azt is vallom, hogy a mostani, az utóbbi években jelentkezett bérnövekedést azt nem a Fidesz intézte el, hanem a gazdaság” – mondta.

„A növekedés minden magyar közös sikere, ezért mindenki részesülni fog belőle”

– ezt mondta Orbán Viktori miniszterelnök, miután november közepén aláírta a bérmegállapodást a munkaadók és munkavállalók képviselőivel.

Orbán Viktor kiemelte: 2010 után a legfontosabb feladat az volt, hogy szakítsanak az alacsony minimálbér gyakorlatával, és segély helyett munkát kínáljanak. A kormányfő hozzátette: ennek a megközelítésnek a sikerét az bizonyítja, hogy az elmúlt 12 évben összesen 172 százalékos volt a minimálbér növekedése.

2009-ben 71 500 forint volt a minimálbér, a baloldal nyolcéves kormányzása alatt összesen 23 500 forinttal emelte azt. A Fidesz–KDNP kormányzása alatt,

2022 januárjától azonban eléri a 200 000 forintot a minimálbér mértéke, ami a 2009-es összeg közel háromszorosa.

A garantált bérminimum 87 000 forint volt 2009-ben, 2022-ben azonban már 260 000 forint lesz. Ez is nagyjából háromszorosa a 2009-es összegnek. 2002 és 2010 között két százalékkal csökkent a minimálbér reálértéke Magyarországon, miközben a többi V4-es országban 30 százalékos növekedés történt.

A mostani emelésnek köszönhetően viszont jövő év január elsejétől magasabb lesz a minimálbér, mint a Gyurcsány–Bajnai-korszakban az átlagbér volt.