kulcsár edina
Dr. Mangó Gabriella egyre biztosabb abban, hogy a Covid érgyulladás, ami gyengíti az immunrendszert és főleg az ereket célozza meg. Hogy mire alapozza a véleményét? A Ripostnak kifejti.
A koronavírus egyeseknél vesemedence gyulladáshoz vagy vesekő okozta problémákhoz, szívizomgyulladáshoz hasonló tüneteket produkál. Megesik, hogy kis ideig keringés összeomlást eredményez vagy strokszerű, vagy esetleg vakbélszerű panaszt okoz. De igen gyakori a tüdőgyulladás is a betegeknél. Hogy mi lehet ennek az oka? Dr. Mangó Gabriellának van egy elmélete, hogy mindez minek a következménye.
„Ha a poszt-Covid tüneteket is figyelembe vesszük, felvetődhet a gondolat, hogy a betegség hátterében érgyulladás állhat – mondta a Ripostnak Mangó Gabriella.
A doktornő szerint a poszt-Covidnál sok esetben szívizomgyulladáshoz hasonlító tünetek jelentkeznek. Ez is lehet az erek gyulladásának a következménye. A vérnyomás problémáknál ugyanez a helyzet, hiszen az érfalak feszülése vérnyomás ingadozást okozhat.
„Meglehet, ha mindezt mikroszkópikusan megvizsgálnánk, akkor kiderülne, hogy az ér gyulladása miatt nagyobb érellenállás okozza az ingadozást” – fejti ki véleményét a tapasztalt háziorvos.
Mangó doktornő szerint a jelek arra utalnak, hogy az erek tágulása megváltozik a fertőzés után, de jelenleg még nem ismert, hogy milyen a rugalmasságuk. „Mindezek együttesen arra engednek következtetni, hogy a koronavírus az erek gyulladását okozza és igen gyakran ez a gyulladás a tüdő ereiben is fellép”– mondja az orvos.
A szakember elképzelhetőnek tartja, hogy a koronavírus azért támadja legelőször a tüdőt, mert ott található a legsűrűbb érhálózat. De vajon miért az idősebbekre hat rosszabbul a Covid?
„A keringés idősebb korban már rosszabb. Az ő esetükben nyilvánvaló, hogy az érfal sérülése, az ér gyulladása többször előfordulhat és az ő szervezetük jobban el is használódott már. Éppen ezért ők a legveszélyeztetettebbek” – hívja fel erre a figyelmet Mangó Gabriella.
A tudósok megállapították, hogy kortól függetlenül azok a Coviddal fertőzött betegek, akik aszpirint szedtek a betegség megjelenésének kezdeti stádiumában, vagy már előtte, sokkal ritkábban kerültek lélegeztető gépre és 50 százalékkal alacsonyabb volt a halálozási arány az esetükben azokhoz képest, akik nem szedték a készítményt. Ismert, hogy az aszpirinnek vérrögképződés gátló és gyulladáscsökkentő hatása is van. Másik erős gyulladáscsökkentő szer a szteroid.
„Én ezt inhalatív szteroid formájában javaslom, mert az ott hat a legbiztonságosabban ahol kell, a kis léghólyagoknál és az őket körülvevő kötőszövetekben, erekben”.