Adidas pólók hamisításával kezdte pályáját a baloldal pénzembere

A milliárdos vörösbáró, Bige László úgy gondolja, a törvénytelen ügyeskedés, mások becsapása jópofa dolog, virtusnak számít. Ezt bizonyítja, hogy ő maga beszél arról, hogy a seftelést egy barátja ötletét ellopva, törvénytelen módon kezdte. A Partizánnak adott interjúban így nyilatkozik erről:

„Volt egy kirakatrendezéssel foglalkozó barátom, meg a nyomdának az akkori főmérnöke, aki tudott szitát csinálni. Ők találták ki, hogy Jimi Hendrixet fognak csinálni. Nagy ív papírokra, fekete-fehérben nyomdafestékkel lehúzták... később én is beszálltam ebbe az üzletbe, csináltunk mindenféle pólókat, levonókat. Akkor Romániában nem volt ilyen. Megcsináltuk a szitákat, hozattunk be külföldről festéket, AHOGY LEHETETT, és ebből egy nagyon jó üzletet csináltunk... Ezt Aradon és Temesváron csináltuk így.”

Abban az időben legálisan aligha hozathattak külföldről festéket, vagyis csempészáruval dolgoztak. Ez még hagyján, de az Adidas és más cégek márkajelét felfestve a ruhaneműre azt a látszatot keltették, mintha a nemzetközi cégek által gyártott árut árusítanák, és ezzel nemcsak súlyos szerzői jogsértést követtek el, hanem a gyanútlan vásárlókat is megtévesztették. De Bige László szerint ez rendjén van, ahogyan az is, hogy a becsapott embereken jól kerestek.

A Nagyváradon született ügyeskedő 1984-ben egy kamion bútorral érkezett Magyarországra, és itt is seftelni kezdett hamarosan. Hollandiában élő nagynénjétől bálaruhákat szerzett és átcsempészte a határon, majd kéz alatt jó haszonnal eladta, a száz forintért vett bundát háromezerért. A rendszerváltás idején nagyváradi ismerősével csencselt, használt autógumiért pecsenyebárányt cserélt és azt adta el itthon, majd jött a műtrágyabiznisz – ekkor még kicsiben.

A szekerét az elvtársi kapcsolatok tolták meg. A magyar vadkapitalizmus idején a Caolát a KISZ KB egyik utolsó titkára, Nagy Imre privatizálta, Bige pedig megszerezte a kizárólagos romániai forgalmazási jogot. Kapcsolatait vadászatokon és különböző rendezvényeken ápolgatta, már ekkor jó viszonyba került többek között Medgyessy Péterrel, a későbbi MSZP-s kormányfővel – akit nemes egyszerűséggel „Péterkémnek” nevezett -, Benedek Fülöppel, a Medgyessy-kormány egyik államtitkárával, illetve Deák Gáborral, aki korábban szintén a KISZ KB titkára volt – írta róla a Forbes.

1996 környékén már volt vagy 400-500 milliója, amikor az akkori szocialista vezetés a Tiszamenti Vegyiművek privatizációjáról határozott. Az első két pályázat eredménytelen volt, de hogy, hogy nem, a harmadikat Bige László megnyerte. Bár azt nem hozták nyilvánosságra, mennyit fizetett érte, de a pénz jelentős részét hitelbe kapta, és többek szerint szocialista barátai segítségével Horn Gyulánál lobbizta ki, hogy megvehesse a gyárat. Ő maga is úgy nyilatkozott, hogy

„addig kavart, amíg el nem ért a szava Horn Gyulához”.

Az adásvételnek volt egy furcsa mellékszála is: a privatizáló ÁPV Rt. a szolnoki gyárral együtt a gyár melletti 133 lakásos lakótelepet is eladta Bigének, ami aztán évekig komoly problémák forrása volt.

Az igazi nagy dobás a Péti Nitrogénművek megszerzése volt, majd az, hogy Bigének sikerült elérnie, hogy 2003-tól vámpótlék védje az importárutól és a Medgyessyék által bevezetett gázliberalizáció is jó helyzetbe hozta, mivel a műtrágyagyártáshoz szükséges földgázhoz így olcsóbban jutott hozzá.

Bigét a környezetében úgy ismerik, mint akinek nincsenek gátlásai az üzleti életben. Jó kapcsolatteremtő és az érdekei mentén válogatja meg a barátait, üzletfeleit. Többen is megbánták, hogy egészen közel engedték magukhoz, de amikor az érdekek úgy kívánták, hátba szúrta őket. Jellemző, hogy a saját fiával is pereskedett: Zoltán nevű fia 2008 novemberében beperelte a Péti Nitrogénművek részvényei miatt, de a per bizonyára békésen zárult, mert a cégben azóta is vezető szerepet játszik a Bige-fiú. Bige László korábban a Bloombergnek úgy nyilatkozott: a cégeit már a gyerekei viszik, de azért mindig tart a bankszámláján 50 millió eurót, azaz körülbelül 17 milliárd forintot, „vész esetére”.

A vörösbáró a Forbes 2020-as listáján a 12. helyen szerepelt 92,2 milliárd forintos vagyonnal. A Nitrogénművek a legnagyobb cége, de övé a szolnoki vegyiüzem is, a Bige Holding. A Nitrogénművek Zrt. árbevétele saját honlapja szerint 94,7 milliárd forint volt tavaly, az adózott eredménye pedig 3,59 milliárd forint volt. Ebből futja a baloldal kampányára is.

Bige nem is titkolja: mindent megtesz azért, hogy milliárdjaival segítse az ellenzéket. Kijelentette, hogy boldogan támogatja bármelyik, Orbán Viktor ellen induló miniszterelnök-jelöltet. Tehát a Gyurcsány– Márki-Zay kettős biztosan számíthat a vörösbáró bőkezű támogatására, amiért cserébe Bige remélheti, hogy az ellene folyó büntetőügyektől megszabadul.

Bige ellen több büntetőeljárás is indult

15 milliós ügy

Bige Lászlót 1998-ban letartóztatták több tízmilliós adócsalás és 15 millió forintos vesztegetés gyanújával. A bíróság végül felmentette.

135 milliós ügy

2020 májusában gazdasági bűncselekmények gyanújával vették őrizetbe Bigét. Az ügyészség szerint Bige megállapodott egy vállalkozóval abban, hogy több ezer tonna terméket ad át neki és a forgalmazó azt a piaci árnál olcsóbban, részben számla nélkül értékesíti, az összeget pedig átadja a milliárdosnak, aki cserében vállalta, hogy a vállalkozónál letétbe helyezett terméket később minőségi kifogásra hivatkozva leértékeli, így a forgalmazó is haszonhoz juthat. Mindez 2010-ben történt, amikor az ügyészség szerint a terméket készpénzért, számla nélkül értékesítő vállalkozó 135 millió forintot csorgatott vissza Bigének, amivel saját cégének nem számolt el.

Az ügyészség vagyonelkobzást indítványozott a vesztegetési pénzre – amit a nyomozóhatóság Bige László bankszámláján le is foglalt -, és további 20 millió forint büntetést is szükségesnek tart. Emellett börtönbüntetést kér a milliárdosra.

2 milliárdos ügy

2020 decemberében ismét gazdasági bűncselekmények gyanújával vették őrizetbe Bigét. A vádirat szerint több mint 800 millió forint vesztegetési pénzt fogadott el úgy, hogy eközben közel kétmilliárd forinttal károsította meg a saját cégét.

Bige cégcsoportjának egyik vállalata a növénytermesztésben nagy mennyiségben használt terméket gyárt, egy másik cége pedig ezek értékesítésével foglalkozik.

A vádirat szerint a termelés során rendszeresen keletkezett olyan áru, amelynek minősége nem felelt meg a saját gyártói előírásoknak, de a növénytermesztésben még felhasználható volt. A vállalkozó utasítására az ilyen termékeket a többi vádlott bevonásával az önköltségi ár alatt határozták meg. A termékhez olcsón hozzájutó kereskedő már drágábban adta el az árut, és abból a vádirat szerint tonnánként 15 ezer forintot osztott vissza az eladónak készpénzben.

A vállalkozó a cégcsoportjához tartozó két cégnek is adott el nagy mennyiségben a leértékelt termékből, melyet azok magas áron, nagy haszonnal adtak tovább.

A főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és önálló intézkedésre jogosult személy által elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntettével, továbbá hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolja a vállalkozót, a társait pedig hűtlen kezeléssel, illetve hamis magánokirat felhasználásával.

14 milliárdos versenyhivatali bírság

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) megállapította, hogy Bige céghálózata, a Nitrogénművek Vegyipari Zrt. és vállalkozáscsoportjának több tagja éveken keresztül korlátozta a piaci versenyt és az importot. Kartellezés miatt a hazai műtrágyapiac szereplői összesen 14,1 milliárd forintos büntetést kaptak, ebből 11 milliárdot Bige érdekeltségeinek kell befizetnie.

A Versenyhivatal szerint az érintettek jogsértő módon meghatározták a viszonteladóik számára a termékek végfelhasználói árát, előírt minimumvásárlásukkal pedig az importot is korlátozták. A GVH szerint a megbüntetett társaságok jelentős károkat okoztak a hazai gazdáknak, és mert a műtrágya nélkülözhetetlen a mezőgazdaságban, a termelők költségei pedig a fogyasztói árakban is megmutatkoznak, lényegében minden magyar fogyasztónak is. Bige cége bírósághoz fordult, vitatva a megállapításokat.