Szurkoljunk együtt Karikó Katalinnak – Most újabb esélye van a Nobel-díjra

Október 4. és 11. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Elsőként hétfőn az orvosi-élettani kategóriában hirdettek nyertest Stockholmban, esélyes volt Karikó Katalin biokémikus, kutatóbiológus, a koronavírus elleni mRNS-alapú vakcina egyik fejlesztője is – ám nagy meglepetésre nem ő nyert.

Szerdán viszont újabb esélye van, mivel sokak szerint a kémiai Nobel-díjat is megkaphatja felfedezéséért.

A magyar biokémikus a koronavírus elleni küzdelem élharcosa, rengeteg díjat kapott már. Amerikai kollégájával, Drew Weissmannal közösen jegyzett szabadalmára épül ugyanis az mRNS-vakcina, melyet milliók kaptak már meg a világon. A tudós, aki 66 éve Szolnokon született, Kisújszálláson tanult és jelenleg Philadelphiában él.

Már általános iskolában megszerette a biológiát. Nagyszerű kémia és biológia tanárának köszönhetően szerette meg a két tantárgyat, olyannyira, hogy nyolcadikban az élővilág tantárgyból rendezett tanulmányi versenyen megyei első és országos harmadik lett.

1973-ban ballagott el a kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnáziumból. A biológia és a kémiai iránti lelkesedése ott sem hagyott alább: megkapta a biológia területén legkiválóbb diáknak járó Jermy Gusztáv-díjat. Felvételt nyert a Szegedi Tudományegyetem biológia szakára, ahonnan a Magyar Tudományos Akadémia ösztöndíjasaként került a Szegedi Biológiai Kutatóközpontba.

1977-ben a Szegedi Tudományegyetemen ismerte meg Francia Bélát, akivel 1980. október 11-én mondták ki egymásnak a boldogító igent. Amerikában kezdett új életet. Sikerének záloga a hit és a szorgalom mellett az volt, hogy sosem adta fel. 1985-ben leépítés volt a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban, őt is menesztették. Több állást is megpályázott. Európában csak ösztöndíjjal fogadták volna, a tengerentúlon viszont új lehetőséget kapott. 1985 nyarán érkezett a család az Egyesült Államokba, a kis Zsuzsi még hároméves sem volt.

A magyar biokémikus három évet töltött a Temple Egyetemen, 1 évet Washingtonban, majd következett a Pennsylvaniai Egyetem, a Upenn, ahol 24 évig kutatott. Az mRNS kutatásra vonatkozó pályázatait azonban sorra visszadobták. Viszont ott találkozott Drew Weissmann-nal, akivel közös, 2005-ben szabadalmaztatott módszerük – több egészségügyi probléma megoldása mellett – most a koronavírus elleni vakcina előállításánál is döntő jelentőségű lett.

A díjakat, amelyek mellé 10 millió svéd korona (310 millió forint) jár, hagyományosan az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján, december 10-én adják át. A koronavírus-világjárvány miatt azonban ezúttal is elmarad a nagyszabású díjátadó ceremónia.