Óriási a baj a budapestiek kedvenc kirándulóhelyénél, de mi a megoldás?

Héjja, vércse, sas, sólyom, szarvasok – valódi állatparadicsom bújik meg közvetlenül a ferihegyi repülőtér szomszédságában. A Merzse-mocsár, a pesti oldalra egykor jellemző mocsaras területek mohikánja, az egyik utolsó megmaradt túlélője. A terület Budapest legháborítatlanabb vizes élőhelye.

Maga a Merzse is védett

Több mint 189 védett madárfaj, és minimum 10 olyan emlős-, 15 növény- és 50 féle védett rovar is él a 0,4865 négyzetkilométeres természetvédelmi részen. A mocsár nyílt víztükre tavasszal, illetve csapadékosabb idő után látható szabad szemmel. Az 1977 óta védett védett terület rengeteg madarat vonz a környékre.

„Madár benzinkút” a repülési útvonal mellett

Több védett faj is költ itt rendszeresen, mint például a barna rétihéja, vagy a bölömbika. A környező ligetekben pedig megfigyelhető többek közt kakukk, vércse, és még karvaly is.

„A Merzse egy keresztút. Kétféle vonulása van a madaraknak, az egyik ilyen útvonal miatt Budapesten van az első megpihenő helyük. Amikor például északról repül egy Gyurgyalag-csapat, ha elfáradnak itt pihennek meg. Jót esznek az itteni szitakötőkből. Ilyen hotelszerű szervizt biztosít a mocsár, költő-, vedlő- és, itatóhely is egyben„ – tudta meg a Metropol Mályi László madarásztól, a Merzse-fan oldal alapító adminisztrátorától.

Teknősből és nádasból is itt van a legtöbb

Mocsári teknősből is itt él a legtöbb a fővárosban. Ráadásul rendkívül gazdag a rovarpopuláció. A mocsár egésze hangos a zümmögéstől, még a közelben felszálló repülőgépek zaját is elnyomják. A víznek és az erdőnek hála pedig legalább 7-8 fokkal hűvösebb a klíma itt, mint a környező kopár területeken. A nádas jó állapotban van, az itteni növények gyökérzete kellő mennyiségű vizet talál, ezért nem száradt el sehol. Pest legnagyobb megmaradt egybefüggő nádasa a Merzséé.

Többször is kiszáradt már az elmúlt évtizedekben

„Amennyiben tartós lesz a kiszáradás, az természetesen a vízhez kötődő flóra és fauna fokozatos megváltoztatását hozná el, de erre nem hiszem, hogy sor kerülne. Az elmúlt évtizedekben a száraz periódusokat követően mindig feltöltődött a mocsár vízzel, bár előfordult, hogy erre hosszabb időszak után, akár 1 év vagy több után került sor” – árulta el Bajor Zoltán. A Magyar Madártani Egyesület Budapesti elnöke kifejtette, hogyha tovább maradna a száraz periódus, akkor az ilyen élőhelyeket kedvelő fajok térhódítására lehetne számítani. De ehhez akár több év, vagy évtized is szükséges lehet.

A kiszáradás okai és megoldása is összetett

A szakember aggasztónak tartja, hogy a mocsár vízgyűjtő területén egyre több az épület és a raktár, a környezetből pedig mesterségesen elvezetik a csapadékvizet. A Merzsét pedig a meder felé szivárgó vizek táplálják alapvetően. Az emberi térhódításokon túl az újonnan épült vizesárok sem fog számottevően segíteni, miután a csapadékvizek a fizikai akadályok miatt, egyszerűen nem tudnak eljutni a mocsárig.

„Jelenleg azt látom, hogy a legjobb lépés az lenne, ha a vízgyűjtőn belül az építkezések nem folytatódnának. Ehhez azonban komoly összefogásra lenne szükség„ – nyilatkozta a szakértő. Bajor Zoltán szerint sokat segítene a helyzeten, hogyha a vizes élőhely körül kialakulhatna egy gyepes terület is, amelyen csak legeltetnek. Ez a „pufferzóna” védené a mocsarat.