tóth gabi
Öt hetet töltött Dominik a kórházban, az édesapa pedig nem győz hálálkodni az orvosoknak és ápolóknak.
Sok erőt adnak az orvosoknak és ápolóknak, ha hasonló üzenetet kapnak, mint most egy kétgyermekes apától a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet dolgozói. Az apa kisfia, Dominik 5 hetet töltött a kórházban, az orvosok és ápolók pedig mindent megtettek, hogy a gyermek semmiben se szenvedjen hiányt, és minél kellemesebbé tegyék az ottlétét.
„Majd két hónappal ezelőtt, talán kissé kétségbeesetten fogalmazva, segítség kéréssel fordultam Önökhöz. Ezúttal köszönetet szeretnék mondani, mindazon türelemért, szaktudásért és elhivatottságért, mellyel a kisfiamat gyógyították testileg és lelkileg egyaránt.„ – kezdte levelét az apuka. „Szeretném megköszönni a nővérek türelmes és odaadó munkáját, mellyel nem csak Dominik bent létét tették könnyebbé, de feleségem vagy az én bent tartózkodásom során is nagyvonalúan segítettek át minket olykor esetlen pillanatainkon és segítették türelmesen mindennapjainkat. Mikor ezeket a sorokat írom, Dominik békésen és biztonságban alszik a testvérével. Tele reménnyel, lendülettel és valós jövővel. Ez Önöknek köszönhető!”
Az apuka leírta levelében, hogy a kisfiú, miután a kórházból kiengedték, otthon elalvás előtt még hosszasan sorolta az élményeit, a vizsgálatokról, ahogy „katicát” vesznek az ujjából az INR teszthez, vagy vérnyomást mérnek, bekenik a hasát „krémmel” az ultrahangnál.
„Lelkesen oktat ki minket, hogy a nővérpultba tilos bemenni, de ő ezt nem tartja. Elmondása szerint fél a bohócdoktortól, persze a gitárját kipróbálta és megnyomkodta az orrát. Ezek után már természetes hangon mondta, hogy ő is itt fog dolgozni. A sok száz apró történetet mindegyikében, melyek az elmúlt öt hétben estek meg, ő mindig ügyes és hős volt. Ezen érzés magjait pedig a Gyermekszív Központ csapata ültette el Dominik szívében. Ezt pedig csakis Önöknek köszönhetjük. Egy súlyosan beteg gyermeket segítettek át élete egy nagyon nehéz periódusán olyan módon, hogy meglássa a szeretetet és a megnyugtató magabiztosságot minden pillanatban. Azt pedig részleteznem sem kell, hogy mindezt a szülők felé is tanúsítják. Velük talán még a gyerekeknél is nehezebb bánni. A tehetetlenségben és kétségbeesésben vergődő, olykor talán igazságtalan rokonok éppoly komoly kihívást jelenthetnek, mint gyermekeik. Hálával tartozom a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet Gyermekszív Központ teljes Csapatának„ – fogalmazott az apa, Zsolt.