tóth gabi
Az egész ország döbbenten hallgatta, mit mondott Gyurcsány Ferenc kormányfő a megválasztása után egy hónappal, május 26-án az MSZP balatonőszödi tanácskozásán. Szeptember 17-én lesz 15 éve, hogy nyilvánosságra hozták a beszédet és az tiltakozási hullámot váltott ki, amit vérbe fojtottak. A történteket feldolgozó, Elk*rtuk című filmet október 21-én mutatják be. A producerrel, Kálomista Gáborral a történelemről, személyes élményekről és a politikai krimi műfajáról beszélgettünk.
Kálomista Gábor szerint az Elk⃰ rtuk történelmi filmnek tekinthető.
„Megtörtént eseményt mesél el a legjobb tudásunk szerint, mégpedig a hozzánk jutott dokumentumok alapján„ – mondta a producer a Ripost7-nek.
„A film elkészítését komoly kutatómunka előzte meg. Egészen döbbenetes dolgokra bukkantunk, még számomra is meglepő információk derültek ki. Nyugodt lélekkel nem lehet lezárni a múltunkat, ha ilyen események állnak a hátunk mögött. Főképpen úgy nem, hogy az akkori események egyes főszereplői ma is úgy gondolják, hogy mindaz, ami történt, helyes volt. Én ennek éppen az ellenkezőjét gondolom. Egy demokráciában egy kormány, bárhogyan is bújjon Brüsszel védőszárnyai alá, nem teheti meg a népével, amit akkor megtettek Budapest utcáin” – fogalmazott Kálomista.
Kálomista 2006 október 23-án éppen Budapest felé tartott a Balatonról, a rádióból, majd a televízióból értesült a Szabadság téren történtekről, de személyes tapasztalatai is vannak róla.
„Bevallom, a kíváncsiság kihajtott a környékre, ahol egészen megdöbbentő forradalmi hangulat uralkodott. Akkor is azt gondoltam, hogy megbocsáthatatlan bűn és vétek történt ebben az országban. Ott álltunk és sodródtunk a tömeggel, figyeltük, hogy mi történik„ – számolt be a Ripost7-nek élményeiről.
A producer szerint amikor kiderült, hogy filmet készítenek az eseményekről, rengetegen megkeresték őt személyes élményekkel, sőt akkor készült filmfelvételekkel, fotókkal.
„Ezekből néhányat használunk is a filmben. Elmesélték, mi történt velük a környező kis utcákban, éttermekben vagy egy rendőrségi udvaron. Megdöbbentően sokan vannak azok, akikben nagyon mély sebeket hagytak az akkor történtek mind fizikailag, mind lelkileg és ezeket azóta sem tudták kibeszélni” – mondta Kálomista Gábor.
Kálomista szerint a film nem állít semmit, nem az a célja, hogy a nézőket befolyásolja, hanem hogy minél hitelesebben próbálja bemutatni az akkor történteket.
„A valóságnál senki nem tud erősebb forgatókönyvet írni„ – tette hozzá. Végül azért választottak külföldi rendezőt, mert maga a téma megijesztette embereket, a színészektől kezdve az alkotó stábig, ami végig is kísérte a film elkészítését.
„Az angol Keith English mindennek alaposan utána olvasott. Végül azt mondta, ez olyan súlyos morális kérdés Európában, amit morális oldalról kell megvizsgálni” – mesélte a rendező kiválasztásáról a producer.
Kálomista szerint Keith nagyon jó döntés volt: „egy külső szem nézi az eseménysort, akit semmi nem befolyásolt. Így, vele lett ez a film nagyon filmes.” Az operatőr a spanyol Josep M. Civit.
Hozzáteszi: ha beszélünk az őszödi beszédet követő eseményekről, sokkal könnyebb lesz lezárni ezt a fiatal magyar demokrácia testén éktelenkedő sebet. Az akkori politikai szereplők teljes mértékben beazonosíthatók. Az angol rendezőt meglepte, hogy mindez hogyan történhetett meg 2006-ban Európa közepén, amikor már az EU tagjai voltunk.
„Annyit mondott: ha ez Angliában történt volna, a felelősök megkapták volna méltó büntetésüket, soha többé nem mehettek volna a politika közelébe se„ – idézte Keith Englisht Kálomista, aki úgy véli, a film nemcsak a magyarok számára lehet érdekes, a nemzetközi piacon is megjelenhet majd.
„Nem az jön át a filmvásznon, hogy ezek milyen jól rendet tettek és mennyire helyesen cselekedtek, hanem majd az események mögé lehet nézni. Hány törött ujj és borda, kilőtt szem, megnyomorított élet áll az eseménysorozat mögött? Milyen ördögi kör tudja kitalálni, hogy előre megtervezett módon hogyan próbálnak egyre nagyobb disznóságokat eltakarni egyre nagyobb disznóságokkal? Sok ehhez hasonló film készül világszerte, elég jó filmek, de Magyarországon a politikai krimi eddig nem volt bevezetett műfaj, most mi ezzel próbálkozunk. Azok a külföldi alkotók, akikkel tárgyaltunk, sokszor azt hitték, hogy túlzásokba esik a forgatókönyv, ám amikor megmutattuk nekik, mit mutatott a Híradó vagy a CNN, elkerekedett a szemük. Azért is érdemes megnézni a filmet, mert talán árnyaltabb képet tud arról nyújtani, hogy mi történt akkor Magyarországon. Az a politikai tömörülés, amit akkor Gyurcsány Ferenc vezetett mit, milyen módon és milyen eszközökkel tudott a saját népe ellen elkövetni és mindezt milyen hazugságokkal” – fogalmazott Kálomista Gábor.