Gulyás Gergely: kell egy hosszútávú, konzervatív keresztény bázis

Fontos, hogy legyen egy olyan szellemi háttér, olyan konzervatív keresztény bázis, amely távlatokban tud gondolkodni és képes meghatározni azokat a nemzetstratégiai célokat, amelyek nélkül a kormányzás értelmét veszti – jelentette ki Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a felújított Lónyay-Hatvany-villa pénteki átadásán.

„A nemzetstratégiai célok nélkül a kormányzás értelmét veszti” – jelentette ki Gulyás Gergely.

A budai Várban lévő épület a fennállásának 30. évfordulóját ünneplő Batthyány Lajos Alapítvány székháza. A Batthyány Lajos Alapítvány, amely létrejötte óta mindig hátteret biztosított más közéleti szerveződéseknek, szervezeteknek és programoknak, bebizonyította, hogy szellemi hátországa a polgári oldalnak, s kulcsfontosságú szerepet töltött be a polgári oldal megerősödésében – fogalmazott Gulyás Gergely, hozzátéve: a felújított épület méltó elismerése az alapítvány közéleti tevékenységének.

Felidézte: amikor 1991-ben Antall József miniszterelnök javaslatára az alapítvány létrejött, azzal szembesültek, hogy miközben a polgári oldal van kormányon és a jobboldal szellemi tőkéje túlélte a 40 éven át tartó kommunizmus időszakát, infrastruktúra, szervezettség, szervezeti háttér és ehhez szükséges erőforrás kevésbé áll rendelkezésre.

Pallós Nikoletta, a Batthyány Lajos Alapítvány főigazgatója elmondta, hogy alapítványuk az elmúlt három évtizedben a magyar közéleti gondolkodás egyik meghatározó szereplőjévé vált, s névadójukhoz híven a nemzeti érdek útját járják. A villa történetét Sepsey Zsófia művészettörténész ismertette. Elmondta, hogy az épületet, amelyet az egykori tulajdonosok után Lónyay-Hatvany-villának neveznek, Ybl Miklós tervezte.

Az épület Lónyay Menyhért, az Andrássy-kabinet pénzügyminisztere, későbbi miniszterelnök megrendelésére készült el a Csónak utcában. Hatvany Ferenc festőművész és műgyűjtő 1915-ben megvásárolta, s beköltöztette mintegy 800 műtárgyból álló – főként festményeket, szobrokat és bútorokat tartalmazó – gyűjteményét az épületbe. A villát 1944-ben bombatalálat érte, eredeti formájában egyáltalán nem maradt meg.

A villa újjáépítése 2000-ben kezdődött meg Kerényi József építészmérnök tervei alapján, a teljes körű renoválás a külső és belső terek újjáépítését egyaránt magába foglalta. Az építkezési munkálatok alatt régészeti munkálatokat és ásatásokat végeztek a budavári telken, többek között ennek köszönhetően kerültek felszínre az egykori Aranybástya maradványai, valamint egyéb török kori leletmaradványok is.

A háborúban elpusztult eredeti villát gróf Lónyai Menyhért, 1870-ben még pénzügyminiszter, 1871-72-ben miniszterelnök építette Ybl Miklós tervei szerint 1870 és 1872 közt. Az épület alapjai az 500 éves Aranybástyára kerültek, hiszen akkoriban nem kötelezte törvény az építtetőket előzetes ásatások elvégzésére. Mindez a Vár 1873-as rendezési terve elkészülte előtt történt, ekkor sem a város, sem senki nem szólt bele, hogy a gazdag és befolyásos Lónyai gróf hova és mekkora palotát épít. A miniszterelnök itt tervezte tölteni békés öregkorát, ám tervei meghiúsultak, amikor Kossuth titkára Csernátony Lajos támadta meg az országgyűlésben: „Kérdem gróf Lónyai Menyhért kormányelnök urat, nem épített-e házat, nem vett-e uradalmat akkor, amikor az ország deficitben van?” A gróf lemondott a miniszterelnökségről épp, hogy a palota elkészült, 1872-ben, és nem sokáig élvezhette terasza szép kilátását sem: 1884-ben, csupán 62 évesen halt meg. A házat 1923-ban vette meg Hatvany Ferenc, a dúsgazdag cukorgyáros család műgyűjtő és festőművész fia, a két világháború közötti magyar képzőművészet mecénása. Övé volt a legnagyobb magángyűjtemény 1905 és 1942 közt Budapesten, 900 tárgy szerepelt benne. Köztük olyan nagyságok, mint El Greco, Cranach, Courbet, Renoir, Degas, Pissaro, Picasso, a magyarok közül Rippl-Rónai, Paál László, Munkácsy Mihály. A festmények mellett drága, értékes bútorok, szőnyegek, kerámiák, szobrok díszítették a házat. Thomas Mann fia Klaus Mann ezt írta naplójába 1935 októberi látogatása során: „Délelőtt Hatvanyakkal megnéztem fivérük, Hatvany Ferenc házát. Inkább fényűző, semmint hangulatos. Néhány nagyon szép festmény. (Egy női arckép Manet-től, két bájos Renoir, Delacroix – lovak tág, romantikus tájban – Greco, Tintoretto, Pascin, Rodin)”. A palotát a háború alatt kaszinónak használta az SS, mígnem 1944-ben eltalálta egy gyújtóbomba. A gyűjtemény a háború alatt szétszóródott: egy része különböző bankok széfjeibe került, részben a ma még éppen-hogy álló, romos Mauthner villába a Budakeszi útra. 1944 novemberében, Csánky Dénes, a zsidó műkincsek lefoglalásának biztosa már csak hatvannyolc alkotást talált a Hunyadi János utca 26-ban. Ezek nagy része azonban Hatvany saját festménye volt. 168 kép bujkált a Magyar Kereskedelmi Bank páncélszekrényeiben. Ezeket a szovjet hadsereg vitte magával. 1991-ben fedezték fel hollétüket Nizsnij-Novgorodban. A hajdani gazdag gyűjtemény Magyarországon maradt darabjai Courbet Birkózó című festménye és két Ingres-rajz, mindhárom műalkotás a Szépművészeti Múzeumban látható.