Eurobarometer helyett brüsszeli propaganda

Érdekes adatokkal örvendeztette meg a nagyérdeműt az Eurobarometer: állítólag a magyarok alig 28 százaléka bízná a kormányra az uniós források elköltését, mint ahogy az minden tagállamban zajlik, viszont 81 százalékuk a civil szervezetek bevonását követeli a forráselosztásba.

Ezen még a trükközéstől nem idegenkedő Soros György is meglepődhetne. Az 1973 óta aktív Eurobarometer-kutatássorozat az elmúlt évtizedekben sok hasznos adattal szolgált a véleménykutatások kedvelőinek, azonban egyre inkább mintha a brüsszeli központ szócsöveként funkcionálna – számolt be róla a Nézőpont.

Ezt nem is feltétlenül tagadják, hiszen tájékoztatásként külön jelezve van az olvasó számára az alábbiakat:

„A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja részeként valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és (…a)z Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.”

Sajnos nem növeli az adatok iránti bizalmat a módszertan sem. Természetesen a koronavírus a kutatások területén is átrendezte a piacot, ezzel lehet védeni azt az álláspontot, hogy miért váltottak módszertant a személyes adatfelvételről, de az online kutatás nem volt legjobb választás.

A magyar választásokon rendre a legpontatlanabb méréseket az online adatfelvételeken alapuló kutatások adják. Ez nem másnak köszönhető, miszerint könnyen belátható, hogy mennyivel másabb karakterisztikájú emberek érhetőek el online, mint akár személyesen, vagy telefonos módszerrel.

Ha jóindulattal közelítünk felé, akkor csak szimplán egy spórolási/egyszerűsítési motiváció állt a módszertanváltás mögött, ha vegyítünk bele egy kis gyanakvást, akkor nem lehet kizárni, hogy az online minta „progresszívebb” jellege miatt azért annyira nem bánkódtak a megrendelők.

Ezek után nehéz nem gyanakvással nézni az adatokra. Bőven megkérdőjelezhető az adatok minősége, az ellenzék felé torzító eredmény egyértelműnek tűnik akkor, amikor az oltások beszerzésében európai rekorder magyar kormány vakcinabeszerzésével 40, az EU vakcinabeszerzésével 49 százalék elégedett volt elégedett.

Az irányított kérdések sem erősítik a kutatás iránti bizalmat, egyértelmű, hogy a felmérés célja a tagállamok elleni fellépés legitimizálása. Végül klasszikus hiba az is, ha egy kutató a válaszadók által nem ismert kérdésekről szeretné megtudni azok véleményét. Talán nem túlzás állítani, hogy a „NextGenerationEU”-ról nem minden európai polgár rendelkezik véleménnyel, külön blokkot kapott.

A felmérés adatai, hibái és csúsztatásai alapján szakmai magabiztossággal állítható: erre kár volt költeni az uniós, köztük a magyar polgárok adóját.