tóth gabi
A klímaváltozás, a teremtett világ és a magyar családok védelme is szóba került Áder János köztársasági elnök és Ferenc pápa múlt vasárnapi találkozóján.
A köztársasági elnök a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában a Szépművészeti Múzeum Román Csarnokában zajlott beszélgetésről elmondta, ez volt az ötödik alkalom, hogy találkozott a szentatyával, és a harmadik olyan találkozó, ahol hosszabb tárgyalást tudtak folytatni.
Felidézte: 2013-ban találkoztak először, és már akkor is a teremtett világ védelméről beszélgettek, amikor ez a téma „még nem volt divatos”. Akkor Ferenc pápa azt mondta, hogy egy pápai enciklikát készül kiadni a témában, ami két évvel később megjelent, magyarul is elérhető – mondta Áder János.
A köztársasági elnök elmondása szerint tájékoztatta a szentatyát arról, hogy Magyarország milyen eredményeket ért el és milyen vállalásokat tett a környezetvédelem területén. Áder János – példákat hozva fel a területről – elmondta, hogy a Magyarországról kilépő folyók tisztább állapotban hagyják el az ország területét, mint ahogy beléptek hozzánk, és hogy az elmúlt száz évben a magyarországi erdőterületek kétszeresükre nőttek.
Áder János arról is tájékoztatta Ferenc pápát, hogy Magyarország – elsőként az Európai Unióban – törvénybe foglalta, hogy 2050-re klímasemleges lesz, 2030-ra pedig a magyarországi áramterelés 90 százaléka szén-dioxid-mentes lesz.
A köztársasági elnök beszámolója szerint a családok védelmében tett intézkedésekről is adott rövid összefoglalót Ferenc pápának. Rámutatott, hogy Magyarországon 2010-ben demográfiai mélypont volt érzékelhető. A köztársasági elnök három példát hozott fel a családok védelmében tett intézkedések közül: a gyermekek után járó adókedvezményt, a fiatal házasok otthonteremtési támogatását, valamint nagycsaládosoknak adott különböző kedvezményeket.
Áder János szerint ezen intézkedések hatására látható elmozdulás a 2010-es demográfiai helyzethez képest, hiszen nőtt a házasságkötések száma, több gyermek született, és csökkent a terhességmegszakítások száma.
„Tennivaló még van, a cél még messze van” – tette hozzá.
Az államfő a szentatyával folytatott beszélgetésben kitért arra is, hogy a családok védelmében az egyházi intézmények jelentős szerepet vállalnak, jelenlétük az egészségügyi, szociális ellátásban vagy az oktatásban megkerülhetetlen.
Arra a kérdésre, miért vállalta a nyilvános tanúságtételt, Áder János azt mondta, erre Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek kérte fel.
„Nem nagyon láttam más esélyt, mint hogy elfogadjam ezt a felkérést” – fogalmazott, hozzátéve: tudatában volt annak, hogy élete egyik legnehezebb beszéde, elmélkedése lesz.
A Ferenc pápának átnyújtott személyes ajándékokról az államfő elmondta, egy 1958-as évjáratú Tokaji Aszút, egy Wisinger Móric ötvösművész által készített díszes keresztet, valamint a 20. századi magyar hősöket bemutató, most megjelent angol nyelvű kötetet adott ajándékként a szentatyának.
Ferenc pápa a múlt hétvégén tett látogatást hazánkban. Az egyházfő az Eucharisztikus Kongresszus zárómiséjére érkezett, majd ezt követően Szlovákiába repült tovább. A pápa a hazafelé tartó úton szívesen fogadta az újságírók kérdéseit, és mindegyikre egyenes választ adott.
Ferenc pápa a Magyar Kurírnak elmondta: semmiféle rossz szándék nem volt a mögött, hogy hazánkba „csak” a kongresszus zárómiséjére érkezett, és nagyon szívesen találkozott Orbán Viktorral is.
„Először nem igazán értették az emberek: „Csak a szertartásra jön, és minket, magyarokat meg sem látogat?”; és van, aki rosszat feltételezett. Nem! Elmagyaráztam, hogy a szlovákiai látogatás már el volt tervezve – de csak a fejemben –, és ezt a látogatást utána [az eucharisztikus kongresszus után] kezdtem meg. De megígértem az elnökötöknek, akivel találkoztam – ez a harmadik alkalom, hogy találkozom vele –, hogy átgondolom, vajon jövőre vagy a rá következő évben el tudnék-e jönni, mert nagyon sok értéke van a magyaroknak… Megragadott, mennyire mély nálatok az ökumenizmus iránti érzék. Ez mélyen megérintett.” – idézi az újság a pápát.
A pápa arra a kérdésre, hogyan látja az európai kereszténység jövőjét, komoly kritikát fogalmazott meg az Európai Unióval szemben.
„Általánosságban Európának – mindig elmondom, elismétlem – az alapító atyák álmait kell követnie. Az Európai Unió nem egy értekezlet, hogy bizonyos dolgokat elintézzünk … egy mélyen lelki-szellemi valóság, az Európai Unió alapja egy olyan szellemiség, amelyet Schuman, Adenauer, De Gasperi álmodott meg, ezek a nagy államférfiak. Oda kell visszatérni! Mert fennáll a veszélye annak, hogy az Európai Unió csak egy irányító hivatal legyen, de ez nem helyes. El kell menni egészen a misztikáig [az unió szellemiségéig], meg kell keresni Európa gyökereit, és tovább kell vinni azokat. És úgy gondolom, minden országnak előre kell haladnia. Igaz, bizonyos érdekek, talán nem európai érdekek, megpróbálják az Európai Uniót ideológiai gyarmatosításra használni, és ez elfogadhatatlan. Nem! Az Európai Uniónak önmagában függetlennek kell lennie, és minden országnak azonos szinten kell állnia, a nagy alapítók álmából nyerve inspirációt. Én így látom. És ti, magyarok: veletek voltam tavaly [két éve] Erdélyben. Csodálatos volt az a magyar mise!”
A pápa azt is megosztotta – külföldi újságíró kérdésére -, hogy nagyon tetszik neki hazánk környezettudatossága, valamint a családvédelmi törvények, mivel az egyik nagy aggodalma, hogy több európai országban csökken a népesség.
„Az elnök elmagyarázta nekem, hogy milyen törvényük van arra, hogy segítsék a fiatal párokat a házasságkötésben és a gyermekvállalásban. Ez érdekes. Ez egy törvény… nem is tudom… eléggé hasonlít a francia törvényhez, de fejlettebb. (...) láthatóan sok a fiatal, sok a gyerek.” – magyarázta az egyházfő, aki az interjúk végén arra a kérdésre, hogy mit szól a homoszexuálisok házasságkötéséhez, többször kihangsúlyozta:
„A házasság az házasság. Ez nem azt jelenti, hogy elítéljük azokat az embereket, akik ilyenek, nem, kérem szépen, ők a testvéreink! Kísérnünk kell őket. De a házasság mint szentség egyértelmű, ez világos. A házasság mint szentség férfi és nő között valósul meg.”