Lebukott, terepet váltott az Örs vezér teréről ismert, agresszív koldus

Az Erzsébet körúton, egy zebránál toppant elém a női ruhába öltözött férfi, rózsaszín tollboával a nyakán. Először azt mondta, hogy az utcán él a kisöccsével, és csak egy zsemlét vegyek nekik, mert nagyon éhesek. Összeszorult a szívem – mesélte a Metropolnak Anna, akinek az első reakciója az volt, hogy bevásárol a kisgyereknek és a női ruhás bátyjának.

-Megkérdeztem, hogy hol van a kisöccse. A szeme sem rebbent a kéregetőnek, az előtte sétáló, 25-28 év körüli, mokány, szakállas férfira mutatott.

„Ő az öcsém. Még csak 16 éves. Ő nem koldul, én vagyok az idősebb, én kéregetek” – válaszolta. Ekkor éreztem, hogy valami nem stimmel. Zavaros volt a sztori, kamu szagú az egész. Megkérdeztem, hogy miért nem dolgoznak, hiszen rengeteg munkalehetőség van. „Holnap megyek egy lovardába, talán sikerül ott munkát kapni” – felelte a fickó csípőből. Majd amikor azt mondtam, hogy sajnos nincs készpénzem, de veszek nekik ételt, akkor győzködni kezdett, hogy vegyek ki inkább készpénzt az automatából. Rosszul éreztem magam, túl közel jött hozzám. Olyan érzést keltett bennem, mintha agresszívan szorítana be egyre jobban a sarokba. Amikor elmentem, még utánam szólt szemrehányóan, hogy „van a közelben automata!” Utólag esett le, hogy egy Örs vezér téren, egy társaságban már láttam ezt a női ruhás alakot. Talán ott is ilyen lelki ráhatással próbálkozott – mondta Anna, aki azért kereste meg a Metropolt történetével, mert olvassa lapunkat, és szerette volna megtudni, hogy szerkesztőségünkben is ez a női ruhás férfi járt-e a társaival. Az általa mutatott felvétel alapján egyértelmű, hogy ugyanarról az illetőről van szó.

Ha adunk, ne ítélkezzünk

Amikor adunk, akkor nem feladatunk ítélkezni és mérlegelni, hogy valóban rászoruló-e az illető – magyarázta Márk, aki szociális segítőként dolgozik.

-Nyilván pár forinttal nem oldjuk meg az életét a szerencsétlen sorsú embernek, de ha pénzt adunk, akkor azt már nem szabhatjuk meg, hogy mire költi: ételre, vagy egy üveg sörre? Akárhogyan is döntünk, törekedjünk rá, hogy az emberi méltóságát ne sértsük meg annak, aki kér.

Nehéz kapásból megítélni, hogy rászoruló kér-e segítséget

A koldulás a nagyvárosokban nem idegen jelenség, de nem könnyű kapásból megítélni, hogy valóban rászorulóval van-e dolgunk – magyarázta dr. Makai Gábor klinikai szakpszichológus.

-Az adományozás lélektana arra épül, hogy vannak olyan élethelyzetek, amelyek minden embert megérintenek, együttérzést váltanak ki, és nem tudunk kivonódni. Beleéljük magunkat a segélykérő szerepébe, azonosulunk vele. Ilyenkor a segítségnyújtás automatikus reakció. A spekulánsok ezt használják ki: ők a közösség segítőkészségével visszaélve kéregetnek anélkül, hogy rászorultak lennének. Ez tulajdonképpen már egyfajta manipulatív magatartás, hiszen például a nőknél a kisgyerek, a férfiaknál pedig az elvesztett munka emlegetése beindítja az együttérzést és nyitja a pénztárcát.

A kéregetés kiskorú társaságában tiltott

Magyarországon a szabálysértésekről szóló 2012. évi II. törvény 139. pontja értelmében, aki gyerekkorú társaságában, közterületen vagy nyilvános helyen, olyan módon koldul, hogy a járókelőket, illetve a nyilvános helyen jelenlévőket pénz átadása miatt leszólítja az szabálysértést követ el.