Megdöbbentő titkokat őriz a Szent Korona

A magyar állam jelképéről a legilletékesebbet, Pálffy Géza professzort, a „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport vezetőjét kérdeztük az ELKH BTK Történelemtudományi Intézetében.

Ripost7: Ön hosszú évek óta kutatja a koronát. Volt alkalma közelről megvizsgálni, akár megfogni is?

Pálffy Géza: Néhány esztendeje a köztársasági elnök úr felkérésére egy különleges éjszakán az Országházban megvizsgálhattuk a legkevésbé ismert jelvényt, a koronázási kardot, a Honvéd Koronaőrség jelenlétében.Ekkor a kinyitott vitrinben egy pillanatra megérinthettem a Szent Koronát. Felemelő, feledhetetlen pillanat volt!

Ripost7: Vannak, akik úgy gondolják, a Szent Korona is csak egy tárgy, mások szerint a magyarságot összetartó jelkép. Ön szerint mi a jelentősége?

P. G.: A Szent Korona a magyar történelemben és a magyarság számára páratlan jelentőségű. Nemcsak a legfontosabb koronázási jelvényünk, hanem a több mint ezeréves keresztény Magyarország históriájának, államiságának és függetlenségének legfőbb szimbóluma, páratlan értékű nemzeti kincsünk és ereklyénk, nemcsak Európa, hanem a világ egyik legkülönlegesebb felségjelvénye.

Ripost7: Mik azok a legfontosabb tények, amit tudhatunk a Szent Koronáról? Mi az, amihez nem fér kétség?

P. G.: A magyar koronát első ízben 1256-ban nevezik szentnek a fennmaradt források. Ebben az időben már a magyar királykoronázások olyan, mással nem helyettesíthető felségjelvénye volt, amelyet a hazai politikai elit szent királyaihoz (Szent Istvánhoz és Lászlóhoz) kötött, annak ellenére, hogy első magyar uralkodónk fején – a tudomány mai állása szerint – jelenlegi formájában bizonyosan nem lehetett, hiszen az 1070-es évekből származó görög zománclemezek is díszítik. A XVI. századtól számos magyar királyné jobb vállát is érintették vele, ami azt jelezte, hogy ők férjük támaszai Magyarország kormányzásában. Az igen értékes ötvösmunka a viharos magyar történelem folyamán hihetetlen kalandok egész sorát élte át.

Arról, hogy mik a legfontosabb kérdőjelek, titkok a koronával kapcsolatban, illetve hány évet töltött külföldön bővebben is olvashatsz a Ripost7 legfrissebb számában. Keresd az újságosoknál és az egyéb árusítóhelyeken!

Pormentesen őrzik a Parlamentben

2000. január 1. óta a Szent Koronát a koronázási jelvényekkel – az ország­almával, a jogarral és a karddal együtt – az Országház Kupolatermében felállított spe­ciális tárolóban őrzik. Védetté nyilvánított műtárgyak, amik speciális tárolást igényelnek. Úgy látták el tárolóval, mechanikai, elektronikai és személyi védelemmel, hogy ellenálljanak: - a ma ismert és előrelátható behatolási módszerekkel elkövethető bűncselekményeknek, - rongálási és meggyalázási kísérleteknek, - a terrorizmus módszereinek és támadóeszközeinek, - a természeti katasztrófák által okozható károknak, - legalább 48 órán keresztül a tűznek. A tároló elmozdíthatatlan, nyitható, pormentes, üvegből és fémből készült, belül egyenletes hőmérséklet és legfeljebb 40 százalékos páratartalom van. Éppen ezért takarítani, portalanítani belülről nem kell. A tárgyakat legfeljebb 250 lux erősségű, ultraibolya sugárzástól mentes fény érheti, folyamatosan maximum napi 12 órán át. Éppen ezért vakuval, ref­lektorokkal nem fényképezhetők.

Augusztus 20-án ingyenesen megnézhető

A Szent Koronát 2000 januárja óta több mint 11 millió látogató tekintette meg, köztük számos államelnök, miniszterelnök, közjogi méltóság és miniszter. Az Országház látogatóközpontja turistajeggyel látogatható, de bizonyos napokon, például augusztus 20-án ingyenesen is megtekintheti a nagyközönség.