Az én kutyám több mint testőr! – így él Gál Enikő látássérültként

Szerencsésnek érzi magát

Enikő gimnazista kora óta, nagyjából 15 éven át csak fehér bottal közlekedett, majd 8 évvel ezelőtt, 2013-ban kapta meg első vakvezető kutyáját. Az állat beteg lett, és nem tudtak rajta segíteni, így egy évvel ezelőtt el kellett engednie. Fél év múltán megkapta Artúrt, hű társát, aki azóta egy percre sem hagyja magára. Enikő úgy érzi, szerencsés, hiszen számára a kutya nem csak segítség a hétköznapokban, hanem igazi társ is.

Kutyájával elválaszthatatlanok

„Jobb helyzetben vagyok, mint általában a látássérültek, mert nekem van vakvezető kutyusom, és ő sokat segített, megkönnyítette számomra az otthonlétet a járványhelyzet alatt. Mindig ott volt velem, ha a barátnőim nem értek rá sétálni, vele ki tudtam mozdulni a környékre” – mondta Enikő, akit ugyanúgy nehezen érintett a bezártság, mint a nem látássérülteket, de Artúr, a kutya nagy segítséget jelentett az egyedüllét ellen is.

Tudja, milyen az élet vakvezető kutya nélkül

Mivel Enikő 15 évig élt vakvezető kutya segítsége nélkül, pontosan tudja, mennyivel könnyebb a látássérültek élete, ha nem csak fehér bottal kell közlekedniük, hanem társuk is van.

„Artúr november közepe óta van velem, nagy segítség fizikailag az utcán, és persze lelkileg is. Amellett, hogy társ, és vele minden egyszerűbb, sokat segít a közlekedésben. Megállással jelzi, ha valamilyen akadály van előttem és elnavigál. Sokan nem is gondolnák, de egy látássérült ember nem tud egyenesen menni sem, mert nem látja, mi az egyenes. Ebben is sokat segít Artúr.”

Nem volt egyszerű a távolságtartás

A koronavírus látássérültként még nehezebb helyzeteket teremtett számára, hiszen nehezen tudták tartani a távolságot. Nem látták, ki hol van, nem látták a boltokban a pénztárak előtt az egymástól másfél méterre felfestett csíkokat, ráadásul sokszor segítséget kellett kérnie, amit nem mindig lehetett megoldani anélkül, hogy belekaroljanak az emberekbe.

„Akár kutyával, akár fehér bottal közlekedik az ember, elkerülhetetlen, hogy néha segítséget kérjen, például ismeretlen terepen ügyintézéskor. Ilyenkor pedig az a legegyszerűbb, ha belekarolok a segítőbe. Ez a koronavírus-helyzet miatt nehézkes volt. Például egy boltban fura lenne, ha távolról kiabálnák utánam, hogy menjek balra, jobbra” – magyarázta Enikő.

A távolságtartásra az ismerősök segítsége a megoldás

„Néha megkértem a barátnőmet vagy édesanyámat, ha nagyon muszáj volt valahova mennem. Vásárlásnál ugyanígy jártam el, persze előfordult, hogy egyedül tudtam csak menni, amit viszont lehetett, otthonra rendeltem, például a kutyatápot.”

Az eladók segítettek neki

„A boltban meg kellett kérni az eladókat, hogy kísérjenek el, mert nem tudom, melyik termék hol van, sokszor pedig át is rendezik a polcokat. Ahogy én tapasztaltam, a járvány ellenére sem utasítottak vissza, nagyon segítőkészek voltak.” – magyarázta Enikő.

Nem fogdos össze semmit

Enikő elmondta, ő nem ellenőrzi úgy az árut, hogy megtapogatja, inkább mindig megkéri az eladót, hogy ő válasszon helyette.

„A gyümölcsöt és zöldséget eleve megmossa az ember otthon. Annyi a titok, hogy figyelni kell a rendszeres kézfertőtlenítésre, nálam mindig van. Több látássérült ismerősöm is kesztyűt használ. Én is gondolkodtam ezen, de mivel fiatal, új kutyám van, és sokszor kell jutalmazni, azt pedig kesztyű nélkül egyszerűbb, így én nem használok.”

A fizetést telefonnal intézi

Enikő vásárláskor ha teheti, kerüli az önkiszolgáló kasszát, és lehetőség szerint a telefonjával fizet, azaz bankkártyán keresztül rendezi a számlát. Ez már a vírushelyzet előtt is így volt, hiszen ez megkönnyíti a dolgát.

A kézfertőtlenítőt nehezen találja

A látássérült emberek ugyanúgy használhatják a boltok bejáratánál kihelyezett kézfertőtlenítőt, mint látó társaik, ám azt megtalálni nem olyan egyszerű nekik – még akkor sem, ha tudják, melyik irányba keressék.

Tömegközlekedés: ki megy előre?

Enikő gyakran jár tömegközlekedéssel. A villamoson felszállásnál Artúr megy előre, míg leszállásnál Enikő, hogy véletlen se rántsa le az eb.

Átkelni az úton

Ha a zebra előtt zöldre vált a lámpa, bárki könnyedén átkel rajta, viszont egy látássérült ezt hogyan oldja meg?

„Fontos tudni, hogy nem Artúr jelez, hogy mikor kelhetek át az úton. Ő csak jelzi megállással, hogy elértük a zebra elejét. Én vagyok az, aki kiadja a parancsot, hogy induljunk el. Ez általában úgy történik, hogy vagy a forgalomra és a hangokra hagyatkozom, vagy legtöbb esetben a járókelők segítségét kérem. Ilyenkor vagy beléjük karolok, vagy szólnak, hogy mikor vált zöldre a lámpa” – mondja Enikő.

„Van egy bemondóm is: a kis távirányítón, ha megnyomom a gombot, aktiválja a lámpát, ami elmondja, hogy éppen zöld vagy piros. Sajnos ez még nem minden lámpánál működik, de nagyon hasznos tud lenni.”

A lépcsőn is segít Artúr

Enikőt elkísértük a metróhoz is, ahol a lépcsők előtt szintén megállt a vakvezető kutya. Láthatóan ügyesen mozognak együtt, Enikő úgy ment le a lépcsőkön, sőt úgy járkál a városban, mintha látna.

Vakvezető kutya

Enikő a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségén keresztül igényelte kutyáját. A látássérültek közül bárki igényelhet társat, de vannak feltételek, amiknek meg kell felelni. Ilyen például, hogy megfelelően el tudja látni majd a kutyáját. A vakvezető kutya aztán szinte mindenhova elkíséri gazdáját.

„Hivatalosan mindenhova be kell engedniük a vakvezető kutyát és egyéb segítő kutyákat, ahova az a gazdáját elkíséri, tehát a boltba, színházba, iskolába, orvosi rendelőbe, hivatalba is jöhet velem” – mondta el Enikő.

Home office-ra tértek át ők is

A látássérült nő a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségnél dolgozik, ám a koronavírus miatt egy ideig ők is otthoni munkavégzésre kényszerültek.

„Ősztől kezdve mostanáig sok-sok hónapot dolgoztunk home office-ban. Ez nagy változás volt, hiszen nem volt személyes találkozás a kollégákkal. Nehéz ez látónak és nem látónak is” – mondta Enikő, aki hangoskönyvekkel foglalkozik. Az esetleges hibákat javítják ki bennük, és mint mondja, nagyon szereti a munkáját, már csak azért is, mert imád olvasni.

Ő is megkapta az oltást

A látássérült nő az első vakcinát már megkapta a Pfizerből.

„Nagyon jól szervezett volt az oltópont, ahol a barátnőmmel voltunk. A folyosókon is több helyre engedtek be minket, nem is egyszerre, hanem csak néhányunkat. A doktornő és az asszisztens is nagyon kedves volt. Alá kellett írni egy papírt, és abban is segítettek, hogy hol tudom aláírni.”

Ezer látássérültre jut egy vakvezető kutya

Ma 80 ezer látássérült van Magyarországon, miközben mindössze 80 vakvezető kutya teljesít szolgálatot. Sokkal többre volna szükség, hiszen így minden ezredik látássérültre jut egy kutya. Egy kiképzett vakvezető kutya ára átadásáig körülbelül 4 millió forint ráfordítást jelent az MVGYOSZ-nek. Az adományozók támogatása nélkül a kiképzés gyakorlatilag lehetetlen volna, ezért különösen hálásak minden adományért. Vakvezetőkutya-kiképző központ adományszámla: Számlatulajdonos: Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége Számlavezető bank: Magnet Bank Számlaszám: 16200106-11512701