tóth gabi
Májusban 8,2 százalékkal nőttek a keresetek az egy évvel korábbihoz képest. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 431 600 forint, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 287 000 forint volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélkül számolt rendszeres bruttó átlagkereset 402 900 forintra becsülhető, 7,8 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.
A kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 295 800 forintot ért el, szintén 7,8 százalékkal emelkedett.
A bruttó keresetek a vállalkozások körében 6,7 százalékkal, a költségvetésben – az egyes előmeneteli rendszerek ütemezett béremeléseivel összefüggésben – ezt jelentősen meghaladóan, 10,6 százalékkal nőttek.
Az év első öt hónapjában a bruttó átlagkereset 426 600, a nettó átlagkereset 283 700 forintot ért el, mindkettő 9,4 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva.
Magyarországon a bérek a koronavírus-járvány legnehezebb időszakában is emelkedtek, ezt támasztja alá, hogy az év első öt hónapjában a bruttó átlagkereset 426 600 forint volt, ami 9,4 százalékos növekedés éves összevetésben – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkozástatáspolitikáért felelős államtitkára pénteken az M1 aktuális csatornán a KSH legfrissebb adataira reagálva.
A Központi Statisztikai Hivatal pénteki közlése szerint májusban 8,2 százalékkal nőttek a keresetek az egy évvel korábbihoz képest. A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 431 600 forint, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 287 000 forint volt.
Bodó Sándor hozzátette, a béremelkedések hátterében főként az áll, hogy 2010-óta a minimálbér 73 500 forintról, 167 400 forintra, a garantált bérminimum 89 500 forintról, 219 ezer forintra nőtt. A minimálbér és a garantált bérminimum pedig a többi bért is felfelé tolta. Mindez mögött kormányzati döntések állnak, hiszen a munkaadókat terhelő járulékok folyamatosan csökkenek.
A béremelkedés folytatásához a jövőben új kormányzati intézkedésekre van szükség, amelyek új impulzust, új lendületet adnak, erről szól a mostani nemzeti konzultáció is, amelyben kérdés, hogy mi legyen a minimálbérrel és a garantált bérminimummal. Várhatóan ősszel, az év vége felé megszületnek azok a döntések, amelyek biztosítani tudják a további növekedést – mondta Bodó Sándor.
Rekordmagasságba emelkedett, megközelítette a 4,7 milliót a foglalkoztatottak száma – közölte ugyancsak Bodó Sándor. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szerdai közleményében a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár elmondta, még a járvány előtt, 2019-ben sem dolgoztak annyian, mint idén júniusban.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatközlése szerint az előző hónaphoz képest 85 ezerrel, a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva 98 ezerrel nőtt a foglalkoztatás. Az egy évvel korábbi szinthez mérve 2021 második negyedévében a hazai elsődleges munkaerőpiacon 76 ezerrel bővült, 4 millió 450 ezer fölé emelkedett a létszám. A rendszerváltoztatás óta nem dolgoztak még ilyen sokan Magyarországon.
A magyar munkaerőpiac megerősödve került ki a koronavírus-járvány hullámaiból. Az ágazatok közötti jelentős munkaerő-áramlás nyertesei az infokommunikáció, a tudományos tevékenység, az építőipar és a pénzügyi ágazat. A járvány kedvezőtlen hatásait eredményesen és jól célzottan mérsékelték a kormány intézkedései, többek között a bértámogatási és munkahely-teremtési programok, az adókedvezmények vagy a hitelmoratórium.
Bodó Sándor kifejtette: „ígéretünkhöz híven nemcsak pótolni tudtuk a vírusválságban megszűnt munkahelyeket, hanem minden korábbinál magasabb szintre növeltük a foglalkoztatást. A magyar emberekkel összefogva 2010 óta rendkívüli eredményeket értünk el a munkaalapú társadalom és gazdaság kiépítésében. A közösen kivívott sikerek a vírusválságban is fenntarthatónak bizonyultak, Magyarország európai összevetésben kimagasló foglalkoztatási adatokat produkál 2021-ben. A járványhelyzet a bérek emelkedésében nem okozott érdemi megtorpanást, a hazai reálkeresetek 100 hónapja megszakítás nélkül növekednek” – idézte az államtitkár szavait az ITM közleménye.