Mi a hosszú- és a poszt-COVID közötti különbség és hogyan kezeljük? Megmondja a háziorvos

Vannak, akik tartós egészségkárosodást, visszamaradó és különböző mértékű és különböző szervi – főként légzőszervi – károsodást szenvednek a Covid betegségtől. A tünetek vagy átalakult tünetek a betegség után akár hónapokig is jelen lehetnek.

„Ezért is kapta a betegség a poszt-covid szindróma elnevezést” – magyarázza dr. Mangó Gabriella, aki a COVID-19 megbetegedések különböző fázisisait az alábbiakban ismerteti:

Akut COVID-19: legfeljebb négy hétig tartó jelei és tünetei vannak.

Folyamatos, tünetes COVID-19: 4 héttől 12 hétig tartó jelei és tünetei vannak.

Poszt-akut hiperinflammációs COVID-19: a tünetek kezdetétől számított második hetet követően kialakuló többszervi gyulladásos szövődményt.

Poszt-COVID szindróma: a tünetek kezdetétől számított negyedik hetet követően kialakuló és elhúzódó késői maradványtünetek és károsodások lehetnek.

Hosszú(Long) COVID-19: magába foglalja a folyamatos tünetes COVID-19 betegséget és a poszt COVID-19 szindrómát a 12. hetet követően.

Széles skálán mozognak a poszt-COVID szindrómás betegség tünetei

Az alábbi tünetek a Covidon átesett betegek negyedét érintik:

- vérnyomás- és pulzusingadozás, szapora vagy össze-vissza szívverés

- hasi panaszok

- köhögés

- menstruációs zavarok

- menstruációs zavarok fogamzásgátló mellett

- hajhullás – mint kemo-, sugár- kezelés után

- szorongás, depresszió, idegesség, feszültség, kezelhetetlen stressz, megváltozott viselkedés

- alvászavar

- éjszakai izzadás

- terhelésre jelentkező légszomj

- szédülés, egyensúlyzavar

- mellkasi nyomás

- bőrtünetek

A doktornő szerint ugyanezek a tünetek jelentkezhetnek az új típusú oltást megkapók között is, de jellemzően azok között, akik már átestek a Covid-fertőzésen.

Hosszú-COVID és poszt-COVID szindróma kezelésénél először mindenféle szervi bajt ki kell zárni

A hosszú-COVID és a poszt-COVID fizikai, mentális és kognitív tüneteket is jelent. Mindez nem csak a beteget, de az egész családot is megviselheti és anyagilag is nagy terhet ró a családokra. Mangó Gabriella ezért is tartja fontosnak a betegek utógondozását és hogy a háziorvosok ne engedjék el a betegek kezét.

„Az utógondozás keretében tüdőgyógyász, kardiológus, nőgyógyász, neurológus bevonásával meg kell bizonyosodni róla, hogy nincs-e szervi probléma a háttérben. Természetesen nem mindegyik szakorvoshoz kell egyszerre elmenni, hanem kinek-kinek a tünetei alapján háziorvosi beutalóval a megfelelő irányba fordulni” – hangsúlyozza a doktornő.

Ezek segíthetnek még a poszt-COVID szindróma kezelésében *Meg kell próbálni visszatérni a normál életbe. *Ne csak a tünetekre fókuszáljunk. *Váltsunk életmódot: mozogjunk, sétáljunk sokat. *A rendszerességnek, a rendszeres életvitelnek szintén jótékony hatása van. *Fogyasszunk sok folyadékot, táplálkozzunk egészségesen. *Találjunk hobbit, ami kikapcsol és eltereli a figyelmet. *Legyünk türelmesek önmagunkkal és embertársainkkal. *Ha kell, átmenetileg szedető vérnyomáscsökkentő gyógyszer, vérhígító gyomorvédővel, ha valaki nem érzékeny rá. *A természetes lazulást segítő étrend kiegészítők és bélflóra javító szedését is el lehet kezdeni. „Van, akinél a benzodiazepin származékok (Xanax, Frontin, Helex, stb.) segítenek, de ezek szedését minimálisra korlátozzuk, mert pillanatokon belül hozzászokást alakítanak ki” – figyelmeztet a szakember. Megjegyzi, ahogy 6-7 óra múlva csökkenni kezd a benzodiazepin vérszintje, az is fokozhatja a fenti panaszokat.