Döntött az országgyűlés a veszélyhelyzetről

Megszavazta az Országgyűlés hétfőn a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló törvényjavaslatot, felhatalmazva ezzel a kormányt a veszélyhelyzetben alkotott rendeletei hatályának meghosszabbítására.

Varga Judit igazságügyi miniszter előterjesztését 133 igen szavazattal, 55 nem ellenében, egy tartózkodás mellett fogadta el a parlament.

Az Országgyűlés által most megerősített kormányrendeletek hatálya 90 napra hosszabbítható meg, de a parlament ennél korábban is visszavonhatja felhatalmazását.

A megerősítéssel kapcsolatban az előterjesztés indoklása hangsúlyozza: e megerősítés által az Országgyűlés politikailag elismeri a járvány megakadályozására tett eddigi kormányzati lépéseket.

Az Országgyűlés külön jóváhagyta azt a kormánydöntést, amellyel a tavaly november elején kihirdetett veszélyhelyzet ideje alatt kiadott egyes kormányrendeleteket a 2021. február 7-én hatályos szövegükkel újból hatályba léptették.

A hétfőn elfogadott jogszabály rendezi az időközi választások és népszavazások kérdését is, kimondva, hogy a veszélyhelyzet megszűnését követő napig időközi választás és népszavazás nem tűzhető ki, a már kitűzöttek pedig elmaradnak. A ki nem tűzött és az elmaradt választásokat, népszavazásokat a veszélyhelyzet megszűnését követő 15 napon belül kell kitűzni.

A törvény rögzíti, hogy a kormánynak a járvánnyal kapcsolatos intézkedésekről rendszeresen tájékoztatást kell adnia az Országgyűlés ülésén, annak hiányában a házelnöknek és a frakcióvezetőknek.

A törvény a kihirdetése napján 23 órakor lép hatályba, és a kihirdetését követő 90. napon veszíti hatályát.

Ismét nemet mondtak A baloldal ismételten nemet mondott az ország megvédésére, miközben Magyarországon is elindult a járvány harmadik hulláma. A kormány 90 napra kért felhatalmazást, a cél a magyar emberek életének és egészségének megvédése, a gazdasági élet újraindítása és a munkahelyek megőrzése volt. A baloldali képviselők nemmel szavaztak, és folytatják az oltásellenes kampányukat. Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára a törvény meghosszabbításának vitáját megnyitó beszédében korábban azt mondta, hogy június elejére Magyarország már elérheti a 70 százalékos átoltottságot, így újra lehet indítani a gazdaságot, ez pedig annak köszönhető, hogy a kormány több forrásból szerez oltóanyagot. A nemzeti összefogás és az intézkedések betartása a legfontosabb erőtartalék, a mostani szavazáson pedig ismét felelős döntést kell hozni – tette hozzá. Az államtitkár szerint itt a lehetőség a baloldal előtt, hogy megmutassa, vannak olyan ügyek, amiket egységesen lehet képviselni, ezért arra kérte őket, hogy támogassák a javaslatot.

A baloldal egy éve támadja a koronavírus elleni védekezést

A kormány 2020. március 11-én hirdetett ki először rendkívüli jogrendet a koronavírus-járvány terjedésének megakadályozása miatt, a baloldali képviselők (az MSZP, a DK, a Párbeszéd, a Jobbik és az LMP képviselői) azonban sem a házszabálytól való eltérést, sem magát a törvényt nem támogatták már akkor sem. Érthetetlen volt a baloldal magatartása, hiszen az alaptörvény, és maga a törvényjavaslat világos korlátozásokat tartalmaz a kormány esetleges túlhatalmával szemben, így az Alkotmánybíróságnak, és magának az Országgyűlésnek is van lehetősége fellépni, amikor szükségét érzi. Ennek ellenére nemzetközi kampányt kezdtek, azt hazudva, hogy Magyarországon felfüggesztették a parlament működését – miközben a parlament folyamatosan ülésezett. Gyurcsány Ferenc felesége egy interjúban azzal büszkélkedett, hogy 25 újságírónak mondta el ezt a hazugságot.

A baloldal célja, hogy akadályozza a védekezést

A vakcina megjelenésével a baloldal azonnal elkezdte támadni az oltási kampányt. Láthatóan céljuk az, hogy minél kevesebben oltassák be magukat. Mivel Brüsszel későn szerzett be vakcinákat és keveset, ezért – tudva, hogy ezzel késleltetnék az átoltottságot – folyamatosan azt követelik, hogy az emberek csak olyan oltásokat kérjenek, amelyet az EU gyógyszerügynöksége jóváhagyott. Gyurcsány Ferenc bukott miniszterelnök emberkísérletnek nevezte az orosz és a kínai vakcina beszerzését, és azóta is folyamatosan próbálja elbizonytalanítani az embereket, pedig a Sinopharm- és a Szputnyik V vakcinák is rendkívül hatékonyak és biztonságosak, már több millió embert oltottak be velük. Jakab Péter, a radikális baloldalivá vált Jobbik elnöke is megpróbálta kivenni a részét a védekezés akadályozásából. A parlament tavaszi ülésszakán nyíltan támadta az orosz és kínai vakcinákat, valamint a magyar szakembereket is, akiket közvetetten kuruzslóknak, kínai gyógyszerügynököknek nevezett. Ezt követően a kormány által meghirdetett, az ország újranyitásáról szóló nemzeti konzultációt is támadta. A Jobbik elnöke szerint a nemzeti konzultáció és az állampolgárok szabad véleménynyilvánítása „bohóckodás”, és „nincs idő” ilyesmire.