INSIDER
Kovács Klára, a Tollas Barát Madármentés civilszervezet alapítója már évek óta foglalkozik madarak, köztük hattyúk mentésével. A segítőszándék a jelek szerint „öröklött”, hiszen már a dédszülei is segítettek a bajba jutott állatokon.
A Balatontól kezdve, körbe a Kis-Duna szakaszától egészen a Dunáig mentik a bajba jutott madarakat Kovács Kláráék. A szervezet bázisa, ami Klára és férje otthona is, Dunaharasztiban található. A garázsban kialakítottak egy melegedőt is, ahol a beteg, legyengült és sérült madarak lábadoznak. A hirtelen jött hideg miatt szükség is van erre. Az utóbbi napokban több madár, köztük két hattyú is menedékre lelt náluk.
Befagyhatnak a hattyúk a vízbe
„Ilyen hidegben jégbe fagyott hattyúkra is számíthatunk. Amikor a Kis-Duna teljes felülete befagy, akkor a hattyúk nem tudnak élelemhez jutni. Ilyenkor a madarak annyira legyengülhetnek, hogy nem változtatják a helyüket” – mondja Klára.
„Ilyenkor bár ritkán, de előfordulhat, hogy belefagynak a vízbe. Amikor a teljes víztükör befagy, a legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy a jégfelületen elérik őket a ragadozók. Mi mentünk szárazföldről, vízről és jégről is, ha szükséges. Ezt azonban egy sétáló nem tudja megoldani” – figyelmeztet a szakértő.
„Amíg egy cinege megmentéséről volt szó, kérhettük az embereket, hogy tegyék egy dobozba a kis madarat és vigyék be az állatmentőbe, de egy hattyúnál ez már nem volt megoldható.”
Szakértelem kell a nagy testű madarak mentéséhez
Ezek a nagy testű madarak ugyanis sérüléseket is okozhatnak, ha hozzá nem értő ember próbálja őket befogni és menteni. Klára azonban ért a hattyúkhoz, körülbelül 5 évvel ezelőtt kezdett el velük foglalkozni.
„A hattyúknak nagy a helyigénye, nagyon speciális bánásmódot és különleges törődést igényelnek, így Magyarországon kevesen foglalkoznak velük, ezért ez mindenképpen kivívás nekem” – mondja Klára.
„Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, mert egy csodálatos állatorvos, dr. Berta Krisztián is támogatja a munkánkat, aki nélkül ezeknek a madaraknak a töredéke élhetne csak. Ő azonban hatalmas szakértelemmel, önzetlen segítőkészségével és a madarak iránti elhivatottságával évente több száz, ha nem több ezer hattyút és madarat ment meg” – mondja lelkesen Klára, akinek a mentésekben barátnője, Kiss-Csillag Bea is segít és persze a férje is.
Saját zsebből és adományokból finanszírozzák a mentést
„A tevékenységünket nagylelkű adományozók segítségével, illetve saját pénzből tudjuk finanszírozni” – magyarázza Klára.
„Pár éve, egy hideg télen kezdődött nálam a hattyúmentési szerelem. Akkoriban egy nagy madárinfluenza kitörés is volt és sok hattyút érintett. Nem volt hova vinni őket és azzal szembesültünk, hogy sehol sem fogadják őket. Ezért a saját házunkban kialakítottam számukra egy menedékhelyet.
A garázsban van egy elkülönítő. Ide érkeznek a madarak, ha betegek és itt tartjuk őket, hogy a fertőzéseket elkerüljük. Foglalkozunk énekes madarakkal is, de mentettünk már csirkét, házi ludakat és kacsát is. Amikor felépülnek és képesek önállóan enni, akkor kikerülnek a kertbe és ott tartjuk őket mindaddig, amíg teljesen megerősödnek. Csakis ekkor engedjük őket újra szabadon. Amíg viszont fagy van, szó sem lehet elengedésről” – hangsúlyozza a szakember.
„Már a dédszüleim is madarat mentettek”
„Azt hiszem a madarak iránti szeretetem és a madármentés nálam genetikai. Az egész családom szereti a madarakat. A képen a kislány, Klára édesanyja, szülei és dédszülei láthatók és a megmentett gólya, Hanzi Fotó: Kovács Klára Édesanyám, aki a Hortobágyon lakott, kilenc éves volt, amikor a nagyszüleivel gólyát mentett. Mivel a madár nem tudott elrepülni, végül a dédszüleim nevelték fel” – meséli a különleges történetet Klára, aki elmondása szerint egész gyerekkorában madarakat mentett a családjával. „A szomszédok is úgy emlegettek minket, hogy mi vagyunk a Kovácsék, akik madarakat mentenek” – mondja nevetve Klára.
Ripost hírek
