Az indulás előtt elkapta a koronavírust Rakonczay Gábor

Rakonczay Gábor január elején indult útnak, hogy egy állva hajtható SUP deszkával, evezve keljen át az Atlanti-óceánon. A két hónaposnak tervezett kaland végül hat nap után véget ért.

Karantén után indult útnak

„Nem sokkal az indulás előtt kíváncsiságból leteszteltettem magam, és pozitív lett” – mondta a Metropolnak Rakonczay Gábor. Az extrém sportolót telefonon sikerült utolérni.

„Nem volt semmilyen tünetem, még a szaglásom és az ízérzékelésem is megmaradt. Talán a fejem fájt egy kicsit, de ha nincs a teszt, eszembe sem jut, hogy esetleg elkaptam. Természetesen 10 napra otthon maradtam, és csak a negatív teszt után indultam útnak. Szerencsém volt, pont jól jött ki a matek” – árulta el az extrém sportoló.

„Melegnek éreztem az óceánt, ha bemegyek, nem jövök ki”

Bármennyire is szeretett volna célba érni, muszáj volt feladnia, ugyanis fizikálisan és mentálisan is teljesen kimerült.

„A hat nap alatt összesen körülbelül 10 órát aludtam. Egy idő után már nem tudtam eldönteni, hogy mi az álom és mi a valóság, teljesen összemosódott minden. A kialvatlanság miatt hallucinálni kezdtem, egyre kevésbé tudtam logikusan gondolkodni. A 16 fokos óceánt például melegnek éreztem, így bele akartam menni a vízbe. Szerintem ha bemegyek, többé nem jövök ki, annyira gyenge voltam. Cserben hagyott a szervezetem, ez a futóversenyeken is gyakran megtörténik velem. Egy 200 kilométeres távon akár kétszer-háromszor is elájulok, de ott biztonságos körülmények között fekszem egy kicsit a szárazföldön, majd újra elindulok. Itt erre sajnos nem volt lehetőség” – avatott be a részletekbe.

„Folytatom az extrém sportot: lehetetlen nem létezik”

Gábor először egy közelben lévő teherhajótól kért segítséget, ám végül egy mentőhelikopter szedte össze.

„Ahogy ráléptem a szárazföldre, megkönnyebbültem. Bár menni is alig tudtam, annyira lemerevedtek az izmaim a kihűlés miatt, onnantól már tudtam, hogy minden rendben lesz. Azóta fokozatosan tér vissza az erőm, jól vagyok. Úgy érzem, hogy elmentem a végsőkig, nincs bennem harag. Hogy egyszer újra nekivágok-e, arról korai lenne még nyilatkozni, túl friss az élmény ahhoz, hogy ezt el tudjam dönteni. Egy biztos, az extrém sportolással nem hagyok fel, és továbbra is úgy gondolom, hogy lehetetlen nem létezik.”

Visszaszerezné a SUP deszkáját Mentéskor csak az élet számít, a tárgyak nem – utalt Gábor arra, hogy a saját kezével épített járművét ott kellett hagynia az óceán közepén minden felszereléssel együtt. „Van rajta egy jeladó, így lehet látni, hogy épp merre sodródik. Mindenképp szeretném majd összeszedni, hisz ez egy 80 kilós műanyag, aminek nem ott van a helye, nem szeretném vele szennyezni a környezetet” – szögezte le a világrekorder.

Egy autó árával támogatták

Sok negatív kommentelő állítja, hogy Rakonczay Gábor csupán a pénz miatt vágott neki a kalandnak. Az extrém sportoló szerint ez nevetséges. „Anyagilag nekem ez egy óriási bukás volt, iszonyú sokat vesztettem, meggazdagodásról szó sincs. Másfél évet áldoztam erre az életemből, és szó szerint elúszott minden, amit magammal vittem” – tette hozzá. A Metropol megkereste Rakonczay Gábor fő szponzorát, a WHC-t is. Göltl Viktor ügyvezető elárulta, hogy mekkora összeggel támogatták a világrekordert, és mit szólnak ahhoz, hogy végül feladta. „Ez benne van a pakliban, mi úgy voltunk vele, hogy 50 százalék esélye van, hogy célba érjen. Sokak szerint így is túl optimisták voltunk, de mi hittünk Gáborban, és körülbelül egy középkategóriás autó árával támogattuk. A pénzt már az út előtt megkapta, az, hogy ez végül nem sikerült, nem változtat semmin. Mi továbbra is hiszünk Gáborban, aki pedig irigyli tőle ezt az összeget, az jelentkezhet nálam. Mi mindenkit szívesen támogatunk, aki nekivág egy ilyen kaliberű útnak és rendelkezik nemzetközi múlttal, pár világrekorddal. Olyanokkal például, mint hat óceán és Grönland átkelés vagy épp a 44 napos Déli-sark expedíció” – mondta az ügyvezető.