Az Európai Bizottság kimutatta a foga fehérjét a polgári kezdeményezés ügyében

Szili Katalin közölte, a bizottság az Európai Parlament támogatása ellenére megismételte azt a határozatát, mely szerint

nincs jogszabály alkotási felhatalmazása a nemzeti kisebbségek védelmének ügyében

noha az ügy Európa lakosságának több mint 10 százalékát érinti, egy spanyolországnyi népességet.

A miniszterelnöki megbízott kitért arra is, hogy a bizottság határozatában hivatkozik különböző, gender-, roma-, LMBTQ-stratégiákra, továbbá általános, a nyelvi, kulturális sokszínűséget védő szabályokra, amelyek részben kellőképen elasztikusak, így betartásuk nem kötelező, részben elégtelenek a nemzeti kisebbségek védelmére. A kezdeményezés pontosan ennek hiányát hivatott szolgálni – rögzítette.

Szili Katalin szerint jól láthatóan a bizottság nem vállalta fel a politikai döntés meghozatalát.

Határozatával bizonyította, hogy az európai intézményi bürokrácia vezérli, és nem a valós problémák megoldása – összegzett.

A polgári kezdeményezés, úgy tűnik, számukra csak egy „demokratikus mutatványos bódé”, ahol a forgatókönyvet ki tudja, kik írják. Ezzel elősegítik, hogy tovább nőjön a bizalmatlanság az európai polgárok és a brüsszeli adminisztráció között – fogalmazott.

A Minority SafePack egy 2013-as európai polgári kezdeményezés, amelynek bejegyzését az Európai Bizottság ugyanabban az évben elutasította, mert úgy ítélte meg, hogy a javasolt szabályozás nem tartozik jogalkotási hatáskörébe, azt tagállami szinten kell megvalósítani. Ezt a döntést az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) ugyancsak 2013-ban megtámadta az uniós bíróságnál, amely 2017-ben a felperesek javára hozott határozatot, így a bizottság regisztrálta a kezdeményezést. A kezdeményezés szervezői sikeresen összegyűjtötték a megfelelő mennyiségű aláírást a határidő lejárta előtt. Az Európai Parlament múlt decemberben nagy többséggel szavazta meg a kezdeményezés támogatására irányuló állásfoglalást. Az Európai Bizottság pénteken közölte, nem irányoz elő jogi aktusokat a polgári kezdeményezéssel kapcsolatban.

Az Európai Bizottság az aláírásgyűjtés lezárulta és az Európai Parlament ajánlása után sem fog jogalkotási eljárást kezdeményezni a kisebbségi jogvédelem ügyében – derül ki a Bizottság pénteken közzétett összefoglalójából. A dokumentumból kiderül, hogy a bizottság szerint az EU-nak nincs általános jogalkotási hatásköre a nemzeti kisebbségek védelme és a kisebbségi nyelvhasználat terén, ez tagállami hatáskör.

Mint ismert, a Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezés – mely főként az őshonos nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogaira és az általuk lakott régiók anyagi támogatására koncentrál – az első olyan polgári kezdeményezés, amely elsöprő, kétharmados többséggel elnyerte az Európai Parlament hivatalos jóváhagyását múlt decemberben. A 2013-ban indított kezdeményezés hosszú utat járt be, mivel az Európai Bizottság csak az uniós bíróság ítélete után regisztrálta a javaslatcsomagot, így vált európai üggyé is.

Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője szerint „az Európai Bizottság cserben hagyta az őshonos kisebbségeket”. Közleményében a képviselő úgy értékelt: „Az EB azoknak a kérését utasította el, akik számára az európai nyelvi és kulturális hagyaték megőrzése nem egy jól hangzó szlogen, hanem a mindennapok kihívása.” Vincze Loránt a kezdeményezők nevében köszönetet mondott mindazoknak, akik mindvégig hittek az ügyben, hangsúlyozva, hogy „az elmúlt nyolc év alatt értéket teremtettünk: soha nem volt ekkora nemzetközi sikere az erdélyi magyar közösségnek”.